2024.augusztus.13. kedd.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Átalakul a K+F és az innováció támogatási rendszere

9 perc olvasás
<p><span class="inline inline-left"><a href="/node/48073"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/Image12_14.thumbnail.jpg" border="0" width="74" height="100" /></a></span>2011. március 4-én került sor Budapesten a <em>Magyar Innovációs Szövetség</em>  jubileumi 20., évzáró és tisztújító  közgyűlésére, melyet <em>dr. Pakucs János</em> alapító elnök vezetett le.</p><p>

image12 14.thumbnail2011. március 4-én került sor Budapesten a Magyar Innovációs Szövetség  jubileumi 20., évzáró és tisztújító  közgyűlésére, melyet dr. Pakucs János alapító elnök vezetett le.

image12 14.thumbnail2011. március 4-én került sor Budapesten a Magyar Innovációs Szövetség  jubileumi 20., évzáró és tisztújító  közgyűlésére, melyet dr. Pakucs János alapító elnök vezetett le.

A közgyűlésen Szabó Gábor elnök megemlékezett a húszéves Magyar Innovációs Szövetség eddigi munkájáról, ill. eredményeiről.  A jubileum alkalmából a Szövetség egy reprezentatív, képekkel illusztrált kiadványt is megjelentetett.  Az elnök rámutatott a kiadvány üzenetére;  Magyarországon a nehézségek ellenére is végeznek sikeres, innovációs tevékenységet, bizonyítják ezt a Magyar Innovációs Szövetség által szervezett Innovációs Nagydíj pályázat nyertes cégei és a Szövetség által felkutatott és gondozott tehetséges fiatalok nemzetközi eredményei is. 

Monspart Zsolt  a Szövetség általános szakmai elnök-helyettese előadásában felhívta a figyelmet arra  a különbségre, ahogy az EU és ahogy hazánk kezelte 2010-ben az innováció fontosságát.   Az EU ugyanis hitet tesz amellett, hogy a gazdasági növekedés motorja az innováció, 2010-ben el is indult az Innovatív Unió  kezdeményezés, megfogalmazódott egy új, 2020-ig érvényes növekedési stratégia, melynek öt meghatározó pillére közé tartozik az innováció.  Barroso elnök  2011. február 4-i előadásában mutatott rá az innovációs szakadék mélységeire. A K+F ráfordításoknak a GDP-hez viszonyított értéke, a felmérések szerint  az EU 27-eknél 2%,  az USA-ban 2,8%,  Japánban 3,4%.    

A 24 mutatóból képzett átlagszám az EU tagállamok között is nagy a szórást mutat, hazánk hátulról a 7. helyen áll…  A mezőnyt Svédország és Dánia vezeti. Az egyes nemzetek idevágó célkitűzései is eltérőek; Finnország és Svédország 4%-ot vállal,  Franciaország, Németország, Spanyolország és Szlovénia 3%-ot,  Magyarország pedig 1,8%-ot (2010-ben 1%-ot sikerült elérni).   

Az EU és az USA, ill. Japán közötti nagy különbség lehetséges oka az egyetemi képzésre fordított összegekben is keresendő. Az EU legfőbb kereskedelmi partnerei lényegesen többet fektetnek be a felsőoktatásba, a különbség a magánoktatásban jelenik meg. Az EU átlagos ráfordításai alig érik el az USA ráfordítás-szintjének felét.

Az Unió stratégiai megközelítést sürget, az innovációnak egyfajta szemléletmódban kell megjelennie, amely vezérli a szakpolitikákat, az oktatást-képzést, a munkaerő piaci politikát. Az innovációs politikát a legfelsőbb szinten kell irányítani és ellenőrizni, mondja Barroso elnök.  Az EU innovációs Európa-csomaggal felelt a fenti kihívásokra.   

