A Hétvégén - HIR-es Íznapok A Ligeti Vajdahunyadvárban

Szombaton (2009. augusztus 29-én) délelőtt 10.30 órakor Gőgös Zoltán államtitkár FVM és Dr. Vajda László főosztályvezető FVM nyitotta meg az Agrármarketing Centrum (AMC) által rendezett HÍR-es Íznapokat a városligeti Vajdahunyadvárban. A második alkalommal megvalósult esemény célja a kifejezetten regionális, hagyományosan magyar termékek bemutatása és népszerűsítése.

Vajda László és Gőgös ZoltánGőgös Zoltán államtitkár elmondta, hogy most az idei évben kicsit változtattak a marketing stratégián és a túlsúlyosabb külföldi megjelenések helyett inkább a belföldi promóciót helyezték előtérbe. Ennek egyszerűen az az oka, hogy a belföldi élelmiszerkereskedelem nagyon átstrukturálódott az élelmiszerláncok irányába és szeretnének egy olyan alternatívát bemutatni a fogyasztóknak, hogy van más út is, nemcsak az egyforma ízű szalámi vagy egyforma ízű tej. Igenis, minden tájegységnek a maga hagyományos élelmiszerei és hagyományos előállítása létezik! Gőgös Zoltán nagyon reméli, hogy ez a rendezvény a tavalyihoz hasonlóan jól fog sikerülni és javasolta, hogy mindenki kóstolja meg a felhozatalra került árukat, kitűnő élelmiszerekkel különleges íz világgal találkozhatunk. A vidéki létnek, a vidéki specialitásoknak jó hírét remélhetőleg elviszi a világba a sok külföldi látogató is, aki a két napos HÍR-es Íznapok vendége lesz.

Dr. Vajda László főosztályvezető egy régi történetet elevenített fel. 14 évvel ezelőtt a Földművelődésügyi Minisztérium épületében egy izgatott külföldi úr szaladgált fel, s alá a folyosón, valami fényes csomagolású termék volt a kezében és egy szót ismételgetett: téesáj, téesáj, téesáj. A kollégák rögtön hozzá vitték a nemzetközi főosztályra, hogy tudja meg, mit szeretne az úr valójában. Kiderült, hogy a Francia Minőségügyi Szervezet egyik munkatársa, és amit a kezében tartott, az a vásárcsarnokban vásárolt teasajt, és azért hozta el, mert úgy találta, hogy ez egy olyan termék, ami hagyományos és tájjellegű – valóban évtizedek óta hagyományos módon és technológiával készült. Példának hozta el, annak alátámasztására, hogy Magyarországon is el lehet kezdeni és el kell végezni a hagyományos termékek összegyűjtését, rendszerbe foglalását. Így indult tulajdonképpen a HÍR (HAGYOMÁNYOK-ÍZEK-RÉGIÓK) program, melynek kiteljesedésével ma itt találkozhatunk. A francia úr és munkatársai segítségével, mintegy hét éves nagyon alapos tudományos munka eredményeként alakult ki a mai magyar 300 termékes gyűjtemény. A franciák meggyőződése volt, hogy az akkori, még Európai Unión kívüli országok között Magyarország az, amelynek leggazdagabbak a hagyományai és olyan termékei vannak, amelyek az európai gyűjteményhez csatlakozhatnak. Az emberek mindenhol esznek, és mondhatjuk, a gyomrukon keresztül mérik fel a többi országot. Magyarország nagyszámú hagyományos, jellegzetes termékei az országimázs javítását is szolgálják. Nagyon fontos, hogy az értékes hagyományainkat emelt fővel vigyük tovább!

A Vajdahunyadvár kellemes parkjában megnézhetjük, hogyan készül a helyszínen a különféle ízesítésű kenyérlángos, az igazi különlegességű kürcsi őskalács, és megkóstolhatjuk a rengeteg fajta kecskesajtot, különféle mézeket, gyümölcsitalokat, bio élelmiszereket és még hosszan sorolhatnám a bemutatott termékeket.


