Az ADÓ ÁVH-tól talán mód lesz áttérni az alkotmányos működésre… Az Alkotmánybíróság előtt számos adójogszabály
5 perc olvasás 
A hazai APEH és vele a Pénzügyminisztérium egyre inkább „kreatív módon" alkalmazza a jogszabályokat. Ugyanakkor, mint például a vagyonvizsgálat esetében saját, az Alkotmánnyal is szembe szegülő saját szabályokat állapít meg, és olyan eljárásrendet alkalmaz, amely az adózók számára nem adja meg az érdembeni védekezés lehetőségét.
A hazai APEH és vele a Pénzügyminisztérium egyre inkább „kreatív módon" alkalmazza a jogszabályokat. Ugyanakkor, mint például a vagyonvizsgálat esetében saját, az Alkotmánnyal is szembe szegülő saját szabályokat állapít meg, és olyan eljárásrendet alkalmaz, amely az adózók számára nem adja meg az érdembeni védekezés lehetőségét.
Mint elhangzott nincsen érdemi felülvizsgálati rendszer: Az adózó beadványait első és másodfokon az APEH bírálja el. Akkor sincsen jobb helyzetben, ha bírósághoz fordul, hiszen az ezekkel az ügyekkel foglalkozó közigazgatási bírák nagy része volt APEH-es.
Az Alkotmánybírósági beadványokA rendeletekbe foglalt ellentmondási lehetőségek csak látszólag vannak meg. Az APEH számára számos lehetőség van, hogy a számára kellemetlen tiltakozót semlegesítse, ilyenek például a vagyonvizsgálatok is, de minden olyan becslés, eljárás, amelyet rutinszerűen alkalmaznak az adózó kárára. Ugyanakkor az is ellenekezik az Alkotmánnyal, hogy az adózó beadványát első és másodfokon nem független panasztestület, hanem az APEH bírálja el, és a bíróságon is az ezzel foglalkozó bírák nagy része volt APEH-es. S ráadásul az összes ténykedése az APEH-nek arra irányul, hogy az adócsalás elleni harc jegyében olyan jövedelmeket adóztasson meg, amelyet az adózó sohasem szerzett meg. Ezzel megvalósítja a kollektív büntetés alkományellenes tényállását is.
Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete ezért olyan rendezvényt szerveztett, ahol az Alkotmánybírósághoz beadott nyolc beadvánnyal foglalkoztak. A rendezvényen a beadványok készítői ismertették a szakmai közvéleménnyel érvrendszerüket, melynek alapján megdöbbentő kép tárult szemunk elé a hazai adórendszer működéséről. Mint kiderült, a jövedelemadóhoz kapcsolt ingatlanadó törvény gyakorlatilag vagyonvizsgálattal és az adó ellenőr lakásban történő látogatásával -életmód ellenőrzéssel – fenyeget mindenkit, az APEH jogosítványait szinte végtelen nagyra terjesztve ki. Mint elhangzott talán az volt a vagyonadó törvény valódi célja?
A rendezvényt Herich György a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke vezette, előadóként jelent volt Angyal József okleveles adószakértő, dr. Halász Zsolt az Országgyűlési Biztosok Hivatalának jogi referense, dr. Kolláth György alkotmányjogász, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége beadványának készítője, Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke, Szűcs Györgyöt, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke és dr. Vadász Ivánt, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke.
A 2010-es évet érintő adótörvényekre eddig soha nem tapasztalt számú (8) alkotmánybírósági beadvánnyal reagáltak a szakmai szervezetek Vajon milyen okok befolyásolják ezt a rendkívüli aktivitást?
1. Az elmúlt évtizedek legradikálisabb adóváltozását tartalmazza a törvénycsomag, amely összességében ugyan marginális jelentőségű a költségvetés szempontjából, de igen jelentős jövedelemátcsoportosítást jelent az egyes adózók között. Jól érzékelhetően az adózás gyakorlatában jártas pénzügyminiszter hatására sok adótervezési lehetőség szűkül le, változik az elkövetkező időszakban. Jelentős érdekeket érintenek a változások, nagy a tét.
2. A másik oldalon nem változott a törvény-előkészítés az utóbbi időszakban meggyökeresedni látszó gyakorlata, amely mellőzi a szakmai egyeztetéseket. A szakmai szervezeteknek így nincs lehetőségük a szakmai szempontok érvényesítésére. A párbeszéd hiányában az egyetlen lehetőség, hogy a szakmailag hibás döntések közül az egyben alkotmányellenesekkel az Alkotmánybírósághoz forduljanak, amely köteles ezekkel foglalkozni.
3. A harmadik probléma, hogy láthatóan rendkívül rövid idő állt rendelkezésre a törvény-előkészítéshez, és ahogy a kínaiak mondják: egy törvény addig él, amennyi időt az előkészítésére fordítunk. A gyors, hatástanulmányokat és szakmai egyeztetéseket nélkülöző törvény-előkészítés is befolyásolhatta a beadványoknak a magas számát.
Azért hívták össze erre a rendezvényre a szinte valamennyi adózással foglalkozó szakmai szervezetet, hogy az általuk beadott alkotmánybírósági beadványokat megismerhessen mindenki, szakmailag értékeljék és minősítsék, olyan szempontból, hogy várhatóan azoknak milyen része az, amit az Alkotmánybíróság szakmai alapon méltányolni fog, és várhatóan hogyan érinthetik ezek a jövő évi adótörvényeket. A 2010. évi adótörvényekre való felkészülés fontos részévé vált az alkotmánybírósági beadványok vizsgálata is.
A konferencia anyagait cikkünk végéről tölthetik le az érdeklődők. NAGYON javasoljuk minden állampolgárnak, jogásznak és szakembernek. No meg az ellnezéki poltikai pártok döntéshozóinak, hogy lássák, az Alkotmány csak irott malaszt, ha adóról van szó.