Eszerint, radikálisan javítani kell a keret-feltételeket, rövidíteni a piacra-jutási ciklusidőket. Arra kell összpontosítani, ami jól működik, használni kell a közalapítványokat a magán K+F élénkítésére. Egyszerűsíteni és karcsúsítani kell az EU- és a  nemzeti kutatási programokat, az adminisztrációt, hogy a tudósok több időt tölthessenek kutatással.

Ennek fényében mi történt itthon? Számos pozitív esemény zajlott,  példaként hozható;  az EU fiatal tudósok versenyének 2010 évi döntőjére 37 országból 85 pályázót hívtak Lisszabonba, Balassi Márton és Horváth Dávid fiatal magyar egyetemista kutatók első díjat nyert az informatikai modellezéssel összefüggő szoftver fejlesztéssel, megerősítve országunk előkelő 3. helyét az országok vonatkozó rangsorában. Sikerült a fiatalságot mozgósítani, s idén már többen jelentkeztek a műszaki-természettudományos felsőoktatási szakokra.

Mit tett a magyar kormányzat az innováció népszerűsítése, segítése érdekében 2010-ben?  Csipkerózsika álmát aludta.  Az Innovációs Szövetség sajtónyilatkozatban védte meg májusban az Innovációs Alap működését.

A 212/2010-es kormányrendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe utalta a kutatásfejlesztési és innovációs stratégia kezelését. Ugyanakkor az innovációt támogató pályázati pénzek rendszerének kezelése és felelőssége a nemzeti fejlesztési miniszter feladata. Erről a munkamegosztásról megoszlik a szakértők véleménye, remélhetően az élet megmutatja, hogy ez kellő hatékonysággal tud működni.

A Szövetség ismeri és megérti, hogy mit örökölt az új kormány külső eladósodottságban és költségvetési helyzet vonatkozásában. A Szövetség teljes szakértelmét hozzátéve segíti a kormány stratégiájának kialakítását, ennek konkrét példája a Széchenyi terv innovációs fejezetének kimunkálásában való részvétele. Érdemi javaslatokkal támogatja a kormányzatot a felsőoktatási törvény tervezetének jobbá tételében.

A Szövetség nagyon elégedetlen azzal, hogy csak fél év késéssel alakult meg a Nemzeti Innovációs Hivatal és  mindmáig nincs kinevezett elnöke, közel egy éve, hogy az NKTH-nak, ill. NIH-nek nincs kinevezett vezetője.

A pályázati pénzek kifizetése egy rövid szeptember végi, október eleji időszaktól eltekintve be van fagyasztva.

A KKV-k érvényes szerződések, elismert teljesítés-igazolásokkal a kezükben hónapok óta várják a jogos kifizetéseket. Kritikus és elkeseredett visszajelzések sokaságát kapja a Szövetség, melyeken nem tud érdemben segíteni. A jelzések szerint, a fentiek okán kutatóhelyek, kutató intézetek, kkv-k sora ment tönkre.

Az Innovációs Alapból tavaly 12 milliárd Ft, idén 9 milliárd került zárolásra. Ezekben a kérdésekben kéri a Szövetség Fellegi miniszter azonnali segítségét.

A rendezvényen sor került a Magyar Innovációs Szövetség  2010. évi média-díjának átadására, az éves beszámoló és a Felügyelő Bizottság jelentése után a közgyűlés szavazott az alapszabály módosításáról, és a tisztújítási javaslatokról.

A közgyűlés titkos szavazással négy évre ismét Dr. Szabó Gábort, a Szegedi Tudományegyetem rektorát választotta elnöknek, általános elnök-helyettesnek pedig  Greiner Istvánt, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatóhelyettesét választotta meg.

A közgyűlés további 6 alelnököt, 6 elnökségi tagot, 30 választmányi tagot és 3 tagból álló Felügyelő Bizottságot választott.

Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter a közgyűlés vendégeként arról beszélt, hogy elengedhetetlen a magyar K+F+I  támogatási rendszer teljes megújítása,  s a megújulási folyamatba rendszerszerűen be kell vonni a szakmai szervezeteket.  Kijelentette,  tizenöt munkanapon belül megindítják a kifizetéseket a Kutatási és Innovációs Alapból a forráshiányra érzékenyebb kis- és középvállalkozók számára.

