Közérdeknek álcázott piacszerzéshez asszisztál az állam

A hulladékgazdálkodási piaci verseny rendelettel történő, hirtelen felszámolása rossz üzenet lesz az állami feladatokat felvállaló gazdasági szereplők felé.

A hulladékgazdálkodási piaci verseny rendelettel történő, hirtelen felszámolása rossz üzenet lesz az állami feladatokat felvállaló gazdasági szereplők felé.

 Ha a piac kétharmadát kivégző versenykorlátozási tervezet ebben a formában életbe lép, a közérdeknek álcázott lobbiérdekek érvényesítésének útjába ezentúl semmi sem állhat. Arra való hivatkozással, hogy az árverseny rontja a szolgáltatás minőségét, az erősebb, jobb politikai kapcsolatokkal rendelkező szereplők a továbbiakban bármikor eltávolíthatják a konkurenciát. A Hulladékgazdálkodási Törvény tervezett őszi elfogadása előtti piaci tisztogatás a piacvezető állításával szemben nem környezetvédelmi, hanem üzleti érdekeket szolgál.

Az ÖKO-Pannon által szervezett érdekcsoport károsnak tartja a korlátlan versenyt a hulladékkezelési piacon. Ezzel a véleménnyel azonban csak a piaci súlyukkal többséget kitevő cégek értenek egyet.

Amíg ugyanis a versenyellenes, egyeduralomra törő körök a megoldást a piac erőszakos felszámolásában látják, addig a piacgazdaság hívei a hulladékgazdálkodás szabályainak, normáinak és követelményrendszerének átlátható, betartható és ellenőrizhető mielőbbi megalkotását, tehát minőségi korlátok felállítását követelik.

A piaci verseny ellenzői az árcsökkenés veszélyeire hívták fel a figyelmet, de olyan gyakorlati, egyedi példákkal, amik a sürgető szabálymódosítások szükségességét alátámasztanák, adósak maradtak. Ráadásul a Hulladékgazdálkodási Terv 2009-es végrehajtásáról szóló, az utolsó negyedévben megjelent minisztériumi beszámoló sem tartalmaz semmiféle koordináló szervezetekkel szemben megfogalmazott kritikát. Ezek után nehezen érthető a minisztérium hirtelen támadt buzgalma a piackorlátozó rendelet mindenáron történő kierőszakolására. Az időzítéssel is baj van. A piac működésének bibliájaként használható Hulladékgazdálkodási Törvény aktualizálása szeptemberre készül el. A módosított alaptörvény határozza majd meg a jövőképet, a végrehajtást és a célokat.

Ahogyan a Magyar Köztársaság törvényei meg kell feleljenek az alkotmányosság feltételeinek, úgy kellene igazodnia a piacra lépés és a piaci működés szabályainak a szeptemberre ígért Hulladékgazdálkodási Törvény előírásaihoz. Kijelenthető, hogy amíg az alaptörvény módosítása el nem készül, minden, a piaci szereplőket kizáró, a versenyt bármilyen mértékben korlátozó lépés önkényes és csupán üzleti érdekeket szolgál.

A javaslatról egyébként már ítéletet mondott a Gazdasági Versenyhivatal is. 2009. november 18-án keltezett állásfoglalásában a versenyt súlyosan korlátozónak minősítette a szabálymódosítás első tervezetét. A veszély annyira valós, hogy ha akkori formájában lép életbe a rendelet, a piac akár egyszereplőssé is válhatott volna. A piac szétverésében érdekelt üzleti körök annyiban már önmérsékletet mutatnak, hogy a második változat már akár 3-4 vállalkozás működését is lehetővé teszi az ágazatban. A többi szereplőt viszont kíméletlenül halálra ítéli.

A tervezett módosítás például csak azoknak a társaságoknak engedélyezné a tevékenységet, amelyek legalább ötven partnerrel, valamint a becsült piac minimum 5 százalékával rendelkeznek. Meglehetősen megnehezíti a rendelet betartását az a tény, hogy a piac méretére vonatkozó pontos adattal senki sem rendelkezik. Teljesen abszurd módon az egzaktan meghatározhatatlan piaci részesedés előírt szint alá csökkenését bírsággal is büntetnék.

Szokatlan és egyben diszkriminatív az 50-75 milliós, szigorúan készpénzben tartandó kötelező tőke előírása is. A hulladékgazdálkodás biztonságát a rendelettervezet biztosítékadási kötelezettséghez is köti, de azt is diszkriminatív módon úgy, hogy a több milliárdot forgalmazók ugyanannyit fizetnek, mint a kisebb, 100 milliós forgalmú koordináló szervezetek.

Amennyiben a hulladékkezelési piacon győznek a lobbiérdekek, ez más területeken is éreztetheti hatását. A versenytársak kiiktatásához elég lesz az árspirál káros hatásaira hivatkozni, az állami feladatok ellátási területein bárki egyeduralkodóvá válhat Magyarországon. Ez a gyakorlat korrupciós veszélyt teremt. Manapság ez fenyegeti igazán a közérdeket és a közéletet, nem pedig a piaci verseny.