A Sörcsapok Világa és Egészségünk

2009.október 27-én kerekasztal-beszélgetést szervezett a Civilkomp Alapítvány a Társadalmi Unió – MÚOSZ Fogyasztóvédelmi újságíró klub, a MÚOSZ Nonprofit és fogyasztóvédelmi szakosztálya, a Magyar marketing Szövetség, a Simon Clean Kft. , élelmiszerbiztonsági-, egészségügyi-, fogyasztóvédelmi hatósági szakértők (ÁNTSZ, FVM Élelmiszerbiztonság. NFH, GVH), civil fogyasztóvédők és a média képviselői részvételével.

A téma; a csapolt sörök minősége, s a felmerülő gondok kezelhetősége. A kérdés, melyet szakértők felvetnek, vajon tiszta-e a sör, ami a sörcsapokon kifolyik, s poharunkba kerül?

A válasz nemleges, erről szólt Simon Géza, a Simon Clean 2003 Kft. ügyvezetője, aki hazai és külhoni (német) kutatási eredményeket ismertetve bemutatta a sörcsapoló berendezések működését, ezek tisztaságát érintő kérdéseket.

A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzéssel, szabályozással kapcsolatos felelősségéről, lehetőségeiről, a FVM Élelmiszerlánc-biztonság szerepéről Schreiberné Molnár Erzsébet , a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgató helyettese szólt.

A FVM álláspontját Deák Ferenc főosztályvezető-helyettes képviselte arra a felvetésre; ki a felelős, ha valaki olyan sört fogyaszt, amiben a megengedettnél nagyobb mértékben található egészségügyi kockázattal járó szennyeződés.

Miről is van szó?

A vendéglátó-helyeken kínált csapolt sört a gyártó üzemek hordóban szállítják a tetthelyre, a hordók túlnyomás alatt, rugós zárszerkezettel légmentesen zárva tartalmazzák a nedűt. Ezt a tartályt a vendéglátó-helyen egy un. sörcsappal, ill. csatlakozó ital-vezetékkel teszik hozzáférhetővé, azaz csapolásra alkalmassá. A sörgyárakban a vonatkozó egészségügyi előírások szigorú betartásával, állandó hőkezelő fertőtlenítéssel, tisztítással gondoskodnak a csíramentes körülményekről és a végtermék hasonló állapotáról. Mindez igaz addig, amíg a hordót meg nem bontják. A hordóra illesztett sörcsap a gyenge pont, rendszeres tisztítása elengedhetetlen, ennek elmaradásakor kórokozók, kóli-, és tejsav baktériumok, penészgombák telepedhetnek meg benne.

A nemkívánatos tenyészet elszaporodása függ a csapolás gyakoriságától is. A sörgyártó cégek, miként azt a Borsodi Sör képviselője kifejtette, a frissen szállított, ill. a 2-3 napja, max. 20%-ig használatra vett hordók minőségéért vállalnak szavatosságot, addig fogadnak el esetleges reklamációt. A hordóban tárolt sör minőségét leronthatja, azt „visszafertőzheti" a nem kellő tisztaságú sörcsapban elszaporodott kórokozó-tömeg. A sörgyár a terméket befogadó vendéglátó helyeket, (az előírásokon túlmenően is) ellátja írásos útmutatóval, mely kiterjed a hordó, a csap, a poharak és az italvezeték kezelésére, tisztán tartására. A tisztító eszközre vonatkozó eligazításokat a vendéglősök megkapják, hozzá a gyár díjmentesen biztosít speciális tablettákat is.

Milyen gondokat okoz a tisztátalanság?

A kerekasztal résztvevőinek véleménye megoszlott erről. Deák Ferenc azt a hivatalos álláspontot képviselte, mely szerint a vonatkozó EU irányelvek a szakterületre ajánlásokat tartalmaznak, melyeket minden országban saját rendeletekkel közelítenek, a fennálló törvényeket ennek megfelelően alakítják. Ez országunkban is megtörtént, a végrehajtásra és ellenőrzésre vonatkozó 852/2004-es rendelet hivatott ezt a területet gondozni, az élelmiszerbiztonságra vonatkozó HACCP (Hazard Analysis and Critical Control Points, veszélyelemzés és kritikus ellenőrzőpontok) -rendszer előírásainak megfelelően. A sörcsapok fertőzöttsége nem okoz kimutatható egészség-károsodást, a tisztaság és a mikrobiológiai megfelelőség a gyártó és a felhasználó felelősségébe tartozik.

