Már eddig is tiltott volt a házi disznóvágás – csak nem tartották be. Most betartatják!
Egyszer s mindenkorra leszámol a kormány a falusi megélhetést biztosító kiegészítő tevékenységekkel. A falusi turizmus és az őstermelők adókedvezményei is megszűnnek 2010-től. Eltörlik a falusi vendégasztal szolgáltatásnak még a lehetőségét is. A házi disznóvágással egybekötött fizetővendéglátást azonban már nem lehet betiltani, mert eddig is tilos volt.
Egyszer s mindenkorra leszámol a kormány a falusi megélhetést biztosító kiegészítő tevékenységekkel. A falusi turizmus és az őstermelők adókedvezményei is megszűnnek 2010-től. Eltörlik a falusi vendégasztal szolgáltatásnak még a lehetőségét is. A házi disznóvágással egybekötött fizetővendéglátást azonban már nem lehet betiltani, mert eddig is tilos volt.
A kis- és közepes léptékben termelést folytatók eddig is jórészt csak kiegészítő tevékenységként tudtak megélni a gazdálkodásból. Európa-szerte bevett gyakorlat, hogy a gazda a maga termelte kolbásszal, sajttal, italokkal kínálja vendégeit asztalánál. A falusi turizmusból származó bevétel biztosíthatja a gazdaság talponmaradását, a megélhetést a vidéken élőknek.
Ésszerűtlenül szűk kalodába zárva, de erre eddig Magyarországon is lehetőség volt. 2010-től azonban a falusi és agroturisztikai szolgáltatók szabályozását leíró 136/2007 kormány rendeletet eltörlik. Ez szabályozta a nyilvántartásba vétel módjait. Eltörlésével a tevékenység átcsúszik az illegalitásba vagy megszűnik – így a vendégasztal, a hagyományápoló bemutatók, a disznóvágás rendezvény végzése is. A 2010-es adótörvények megszüntetik a falusi vendégasztal adókedvezményét, illetve az őstermelők SZJA kedvezményét is.
A hatályos szabályok szerint magánvágást, magánfogyasztásra lehet otthon végezni, végeztetni. Ha azonban a disznóvágásból származó terméket értékesíteni kívánják, arra külön szabályozás vonatkozik, a 14/2006 FVM-EüM-ICSSZEM rendelet. A falusi vendégasztal szolgáltatás nem számít magánfogyasztásnak. Azaz, ha fizetővendég is ül az asztalunkhoz, az már értékesítésnek számít. Ilyen esetben a disznót el kell szállítani egy engedélyes vágóhídra (ami akár 100 kilométerre is lehet), majd újra haza a feldarabolt állatot. Ezt lehet otthon feldolgozni és eladni a vendégnek. Ha a vágási rítust is be akarják mutatni, azt csak másik disznóval lehet, de az ebből származó hústerméket csak a gazda családja eheti meg…
A szabály nyilvánvaló életszerűtlensége miatt javasolta a 14/2006-os rendelet módosítását a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület. A kezdeményezéshez 32 civil szervezet csatlakozott. Az EU keretszabályozása lehetővé tenné, hogy a disznóvágásnál egyszerűsített, helyben elvégezhető kórtani vizsgálatok mellett lehessen vágni kis mennyiségben disznót. A hőkezelés a lehetséges kórokozókat elpusztítja.
Kétszintű szabályozásra lenne szükség, külön kisebb gazdaságokra és a nagyüzemekre. Amíg azonban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a civilekkel a jelenlegi szabályozás ésszerűsítéséről és egyszerűsítéséről tárgyal, addig a pénzügyi kormányzat a tervezett adójogszabályokkal tenné lehetetlenné e tevékenységeket. Válság ide vagy oda, néhány száz millió bevétel kedvéért vidéken élők ezreitől vennék el a megélhetés lehetőségeit. Tisztességes munka híján pedig marad a munkanélküli segély és a kétségbeesés. Megéri?