Hiányzó nyelvvizsga miatt nem kap diplomáta hallgatók harmada

Hiába tették le a záróvizsgát, a hallgatók 30 százaléka nyelvvizsga hiányában nem kapott diplomát tavaly. Az elmúlt évben közel 40 ezer végzett főiskolás és egyetemista került a munkaerőpiacra diploma nélkül. Nekik az új munkahelyükön csak a középfokú végzettségüket veszik figyelembe. A megoldás kézenfekvő volna, az intézmények többsége azonban nem fordít kellő energiát a megvalósításra.

Hiába tették le a záróvizsgát, a hallgatók 30 százaléka nyelvvizsga hiányában nem kapott diplomát tavaly. Az elmúlt évben közel 40 ezer végzett főiskolás és egyetemista került a munkaerőpiacra diploma nélkül. Nekik az új munkahelyükön csak a középfokú végzettségüket veszik figyelembe. A megoldás kézenfekvő volna, az intézmények többsége azonban nem fordít kellő energiát a megvalósításra.

A Szegedi Tudományegyetem mérnöki karán tavaly csak minden harmadik végzős kapott diplomát, az ELTE-n, a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Rendőrtiszti Főiskolán tízből csak kilenc hallgató. A legjobb eredménnyel a Semmelweis Egyetem büszkélkedhet: itt csupán a hallgatók 3 százaléka fejezte be tanulmányait diploma nélkül. Az agrár- és a művészeti felsőoktatási intézményekben a legrosszabb az arány: ezekben a hallgatók több mint fele papír nélkül végzett. A helyzet hosszabb távon sem biztató: az Eötvös Loránd Tudományegyetem felmérése alapján a négy éve záróvizsgát tett hallgatók 5,2 százaléka nyelvvizsga hiányában hivatalosan a mai napig nem diplomás.

A probléma fő okaaz utóbbi években megszigorodott a feltételrendszer. Míg korábban több helyen elég volt az alapfokú nyelvvizsga, 2006 óta mindenhol középfokot kérnek. A Magyarországi Szülők Országos Egyesületea törvény megsemmisítését szorgalmazza: szerintük a felsőoktatásban nem megfelelő a nyelvtanítás, a vizsga megszerzése pedig aránytalanul nagy terhet ró a családokra. Maegy magánóra 1500-4000 forint, de az intézmények legkedvezőbb óradíjai is 400-600 forint körül mozognak. Mivel egy középfokú nyelvvizsgáhozmintegy 1000 óra tanulásra van szükség, az okmány akár 4 millió forintba is kerülhet a hallgatónak.

A hallgatók későn döbbennek rá, mekkora szellemi és anyagi befektetés egy nyelvvizsga – magyarázza Lengyel Zsuzsánna, a Gábor Dénes Főiskola főtitkára. – A felelős nyelvoktatásnak a középiskolában kellene kezdődnie. Sajnos a diákok nem veszik komolyan a nyelvtanulást a középiskolában, nem szerzik meg a megfelelő tudást, és ezeknek a hiányosságoknak a pótlására a felsőoktatási intézményekben már kevés a lehetőség, hiszen ezeknek az intézményeknek nem a nyelvoktatás, hanem a szakmai nyelvtudás fejlesztése, a szakemberek képzése lenne a feladata. Ezzel együtt a főiskoláknak, egyetemeknek meg kell tanulniuk kezelni a kialakult helyzetet.

A GDF kezdeményezéseként a főiskola hallgatói a GDF LEXINFO Nyelvvizsgaközpont keretein belül akkreditált informatikai szaknyelvvizsgát szerezhetnek, a felvettek pedig az első szemeszter megkezdése előtt 3 hét ingyenes, személyre szabott, intenzív angol nyelvtanfolyamot kapnak. A többféle kedvezmény mellett a már végzett hallgatók – ha csak a nyelvvizsga hiányzik a diplomájukhoz – később is visszajárhatnak az intézménybe nyelvet tanulni.A hasonló kezdeményezések fontosságát az Eurostat felmérése is igazolja: eszerint a magyarok háromnegyede csak az anyanyelvét ismeri, de az unióban is mi beszélünk a legkevesebben idegen nyelvet, pedig akülföldi cégeknek nem elég a szakértelem, az alkalmazottaknak angolul is prezentálni kell.1996 óta emiatt kötik nyelvvizsgához a diploma megszerzését. Az eszperantó és a lovári néhány éve még népszerű kiskapunak számított, ma már ezeket a nyelvvizsgákat a legtöbb helyen nem fogadják el.

Nyelvvizsga-követelmények

Bachelor: A vagy B (néhány szakon C) típusú középfokú nyelvvizsga

Egyetemi mérnökképzés (mester): C típusú középfokú nyelvvizsga (általános)

Egyetemi bölcsészképzés (mester): egy alap- és egy középfokú C típusú nyelvvizsga

Gazdasági képzés: középfokú általános/szakmai C vagy felsőfokú általános C típusú nyelvvizsga.

Nemzetközi gazdálkodás szakok:kétközépfokú C típusú szakmainyelvvizsga (az egyik helyettesíthető felsőfokú C típusú általános nyelvvizsgával)