Jövőnk öröksége

2011 áprilisában a végéhez ér az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmusok által támogatott, közel 220 millió Ft-os összköltségvetésű Jövőnk öröksége XX. → XXI. projekt, amelynek célja a népzene és néptánc széles körben történő terjesztése, népszerűsítése és átörökítése a 21. század technikai színvonalán.

A záró sajtótájékoztatón Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója, Sebő Ferenc, a Hagyományok Háza művészeti igazgatója, Pávai István, a Hagyományok Háza tárvezetője és Petke Emese, a Norvég Királyi Nagykövetség munkatársa ismertették a projektet és eredményeit. Elkészült az 50 CD-ből álló Új Pátria sorozat, valamint hét könyv az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmusok támogatásával. Az Új Pátria sorozat és a könyvek egy-egy példányát 400 európai könyvtár és szervezet kapja meg, így minden eddiginél könnyebben kutatható, megismerhető lesz a Kárpát-medence hangszeres népzenéje.

Hatalmas feladatra vállalkoztak a Hagyományok Háza és a Fonó Budai Zeneház munkatársai: a teljes Kárpát-medence hangszeres népzenéjéből készítettek reprezentatív válogatást az Utolsó Óra program keretében gyűjtött több ezer órányi anyag felhasználásával. A Jövőnk öröksége XX. → XXI. elnevezésű projekt összköltségvetése 800.000 euró (kettőszázhúszmillió forint), amelyet 85 százalékban az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok, 15 százalékban a Hagyományok Háza az NKA és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium segítségével finanszíroz. Ebből a pénzből többek között 50 CD jelent meg Új Pátria néven. A több ezer órányi felvételből az adott tájegységeket tökéletesen ismerő szerkesztők (Agócs Gergely, Árendás Péter, Avar Panni, Bodor Anikó, Juhász Zoltán, Kelemen László, Konkoly Elemér, Németh István, Pávai István, Vavrinecz András, ifj. Vitányi Iván) válogatták ki azokat a felvételeket, amelyek leginkább megidézik egy-egy vidék hangszeres népzenéjének jellegzetességeit, hangulatát, sokszínűségét.

Magyarországon a XIX. század végétől kezdve történik tudományos igénnyel a magyar népi kultúra feltérképezése. A magyar népdalok leghíresebb gyűjtőit, Kodályt és Bartókot követően Lajtha László, Martin György, valamint tanítványaik és követőik folytatták a folklór gyűjtését. A '70-es években kibontakozó táncházmozgalom komoly lökést adott a gyűjtésnek, így napjainkra óriási tömegű hangfelvétel, mozgókép, fénykép és írott folklórdokumentum halmozódott fel. A XX. század technikai színvonalán rögzített archiválási módok nem időtállóak. Számos gyűjtemény ma már nagyon rossz állapotban van, ezeket meg kell menteni a legkorszerűbb archiválási technikák segítségével.

A Jövőnk öröksége projekt első lépése volt a Hagyományok Háza tulajdonában levő, több mint 150 gyűjtés bővítése további gyűjtemények megvásárlásával. A második lépés a népzene-, néptánc- és egyéb analóg folklórfelvételek digitalizálása, harmadik pedig a közzététel. A nagyfelbontású, digitalizált és feldolgozott média könnyebben kezelhető és közzétehető formátumokra konvertálva került a világhálóra. A Hagyományok Háza a projekt keretében kialakított egy klimatizált, tűzvédelmi szempontból is megfelelő raktárat, ahol a digitális adathordozók optimális körülmények között tárolhatók. A projekt másik nagy eredménye a kilencvenes évek végén lezajlott Utolsó Óra-program eddig ki nem adott gyűjtéseiből készített reprezentatív CD-sorozat megjelentetése 50 új CD egységes sorozatként, 1000-1000 példányban. Elkészült további hét új szakkönyv a folklórgyűjtések ismeretterjesztő és oktatási célú feldolgozásának eredményeként. A kiadványokból 400 példány az Európában működő nagyobb könyvtárakba, zeneiskolákba és folklórarchívumokba jut el.

A CD-k egyelőre 1000-1000 példányban jelennek meg, ezekből 400 darabot Európa nagyobb könyvtáraiba, zeneiskoláiba, folklórarchívumaiba juttatnak el, hogy a kontinens bármely pontján megismerhető legyen a magyar népzenei kincs. Három stockholmi intézet, a Centre for Swedish Folk Music and Jazz Research, a National Music and Theatre Library, valamint a Royal College of Music már át is vette a sorozat egy-egy példányát. A nagyközönség a felvételekbe a www.utolsoora.hu honlapon hallgathat bele, 2011 áprilisára pedig a teljes gyűjtés meghallgatható, kutatható lesz a Hagyományok Háza honlapjáról (www.hagyomanyokhaza.hu) elérhető adatbázisban. Az érdeklődők a Fonó Budai Zeneház weboldalán (www.fono.hu) vásárolhatják meg a CD-sorozatot, a bevételt a program folytatására fordítják.