A miniszter az előző időszak súlyos örökségének nevezte, hogy stratégia nélkül és átgondolatlanul alkalmazták a szakpolitikai eszközöket, így az elmúlt években nem valósulhatott meg az innováció következetes kormányzati támogatása.   A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) egyszerre foglalkozott a szakpolitika kidolgozásával, a pályázatkészítéssel és a pályáztatással, ami visszaélésekre adott lehetőséget.

Mindezek miatt a rendszer alapos, minden részletre kiterjedő átvilágításra szorult, ennek során bebizonyosodott annak hatástalansága, s az, hogy követhetetlenül, számon kérhetetlen módon használták fel a rendelkezésre álló forrásokat.

A miniszter rámutatott, a kormány szándéka olyan fejlesztéspolitikára irányul, mellyel az uniós és a hazai fejlesztési támogatási forrásokat együttesen kezelve megvalósulhat a kutatás-fejlesztés és innováció kiemelt támogatása, szellemi erőforrásaink gyarapítása, a hazai tudásbázis hasznosulásának javítása, mindez a hazai termékek, szolgáltatások hozzáadott értékének növelése érdekében.

A rendszert, miként a fejlesztéspolitika egészét, hatékonnyá teszik, ésszerűsítik, így az a továbbiakban egységes szabályozási környezetben működhet, illeszkedve a nemzeti és az EU stratégiához.  Az átláthatóvá tett  feladat- és felelősségi struktúra létrehozásával a megújult intézményrendszerben fokozott figyelmet lehet fordítani a korrupció kiküszöbölésére is.

A miniszter kiemelte, a források elosztásának és felhasználásának valamennyi szintjén jelentős változtatásokat hajtanak végre.   2011. június 30-ig kialakítják az új K+F+I egycsatornás finanszírozási rendszert.  Az idén megvalósulhat az innovációs járulék szabályozási rendszerének átalakítása is, míg a hosszú távú tervek között szerepel, hogy a kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított teljes összeg a bruttó hazai termék (GDP) jelenlegi kevesebb mint 1%-áról  2020-ra kétszeresére,  1,8%-ra emelkedjen.

Fellegi Tamás megjegyezte, a pénzügyi kényszerpálya, a zárolások és a források szűkössége a Kutatási és Innovációs Alapot is érintik.  Emiatt sürgősséggel átvizsgálták a kifizetési igényeket, rangsorolták azokat és

15 munkanapon belül megindítják a kifizetéseket, elsősorban a forráshiányra érzékenyebb kis- és középvállalkozók számára.  A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a szakmai szervezeteket rendszerszerűen vonják be az új  K+F+I pályázati rendszer bevezetésébe, a kialakult problémák megoldásába, a kifizetések tervezésébe és ütemezésébe.

A finanszírozásról szólva a miniszter hangsúlyozta,  a megújult, egységes fejlesztéspolitikában az Innovációs Alap és az uniós forráskihelyezések egymást erősítik majd az  Új Széchenyi Terv  stratégiája mentén.  Az Új Széchenyi Terv pályázataiban csak az idén több mint 72 milliárd forint áll rendelkezésre a tudomány-innováció kitörési pontra, 2013-ig pedig összesen mintegy 200 milliárd forinttal lehet számolni.  A Nemzeti Programok között két nemzetközi jelentőségű fejlesztés, a Talentis Program és a szegedi ELI projekt révén jut kitüntetett szerephez a tudásgazdaság.

http://www.innovacio.hu/

http://www.nih.gov.hu/

http://www.talentis.hu/

www.eli-hungary.hu/

http://www.kfki.hu/~elftkisk/53%20anket/53%20A%20eloadasai/Dombi.pdf

Harmat Lajos

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

HÍRMORZSA

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.