A tudatos vásárló – avagy hiszünk-e a cégek karitatív szándékainak?
3 perc olvasásA Magyar Adományozói Fórum, amely azért jött létre, hogy segítse a hatékony adományozás minél szélesebb körű elterjesztését Magyarországon, 2009 őszén megbízta a TÁRKI Társadalomkutatási Intézetet egy országos, reprezentatív felmérés elvégzésére, amely a magyar felnőtt lakosság ismereteit vizsgálta a vállalatok adományozási szokásairól.
A Magyar Adományozói Fórum, amely azért jött létre, hogy segítse a hatékony adományozás minél szélesebb körű elterjesztését Magyarországon, 2009 őszén megbízta a TÁRKI Társadalomkutatási Intézetet egy országos, reprezentatív felmérés elvégzésére, amely a magyar felnőtt lakosság ismereteit vizsgálta a vállalatok adományozási szokásairól.
Bizonyos szempontból minden vásárlás tudatosnak számít, hiszen a vevő igyekszik a saját szempontjait figyelembe véve optimális döntést hozni.
Ami mégis megkülönbözteti a hétköznapi -t a tudatos -tól, az az, hogy az igazán tudatos vásárló saját érdekei mellett figyelembe veszi tevékenységének (vásárlásának) természetre és a társadalomra való hatását is. A tudatos vásárló a magyar gondolkodásban is megjelent etikus vállalat célközönsége. Mindkét réteg erősödése Magyarországon a társadalmi felelősségvállalás egyre intenzívebb jelenlétét mutatja.
A vizsgálat első szakaszára adott válaszok az elvárt eredményt hozták: az aktív, városi (budapesti), jobb módú, magasabb végzettségű fiatal felnőttek több jótékony sági tevékenységet is folytató vállalatot tudtak megnevezni. Ugyanakkor a lakosság 68%-a egyáltalán nem ismer semmiféle vállalati támogatói tevékenységet.
A konkrétan megnevezett adományozó cégek névsorát nézve az adományozás hatékony kommunikációjának hiányát mutathatja, az, hogy sokféle bontásban az alábbi cégek bukkannak elő: Danone, MOL,OTP, Pannon, T-COM, Vodafone.
A közgondolkodásban a tudatos vásárlás fogalmának egyre erőteljesebb jelenlétét mutatja az a tény, hogy a felmérés szerint a kérdezettek egyenlő ár esetén közel fele (49%) – Szlovákiában 46%-a, Bulgáriában csak 38 %-a – magasabb ár esetén minden ötödik lakos (Szlovákia: 23%, viszont Bulgária: 34%) azt a terméket venné, amellyel egyben támogathat valamilyen jó ügyet vagy civil szervezetet.
A felmérés utolsó része azt mutatja, hogy a civilek némileg szkeptikusan állnak a cégek adományozói tevékenységének valódi céljához, 68%-uk említi első vagy második helyen, hogy elsősorban A vállalat arculatát akarják erősíteni (Szlovákia: 65%, Bulgária: 47%) és csak 46%-uk gondolja úgy, hogy Valóban a rászorulókon akarnak segíteni . Ez utóbbi adat szlovák és bolgár szomszédainknál alacsonyabb (39%, illetve 38%). Az is kiderül a kutatásból, hogy nálunk minden harmadik lakos gondolja úgy, hogy ha egy vállalat adományoz Természetes dolog, ennek így kell lennie , a szlovák szomszédaink szintén így gondolkodnak, míg Bulgáriában csak minden hatodik állampolgár vélekedik így.
Egy kiegészítő kutatás szerint csak minden századik magyar lakos tartja hatékonynak és közel minden harmadik hatástalannak a hazai vállalatok adományozói tevékenységét. Ezzel ellentétben a többi országban valamivel nagyobb dicséretben részesültek a cégek, Lengyelországban a lakosság 1,6%-a, Csehországban és Szlovákiában egyaránt a lakosok 3,7%-a elégedett a vállalatok társadalmi célú befektetéseivel.