Kiállítás Szent Cirill és Metód örökségéről Piliscsabán
3 perc olvasás„Azt szeretnénk megmutatni ezzel a kiállítással, hogy miben rejlik Európa egysége" – mondta Müllner Jasper, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán, Piliscsabán rendezett Cirill és Metód öröksége című tárlat egyik szervezője a Magyar Kurírnak 2009. október 2-án pénteken, a rendezvény megnyitóján. Hozzátette: a szlávoknak legalább annyit jelentett Cirill és Metód, mint a nyugatiaknak Szent Benedek, a kontinens védőszentje.
„Azt szeretnénk megmutatni ezzel a kiállítással, hogy miben rejlik Európa egysége" – mondta Müllner Jasper, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán, Piliscsabán rendezett Cirill és Metód öröksége című tárlat egyik szervezője a Magyar Kurírnak 2009. október 2-án pénteken, a rendezvény megnyitóján. Hozzátette: a szlávoknak legalább annyit jelentett Cirill és Metód, mint a nyugatiaknak Szent Benedek, a kontinens védőszentje.
Székely János esztergom-budapesti segédpüspök megnyitó beszédében Cirillt idézte: „nem ugyanaz a nap süt mindannyiunkra". Mint fogalmazott: a kereszténység sokféle népet egy nagy családdá tesz. Nem nemzetközi, mint a fogyasztói társadalom, hanem nemzetek feletti. Egy vallás, ha valóban igaz, lényege szerint nemzetek feletti. Mégsem globalista: nem uniformizál. A kereszténység megerősíti, megszenteli a különböző hagyományokat és kultúrákat: Európa népeit sem tette egyformává. A kereszténység világában testvérek a népek. Ennek az evangéliumnak voltak a hirdetői Cirill és Metód.
Botos Máté, a kar dékánja Szent István építő munkáját állította párhuzamba a szlávok apostolainak tevékenységével. Mint mondta, első királyunknak köszönhetően van magyar állam, Cirillnek és Metódnak pedig az örömhír és a keresztény kultúra szlávok közti elterjesztését köszönhetjük.
A tárlat háromnyelvű: a kiállított eredeti, olaszul és szlovénul írt panelekhez magyar tájékoztatót készítettek a diákok. A tárlatot végigjárván sok érdekességet megtudhatunk többek közt Európa két társvédőszentjének életéről és apostoli munkásságáról, a szláv egyházról, a cirill betűs írás keletkezéséről, és az ortodoxiáról – Kelet-Európától Amerikáig, a kezdetektől napjainkig.
A kiállítás egy új eszmerendszert igyekszik bemutatni Európa számára: nevezetesen, hogy miként mutatkozik meg a kontinens saját földrajzi egységében is – a Cirillt és Metódot Európa társvédőszentjeivé avató II. János Pál pápa szavait idézve – „a keresztény hagyomány két irányzatának gyümölcse, melyek a kultúra két különböző, de egymást nagymértékben kiegészítő formáját hozták magukkal".
Az olasz-szlovén kiállítást az egyetem olasz tanszéke és a szlavisztika intézet rendezte, a kezdeményező pedig az olasz-szlovén határ mentén fekvő Gorizia regionális kulturális intézete volt. A tárlat Müllner Jasper tájékoztatása szerint 2007-ben járt Szlovéniában. Nyáron az Olasz Tanszék három diákja, köztük ő is ösztöndíjjal a városban töltöttek egy hónapot, s ezalatt többek között a kiállítás fordításával foglalkoztak. A tárlat létrejötte mögött sok baráti – és ennek nyomán kulturális – kapcsolat rejlik, köszönhetően a Comunione e Liberazione mozgalomnak – mutatott rá a szervező. „Cserébe" ők egy Szent Istvánról szóló kiállítással készülnek az olasz városba. Müllner Jasper megjegyezte: a szláv szentekről szóló kiállítás bárhova eljuthat, ahol van rá igény.
A tárlat 2009. november 7-ig tekinthető meg Piliscsabán, a PPKE-BTK campusán, a Stephaneum épületében.
Szilvay Gergely/Magyar Kurír