A Fonó és a Hagyományok Háza távolabbi tervei között szerepel, hogy amint sikerül a munka anyagi fedezetét előteremteni, ismét kiadják a korábban az Új Pátria sorozatban megjelent 18 CD-t. Ezen kívül újabb lemezeket is szeretnének megjelentetni, hiszen az Utolsó Óra gyűjtései közül még kiadatlan például Bálványoscsaba, Csabaújfalu, Alsójára, vagy éppen Aknaszlatina hangszeres népzenei öröksége. További terv, hogy a táncgyűjtésekből készül kiadvány: a Hagyományok Háza munkatársai már elkezdtek dolgozni egy olyan DVD-sorozaton, amely az árvai és szepességi gorálok, zempléni és pólyánhegyaljai szlovákok, sárosi és máramarosi ruszinok, szilágysági és máramarosi románok vagy a háromszéki és Kis-Küküllő menti cigányok hagyományos táncait is tartalmazná.

A projekt zárásaként március 2-án este Utolsó Óra táncház lesz a Fonóban: este héttől a sorozat zenészeinek közreműködésével tánctanítás és koncert, kiállítás várja az érdeklődőket. Fellépnek az Új Pátria sorozat zenészei és táncosai: a Guta-Nagymegyeri zenekar (Csallóköz) Farkas János „Manus" vezetésével, a Budatelki zenekar Hîrleţ Ioan „Nucu" vezetésével, táncosokkal, Csiszár Aladár (Magyarpéterlaka), valamint a Dűvő zenekar. A táncokat tanítják: Szűcs Gábor és Szűcsné Urbán Mária, Busai Norbert és Busai Zsuzsanna.

Belépő nyolc óráig (tánctanítás) 1000 Ft, nyolc óra után (koncert, táncház) 500 Ft.

A Jövőnk öröksége XX. → XXI. projekt keretében hét könyv jelent meg.

Borsi Ferenc: A hagyományos citerajáték kezdőknek és haladóknak (CD-melléklettel)

A kötet elsősorban a zeneiskolák tanulói számára készült. Hangzómellékletébe százhúsz citerás több ezer felvételéből válogatták össze a hagyományos citerajátékot leginkább képviselő dallamokat, különös tekintettel a három jellegzetes tájegységre (az Alföld keleti és déli vidékeire, a Közép-Alföldre, valamint a dél-dunántúli területekre).

Szabó Ágnes: Ercsi népdalok Paczolay Irma gyűjtéséből (CD-melléklettel)

Paczolay Irma tanárnő egy Fejér megyei településen, Ercsiben az 1970-es évek végén összegyűjtötte a település magyar, rác és cigány énekeseit, megörökítette a falu énekes hagyományait.

Juhász Zoltán: Székelyföldi furulyaiskola és dallamgyűjtemény (CD-melléklettel)

Elsősorban a zeneiskolák tanulói számára készült gyűjtemény. CD-mellékletén 152 eredeti felvételen Udvarhelyszékről, Csíkból és Gyergyóból származó eredeti gyűjtések hallhatóak, melyek többségét a székelyszentmihályi András Józseftől vették föl 1981 és 1997 között.

Horváth Gyula: Koboziskola. Hagyományos moldvai tánczenekíséret kobozzal Antim Ioan és Gyöngyös György játéka alapján (DVD-ROM-melléklettel)

A kiadvánnyal azokat szeretnénk segíteni, akik a hagyományos moldvai kobozjátékot szeretnék megtanulni. A DVD-n Antim Ioan, az utolsó moldvai kobzos felvételei mellett többek között megtalálható 132 kobozgyakorlat is.

Barvich Iván: A tamburabrácsa (CD-melléklettel)

A kötet a tambura iránt érdeklődőknek szól életkortól függetlenül. A lemezen hallható reprezentatív válogatás történeti és stílusbeli keresztmetszetet kíván nyújtani elsősorban a magyar tamburazenéről.

Patria. Magyar néprajzi felvételek 1937-1942. Népmesék (CD-melléklettel)

Az 1930-as évek végén, a Magyar Rádióban készültek a Patria-lemezek, kötetünk tartalmazza a sorozat megjelenésével kapcsolatos teljes dokumentációt, a hangfelvételek történetéről készült legfontosabb beszámolókat, valamint tanulmányokat. A mellékelt lemezen a régi Patria lemezek 20 népmeséje hallható.

