Révay András: Borok és Költők Otthona – IV. Az István Borház

A híres európai borvidékek – mint például a Rajnai Borvidék vagy a Moseli Borvidék – mintájára, 2002-ben megalakult a Duna Borrégió és ebből számos előny származik. Korábban minőségi bor forgalmazásához vagy a bortermelő helység, vagy a borvidék nevét kellett feltüntetni. A Duna Borrégió óriási területet foglal magában, így azonos megnevezéssel Kecskeméttől Bajáig forgalmazhatnak bort. Nem csak 2-300 000 palackot tölthetnek le egy néven, hanem 2-3 milliót, amivel bármelyik multinacionális céget fel lehet keresni. Ezt a nagyságrendet a régió nélkül nem lehetne elérni.

A régióhoz való csatlakozás és az együttműködés nem jelenti az önálló arculat feladását. A vidéken számos olyan pincészet működik, amelyiknek egyénisége is külön érték. Kiskőrös sem csak kizárólag Petőfiről híres. Itt van – háromezer tagjával – Magyarország legnagyobb hegyközsége is. Benne egy családi vállalkozás: az István Borház. Tulajdonosa, Csengődi István joggal büszke arra, amit felépített. Őt a borkészítésre az ősök iránti tisztelet, a föld és a szőlő szeretete késztette. Családjában több generációs múltra tekint vissza ez a mesterség. Magáról nevetve mondja: „a szőlőben született", a bölcsője a diófa alatt volt.

A Borház tágas, a múlt század elejének alföldi stílusában berendezett kóstoló helyiségében ültünk le beszélgetni a borokról, a munkáról és az eredményekről. Mert hát ez utóbbiakból is akad bőven. A „Kiskőrös város bora" címet kétszer is elnyerték, mellette még szépen sorakoznak az egyéb elismerések, díjak, oklevelek, bizonyítékául annak, hogy a homokon is lehet igényes, magas minőségű bortermelést folytatni. Ebben a helyiségben fogadják a vendégeket, itt lesz idén a Magyar Borok Útja Rallye egyik állomása is. Akik üzemlátogatásra érkeznek, azok a borok születésétől a palackozásig mindent megtekinthetnek, akik csak kóstolóra, azokat is vendégül láthatják – igényük szerint – hideg vagy melegételekkel is.

A kóstolótérből látogató-pince nyílik, ahol egymás mellett sorakoznak a múlt eszközei, kezdve a már hosszú idő óta nem használt kézi szerszámokon, egészen a régi pinceajtóig bezárólag. Az alföldi pinceépítés ugyanis szinte az egész világon egyedülálló módon történt az elmúlt évszázadokban. Az alapjait a homokba süllyesztették, arra építették rá a döngölt föld vagy vályogfalakat, ez télen – nyáron kitűnő hőszigetelést nyújtott.

Az István Borházban nem csak ez a múzeumnak is beillő gyűjtemény jelenti a kultúrával való kapcsolatot. Szeptembertől májusig jazzklub is működik. Rendszeres fellépő a helyi Szürke Verebek együttes, de koncertezett már itt St. Martin és a Molnár Dixiland is. Az előadást természetesen mindig összekötik egy kis borozgatással.

Ennyi bevezető után persze itt az ideje, hogy a borokról is szó essék – kezdjük is mindjárt egy 2008-as Cabernet Sauvignon Rosé-val. Minőségéről talán annyi is elég lenne: 2009-ben „A megye bora" címet nyerte el. Illata, íze, a málnát, a nyarat idézi. Bár a roséval kezdtük, ez nem jelenti azt, hogy a fehérborok hiányoznának a kínálatból. A könnyű Ezerjót elsősorban a halételekhez, a kellemes, diszkrét illatú Rajnai Rizlinget a hideg előételekhez és a szárnyasból készült sültekhez, a határozott zamatú, nevéhez méltóan fűszeres illatú Cserszegi Fűszerest inkább a desszertek mellé ajánlja a gazda, aki – ha kell – egy kis fantáziáért sem megy a szomszédba!

Kékfrankos, Zweigelt és Kadarka házasításából készül a „Kakasvér" elnevezésű cuvée. Kétféle palackozásban hozzák forgalomba. Az egyszerűbbet a mindennapi fogyasztásra szánják, de van egy másik, egy díszdobozos is, amit jól megválasztott alkalomra, ajándékba érdemes adni. Ebben a választásban a címke is segítségünkre lehet, a bor minősége pedig hozzáértésünket fogja bizonyítani. A Kékfrankos kellemes zamatát, sötétvörös színét, a Zweigelt érdekes fajtajellegét a Kadarka teszi magyarosan teljessé. Megfelelően, 18 C fok körül lehűtve igen alkalmas társasági poharazgatáshoz, beszélgetéshez.

Ugyancsak díszdobozban vár gazdájára egy olyan palack, melyért a száraz vörösbort kedvelő hölgyek bizonyára hálásak lesznek az ajándékozónak. Már rápillantani is élvezet. A címke ugyanis egyedi grafikai alkotás, helyi művész munkája. A „Júlia csókja" 2005-ös Kiskőrösi Kadarkát rejt magában, de mielőtt felbontanánk, áldozzunk figyelmet a palack – ónpecséttel lezárt – nyakszalagának is! Ha kinyitjuk, a letekeredő papírszalagon Petőfi szerelmeit találjuk, és egy-egy hozzájuk írott versét. A bor, lángoló színével, zamatával a szerelmet, a napsütéses alföldi nyarat idézi.

A jó ötletek sorának ezzel még mindig nincs vége. Palackoznak bort karácsonyra és külön a húsvéti locsolóknak is. A termelésben új fajtákat igyekeznek meghonosítani. Az egyik ilyen a Bianca, amelyik már Ausztriában is kezd népszerűvé válni. Fontos tulajdonsága a fagytűrő képessége és, hogy nagy termésmennyiség mellett is jó minőséget ad. Ellenáll a betegségeknek, szinte soha nem kell permetezni.

Az István Borházban azt tartják: fokozatosan hozzá kell szoktatni az embereket, hogy a jó borért nem kell feltétlenül túl magas árat fizetni. Forgalomba hoztak ezért egy borcsaládot – van benne fehér- és vörösbor is – melyek asztali bor áron kaphatók, de az ilyen néven megszokottnál lényegesen finomabbak. A „Barátok bora" valószínű, hogy sok barátot hoz majd még, nemcsak annak, aki megveszi, hanem bizonyára a Borháznak is!

(folytatjuk)

http://www.birkaspinceszet.hu/

(Fotó: Kovács Krisztina)

A sorozat cikkei:

Révay András: Borok és költők otthona – I. Pincészet születik | EuroAstra Internet Magazin

http://www.euroastra.info/node/30752

Révay András: Borok és költők otthona – II. A Birkás Pincészet | EuroAstra Internet Magazin

http://www.euroastra.info/node/30761

Révay András: Borok és költők otthona – III. Költők nyomában | EuroAstra Internet Magazin

http://www.euroastra.info/node/30772

Révay András: Borok és költők otthona – IV. Az István Borház | EuroAstra Internet Magazin

http://www.euroastra.info/node/30781