Más vélemény alakult ki a sörcsapok tisztítására speciális tisztító készülékeket forgalmazó Simon Kft.-nél, ahol, mint azt vezetője, Simon Géza kifejtette, kellő tapasztalat halmozódott fel a terület állapotát illetően.

Az ügyvezető évekre visszamenően szorgalmazza a vendéglátók „rászorítását" a tisztító készülék használatára, de, mint az kiderült, a motiválatlanság, nemtörődömség, a csapoló személyzet gyakori cserélődése miatt, s véleménye szerint, nem utolsó sorban a hatósági ellenőrzés hiányosságai miatt, kevés eredménnyel.

A fogyasztó a tisztátalan sör fogyasztását csak a másnap kialakuló fejfájásból, súlyosabb esetben hasmenésből állapíthatja meg, de ezeket a tüneteket magának az alkoholnak a hatására, ill. egyéb okokra vonatkoztatja.

Penészgombák hatására allergiás reakciók jelentkezhetnek, akár súlyos formában is. A fenti tünetek súlyossága az egyén immunrendszerének állapotától függ. A tüneteket a vizsgáló orvos sem hozza összefüggésbe a sörfogyasztás körülményeivel, mert nincs is tudomása a sörözési veszély-lehetőségekről, akárcsak a fogyasztónak!

Miért jöhet létre ilyen állapot? A jelenlegi szabályozás szerint a sörgyártó hathetenként köteles tisztítani a sörcsapoló rendszert, a közbenső időben ezért a vendéglátós felelős. Ez utóbbi követelményt, miként a vita során fény derült rá, nem köteles ellenőrizni a hatóság, mindaddig, amíg konkrét egészségügyi bejelentés, feljelentés, stb. nem érkezik hozzá. A fogyasztó viszont nem ismeri a veszélyt, nem is lép ez ügyben… Nincs hatósági számonkérés, ez a legnagyobb gond, mondja az ügyvezető. Véleménye szerint, a szabályzási rés betöltéséről az iparági szakvezetésnek gondoskodnia kell!

A fogyasztásnál a pohár tisztasága is nagy fontossággal bír, a legkisebb zsír-maradvány is azonnal reakcióba lép a sörrel és habképződéssel csökkenti a folyadék tényleges mennyiségét.

Miről ismerhetjük fel a tisztátalan sört? A gyártó szakember szerint; a hab gyorsan túlcsordul, és gyorsan elhabzik, ill. a pohár szélén nem apró, hanem nagyméretű buborékokat képez. A sör „nem itatja magát", a torokban gombócot érzünk.

A sörgyári szakember szerint léteznek un. „eldobható", tisztítást nem igénylő zárt csapoló rendszerek is, de egyenlőre nagyon drágák, hazai alkalmazásukra nincs kilátás.

A terület németországi helyzetéről, megoldásairól rövid ismertetőt adott egy meghívott német szakember is. Elmondta, ott a részletes szabályozás kiterjed az egész gyártási-értékesítési láncra. Korábban náluk is felmerültek a nálunk most előkerült gondok, a sör mikrobiológiai tisztaságára most a víz tisztaságára vonatkozó előírások érvényesek, a sörgyárak pedig nem kéthetente, hanem hetente végzik a csapoló rendszerek profi tisztítását.

A kerekasztal-vita konklúziója:

a sörcsap tisztasága egészségügyi és termékminőségi minőségi kérdés, a megoldáshoz szükség van

-a hatósági szabályzás réseinek kitöltésére, az ellenőrzés erősítésére,

-a sörgyártók további szerepvállalására az ellenőrzésben és felvilágosításban, saját jól felfogott üzleti érdekük miatt.

Elengedhetetlen a sörfogyasztókban tudatosítani a veszélyeket, tudatos fogyasztásra kell őket nevelni,

a sörkultúrát tovább kell alakítani, a már előbbre tartó bor- és pálinka szektorhoz hasonlóan!

HACCP:

http://www.haccp.hu/

http://www.logsped.hu/haccp.htm

http://haccpinfo.hu/

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_fogyasztovedelem&id=91

http://hu.wikipedia.org/wiki/HACCP_rendszer