Tanulmány a szélessávú internetes szolgáltatások minőségéről

  A szélessávú internetes szolgáltatások minőségéről szóló tanulmány a kedvezőtlen gazdasági trendek ellenére fejlődést mutat, de egyben rávilágít az országokon belüli minőségi különbségekre is.

  A szélessávú internetes szolgáltatások minőségéről szóló tanulmány a kedvezőtlen gazdasági trendek ellenére fejlődést mutat, de egyben rávilágít az országokon belüli minőségi különbségekre is.

A szélessávú kapcsolatok minőségéről szóló tanulmány szerint a vizsgált 66 országból tavaly óta 62-ben javult a fogyasztói szélessávú szolgáltatások minősége. A felmérés egyben rámutat a városi és vidéki területek között tapasztalt digitális minőségi különbségekre is, és első ízben kerülnek összehasonlításra a vonalas és a mobil szélessávú szolgáltatások.

A Cisco szponzorálásával készült tanulmányt az Oxfordi Egyetem Saïd Business School üzleti iskolájának MBA-diákjai készítették, együttműködve az Oviedói Egyetem alkalmazott közgazdaságtan tanszékével. Az első ilyen kutatást 2008 szeptemberében tették közzé annak bemutatására, hogy az egyes országokban milyen a szélessávú internetkapcsolatok minősége, és ezáltal mennyire képesek profitálni az új generációs webes alkalmazásokból és szolgáltatásokból. A kutatócsoport megállapítása szerint a szélessávú szolgáltatások minősége összefügg az adott országok „tudásgazdasági" lehetőségeivel. Megállapítják továbbá, hogy azokban az országokban a legjobb a minőség, ahol a szélessávú internet elérés megjelent a nemzeti prioritások között.  

Újdonságok / főbb adatok:

• A szélessávú szolgáltatások átlagos minősége összességében világszerte javult:
  • A globális átlagos letöltési teljesítmény 49%-kal, 4,75 Mbit/sec sebességre nőtt.
  • A globális átlagos feltöltési teljesítmény 69%-kal, 1,3 Mbit/sec sebességre nőtt.
  • A globális átlagos késleltetés 21%-kal, 170 milliszekundumra csökkent.
• A szélessávú szolgáltatások 2009-es országlistáját Dél-Korea vezeti.

• Dél-Korea, ahol a szélessávú szolgáltatások minőségét jelző mutatószám (Broadband Quality Score, BQS) 72%-ot javult, megelőzte a tavalyi év vezető országát, Japánt. Az előrelépés hátterében a kormány folyamatos erőfeszítései állnak, amelyek arra irányultak, hogy megerősítsék az ország pozícióját a világ vezető infokommunikációs nemzetei között.  Ha a szélessávú kapcsolatok minősége mellett azok elterjedtségét is figyelembe vesszük, akkor Dél-Koreáé az első hely a szélessávban betöltött vezető pozíciót elemző listán is.
• Japán olyan városokkal emelkedik ki, mint Jokohama és Nagoja, ahol a világon a legmagasabb a BQS, de nem sokkal marad le ezektől Szapporó sem.
• Európát tekintve Svédországban a legjobb a szélessávú szolgáltatások minősége. Gyorsan zárkózik fel Japán és Dél-Korea mögött, BQS mutatószáma 38%-kal emelkedett tavaly óta. Svédországnak sikerült a leginkább csökkentenie az országon belüli különbségeket – a legsűrűbben lakott városokon kívül élő polgárok jobb minőségben élvezhetik a szolgáltatásokat, mint a városlakók.
• A szélessáv minőségét illetően Litvánia, Bulgária és Lettország szorosan Svédország nyomában jár, köszönhetően a közelmúlt üvegszálas és kábeltechnológiai fejlesztéseinek.  A szélessávú szolgáltatások alacsony elterjedtsége miatt azonban ezek az országok még nem tudtak betörni a szélessávú szolgáltatások terén vezető pozíciót betöltő országok elitjébe.
• A BQS mutatószám 39 országban haladja meg azt a küszöbértéket, ami a mai legismertebb webes alkalmazások jó minőségű használatához szükséges (például közösségi oldalak, alacsony felbontású videóletöltések, webes kommunikáció, kisebb fájlok (pl. fotók és zene) megosztása).
• Kilenc országról – Dél-Koreáról, Japánról, Svédországról, Litvániáról, Bulgáriáról, Lettországról, Hollandiáról, Dániáról és Romániáról – állapították meg, hogy biztosítani tudják azt a minőséget a szélessávú szolgáltatások esetében, amely a jövőbeni, a következő 3-5 év során elterjedő webes alkalmazásokhoz, például a nagy felbontású internetes televíziózáshoz és a magas minőségű videokommunikációkhoz (pl. az otthoni telepresence) szükséges. 2008-ban egyedül Japán lépte túl ezt a küszöbértéket.

• A kutatás külön fejezetben foglalkozik az országok gazdasági fejlettségük szerinti csoportosításával:[1]
• o A fejlett, innováció által dinamizált gazdaságok közül az elmúlt évben Dél-Korea érte el a legnagyobb fejlődést a szélessávú szolgáltatások minősége terén. Svédország, az Egyesült Államok és a Cseh Köztársaság szintén jelentős, átlag feletti fejlődést produkált.
• o A hatékonyság motiválta gazdaságok közül Bulgária vezeti a legnagyobb minőségi ugrást felmutató országok listáját. Litvánia, Románia és Lettország szintén átlag feletti fejlődést mutatott.
• o A feltörekvő országok között Kenya lényegében megháromszorozta BQS mutatószámát, ám eredménye még jóval a mai alkalmazásokhoz szükséges küszöbérték alatt marad. A gazdasági fejlődésnek ebben a szakaszában lévő országok közül Vietnam és Katar követte Kenyát a szélessávú szolgáltatások minőségében elért fejlődés mértékét tekintve.
• A legmagasabb BQS értékkel rendelkező városok a tanulmány szerint a következők:

• A szélessávú szolgáltatások minősége a nagyobb városokon kívüli területeken Japánban a legjobb, ezt követi Korea és Svédország.
• A tanulmány első ízben tartalmazott adatokat a mobil szélessávú kapcsolatokról. A Wi-Fi szolgáltatásokhoz kapcsolódó mobilkészülékek átlagban megfelelnek annak a minőségi küszöbértékének, amely a ma elérhető mobil internetes alkalmazásokhoz szükséges. A 3G és 3G+ technológiák átlagos BQS-e az alacsony feltöltési teljesítmény miatt jelenleg nem éri el a küszöbértéket.

A tanulmány Magyarországra vonatkozó főbb adatai:

• A szélessávú szolgáltatások minősége terén a kutatásban vizsgált 66 országból Magyarország jelenleg a 19. helyen áll (BQS mutatószám: 36), ezzel egy helyet lépett előre a tavalyi évhez képest. (2008-ban 30-as BQS értékkel a 20. helyen állt)
• A szélessávú szolgáltatások minőségét és a szélessávú internet elterjedtségét együttesen mérő (Broadband Leadership, vezető szerep a szélessávú szolgáltatásokban) mutatószám alapján hazánk a 40. a rangsorban.
• A nagyvárosok ranglistáján Budapest a 38. helyet szerezte meg.
• A nagyvárosokon kívüli minőséget összesítő mutatóban Magyarország a 21. helyen áll.

[1] A gazdasági fejlettség szintjei a World Economic Forum (WEF) globális versenyképességi jelentésének meghatározása alapján.

http://www.weforum.org/pdf/GCR09/GCR20092010fullreport.pdf