Patria. Magyar népzenei felvételek 1936-1963. A teljes gyűjtemény és dokumentációja (DVD-ROM-melléklettel)

A legendás népzenei gyűjtemény, a régi Patria-sorozat most mindenki számára hozzáférhetővé válik: a DVD-ROM melléklet tartalmazza az 1936-63 között rögzített valamennyi világi népzenét, vallásos népéneket és népmesét (1198 felvételt), valamint azok teljes meglévő dokumentációját.

Az Utolsó Óra.

A századforduló legnagyobb szabású kárpát-medencei népzenei gyűjtése Kelemen László ötletéből kiindulva, az ő vezetésével a Fonó Budai Zeneházban zajlott 1997. és 2001. között. A program megvalósításának részleteit egy szűk szakmai stáb – Kelemen László, Lukács József és Zsidei János – dolgozták ki.

1997 szeptemberétől kezdve kisebb megszakításokkal (nyári időszak, karácsony) rendre felvétel készült a még élő falusi hagyományos népzenei együttesekkel. Egy-egy zenekar megközelítőleg teljes, több etnikumot is kiszolgáló repertoárjának felgyűjtésére három-öt nap állt rendelkezésre, ezért jutott idő arra is, hogy ne csak a dallamkészletet, hanem a zenével, tánccal, népszokásokkal kapcsolatos szöveges adatokat is rögzítsék, majd archív CD-lemezekre írják. Lehetőség szerint a zenekarokkal egy-egy pár táncos, illetve egy-két énekes is érkezett, ami a hangszeres népzene vokális és funkcionális kapcsolatainak feltárásához nyújt segítséget.

A program először az erdélyi hangszeres népzene minél teljesebb repertoárjának rögzítését tűzte ki célul, így az első részben közel másfél év alatt 47 zenekar, valamint több tucat énekes és táncos érkezett Erdélyből. A program része volt a hagyományos erdélyi furulyazene feltérképezése is. A gyűjtéseket elsősorban Kelemen László, Pávai István, valamint Juhász Zoltán és Árendás Péter végezték, a táncgyűjtésben Zsuráfszki Zoltán és a Budapest Táncegyüttes néhány tagja segített. Minderről számítógépes jegyzőkönyv készült, melyet Koncz Gergely írt. A lezárt gyűjtés kb. 550 CD-nyi zenei anyagot jelent, továbbá minden csoportról videofelvétel is készült. A csoportok kiutazását Erdélyből Tötszegi András szervezte.

1999 tavaszától a gyűjtés 25 felvidéki együttessel folytatódott. A szlovákiai magyar, szlovák, gorál és ruszin csoportok megszervezését és gyűjtését Agócs Gergely végezte, teljessé téve ezzel igen hiányosan kutatott falvak és területek gyűjtését is. Itt újabb 250 CD-nyi anyagot rögzítettünk, nem beszélve a videofelvételekről.

A program harmadik része 2000 májusában kezdődött, a kimaradt kárpátaljai, partiumi, délvidéki és magyarországi zenekarokkal. Táncosokat itt már csak elvétve találtunk, és az együtt muzsikáló zenészeket is gyakran több faluból kellett összeszedni. A 40 különböző zenekar előkészítését és gyűjtését főképpen Vavrinecz András, Németh István, Árendás Péter, valamint Pál Lajos (Kárpátalja) és Bodor Anikó (Délvidék) végezték. A paletta itt igen sokszínű volt: a vonósokon kívül a kárpátaljai rutén bandától a bánsági román fúvósokon át a délvidéki tamburásokig sok zenész, magyar és cigány énekes is megfordult a stúdióban. Az itt készült 450 CD-vel együtt az Utolsó Óra programban összesen 1250 CD telt meg zenével és szöveges adatokkal.

„A ‚Jövőnk öröksége" projekt az egyedülálló Kárpát-medencei népzenei örökség ápolását, megőrzését és terjesztését tűzte ki célul. A régióban élő népcsoportok, társadalmi rétegek és kisebbségek kultúrájának megőrzése a kulturális továbbélés szempontjából elengedhetetlen. A társadalomformáló értékek, alapelvek és normák kialakításában játszott közvetítő szerepüknél fogva a kultúra és a kultúraközvetítők a társadalmi együttélés és a kölcsönös elfogadás letéteményeseivé váltak. A kulturális sokszínűség társadalmi jelentőségének felismerése az egyéni szabadság, a kreativitás és az önazonosság-tudat terén is új távlatokat nyit meg. Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki több év áldozatos munkájával fölélesztette és valóra váltotta Bartók Béla és Kodály Zoltán kis híján egy évszázaddal ezelőtt megszületett álmát." (Siri Ellen Sletner, a Norvég Királyság magyarországi nagykövete)

Lantai József