		A diótörés
Biocsiri	Buborék Szikvíz	Kecskesajt
Kemencés lángos	Kürcsi Őskalács (Kürtöskalács)	Marcipáncsodák

A Magyar Pékek Fejedelmi Rendje három kemencével és sok fiatal péklány, pékfiú szorgos kezeivel készíti a különféle lángosakat, pogácsákat és egyéb számomra ismeretlen finomságokat. A Rend egy országos hagyományőrző egyesület. Az ország minden részéből azokat a pékeket tömöríti, akiknek affinitása van a szakma múltja iránt. Az ország több helyszínén rendezvényeken mutatják be, hogyan és mit csináltak hajdanán, és ezeket meg is lehet kóstolni. Sok esetben előfordul, hogy odamegy hozzájuk egy nénike és mondja, hogy drága gyermekem én ezt másképp szoktam dagasztani, mire a válasz az, hogy mama tessék jöjjön, és mutassa meg hogy kell azt csinálni. Nem zárkóznak el attól, hogy bárki bemutassa nekik a szakma valamely különleges fogását. Az alapanyagok és dagasztás elkészítése után az első sütésbe mindig az a termék kerül, amit a kemence igényel. A forró kemencébe elsőre általában lángosokat és pogácsákat raktak be régen is a pékek. Lángosnak azért is nevezik a lángost, mert olyan forró a kemence, hogy amikor betette a pék az ellapított tésztát, az lángra lobbant néhány pillanat erejéig.

Monori Strázsák Együttes	Monori Strázsák Együttes	Monori Strázsák Együttes
Pékek Rendje	Pékek Rendje	Pékek Rendje
Pékek Rendje

A Kemencés-nél a kenyérlángos készítését nézhetjük végig. Kovászolt tésztából készül, tejföl van a tetején, arra egy kis foghagyma, bacon szalonna vagy kolbász és a tetejére hagyma, végül megszórják sajttal. Megfelelő hőfokú kemencében öt-hat perc alatt megsül.

A kürcsi őskalács védett termék. Igaz, hogy más nemzeteknek is van hasonló üreges

terméke, de az pusztán formai hasonlóság. Csak természetes anyaggal dolgoznak pl: narancs, alma, állomány javítót nem használnak, és a 12 tekerés valóban 12 tekerés, erre a védjegy kötelez. Hagyományosan teljesen kézi munkával üveglapon történik az egész készítési folyamat. Meglepő, hogy már 20 éves a kürcsi őskalács – igaz csak rendezvényekre és megrendelésre készül, viszonteladóknak nem – de boltot még nem sikerült összehozniuk.

A nem ipari szintű gyártás miatt a minőséget garantáltan tartani tudják.

Csodálatos és egyedi ízű házi lekvárokkal találkoztam az egyik vácrátóti kistermelő pavilonjában. Termékei magas gyümölcstartalommal, kevés cukorral, kíméletes, forralás nélküli eljárással készülnek, kivéve azokat, melyeket hagyományosan hosszú főzési idővel sűrítenek sütésálló igazi házi lekvárrá (pl. szilva). Van hidegen, tehát nyersen, főzés nélkül készült lekvár is – a som és a kökény – melyek emiatt igazi vitaminbombák. A kínálat közel 30 féle, szezontól függően, csak néhány különlegességet említenék: kökény, csipke, fekete berkenye, rózsaszirom, medvehagyma, csalán, dió, zeller, fokhagyma, ánizsos hagyma, és természetesen a hagyományos szilva, sárgabarack, eper lekvár. A legújabb felfedezése, készítése a homoktövis lekvár! Ha megtalálják ez a pavilont, nem szabad kihagyni a kóstolást.

Régi időket idéző igazi savanykás ízű buborékos szódavizet – a fröccs és a szörp elképzelhetetlen nélküle – kortyolgathatunk szomjoltónak a hagyományos technológiát folytató szikvizesnél, de különféle mézeket is csepegtethetünk, borokat kóstolgathatunk és még nagyon sok egyedi terméket, amikről nem beszélni vagy írni kell, hanem belemerülve az íz élvezetébe csak enni és inni, aztán megint enni és inni….

Akinek ez kevés lenne, az tréfás népi játékot talál vagy a folyamatos színpadi műsorokkal teheti gazdagabbá napját.

Lantai József