Szigorodó Sajtószabályok A Parlamentben

A héten elkezdődött tavaszi ülésszaktól az eddigieknél jóval szűkebb mozgástere lesz a sajtó munkatársainak az Országházban: egyelőre nem adnak ki állandó sajtóbelépőket és kevesebb helyről tudósíthatnak az újságírók. Információink szerint a változtatásokhoz nincsen szükség a házszabály módosítására, és a házelnök gyakorlatilag bármikor hozhat rendelkezést a szabályok további szigorítására vagy éppen lazítására.

„13:45 – Megkezdődnek a reagálások, az első a gárda-mellényes Vona Gábor. Néhány fideszes kivonul a büfébe. Orbán mosolyog a jobbikos pártelnök mondatain. A kormányfő jegyzetel és vizet iszik Vona reagálása alatt, Szijjártó letette a tollat. Vona viccelődik, az MSZP is megtapsolja. Orbán most orrot fúj. Régimódi textilzsebkendőt használ. Bár a karzaton kevésbé hallani, hogy mit kiabálnak be a képviselők (nyilván ezért is kellett a sajtót ilyen magaslatokba száműzni), de még ide is felhallatszott régi ismerősünk, a fideszes Pósán László. A politikus a szokásos formulát használva kiabált be Vona Gábor beszéde alatt: »Ülj le, egyes!« Vonát csak saját társai tapsolják meg beszéde végén" – szól egy részlet a Népszabadság tudósításából , mely stílusában bár a századelő hírlapi leírásait idézi, de valójában a magyar Parlament 2011-es év tavaszi ülésszaka első napjáról számol be.

A hangvétel iróniája arra utal, hogy Kövér László fideszes házelnök, valóra váltva ígéreteit, február 14-vel jelentősen szűkítette az újságírók parlamenti mozgásterét, így az eddigieknél jóval kevésbé transzparens lehet a képviselők ottani tevékenysége. A szigorítások két lépcsőben érvényesülnek: az állandó parlamenti belépők korlátozott kiadásában, illetve a Házon belüli mozgás és tudósítás korlátozásában.

Még készül a rendelet az állandó belépők negyedeléséről

Azt még nem lehet tudni, hogy elkészült-e a beléptetési rendszerrel kapcsolatos házelnöki rendelet, de az már biztos, hogy Kövér László szándékának megfelelően drasztikusan csökkenni fog a kiadott állandó országgyűlési belépők száma. A belépőt nem vonták meg senkitől, hanem egyszerűen nem adtak ki egyelőre újabbat a lejártak helyett. Az egy ciklusra érvényes, régi parlamenti belépők 2010. decemberig 31-én érvényüket vesztették, és addig, amíg nem születik ezzel ellentétes rendelkezés, nem lesz senkinek sem állandó belépője, hanem az újságíróknak minden egyes alkalommal egyedileg kell jelentkezniük és belépési engedélyt kérniük (az esemény előtt 24 órával) a Parlament sajtóosztályán.

A házelnök tervei szerint, majd ha meglesz a rendelet, az eddigi 900 körüli állandó belépő helyett körülbelül 150-et fognak majd kiadni; információink szerint erről még mindig zajlik az egyeztetés a frakciókkal. Kövér azzal indokolja a kör szűkítését, hogy az állandó parlamenti belépő az elmúlt húsz évben egyfajta státusszimbólummá vált, továbbá szükségtelenül és indokolatlanul sok volt az eddigi kilencszáz állandó sajtóbelépő. A házelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a lépés nem lesz akadálya annak, hogy bármelyik sajtóorgánum tudósítókat küldjön az Országgyűlésbe, csak nem mindenki kap állandó belépőt, illetve csak azok, akiknek minden nap feladatuk van a parlamentben.

Az orrfújás még látszik, de a Facebookozás már nem

A szigorító csomag további eleme, hogy az újságírók Házon belüli mozgását is korlátozza. Az eddig az újságíróknak fenntartott sajtópáholyban ezentúl a szakértők és lobbisták foglalhatnak helyet: a média képviselői, újságírók és fotósok egyaránt a házelnök helye fölötti karzatra mehetnek be. (Szabad mozgása egyedül az MTI-nek és az Országgyűlés valamint a kormány hivatalos fotósainak van.) Ez azért fontos változás, mert ebből a pozícióból egyfelől nem lehet rendesen fotózni a képviselőkkel szemben álló felszólalókat, másfelől innen már nem láthatóak a szemben ülő képviselők laptopjainak képernyői sem, melyeken az eddigi dokumentációk szerint a honatyák gyakorta a kevéssé szakmai tartalmakat szemlézték.
További újítás, vagy még valószínűbben szervezetlenségre utaló jel, hogy a zártláncú adás nyomon követésére is alkalmas, még Áder János házelnöksége alatt kialakított sajtóterembe sajtótájékoztatókat is szerveznek, ahol a NOL beszámolója szerint ha éppen egyszerre zajlik a két esemény, akkor a közvetítés hangját rendre kikapcsolják, így aki nem a sajtótájékoztatóra kíváncsi, nem nézheti tovább a parlamenti eseményeket.

Ahogy a parlamenti belépőkkel kapcsolatos intézkedéseknek, az újságírók mozgástere meghatározásának sincsen semmilyen „jogszabályi nyoma", a házszabály nem köti meg, pontosan hol van az újságírók helye. A házszabály ugyanakkor feljogosítja arra a házelnököt, hogy gyakorlatilag szabadon – illetve hivatalosan egy házbizottsági megegyezés nyomán egy házvezetési rendelkezés keretében – rendelkezzen a módosításokról (ahogy azt legutóbb Szili Katalin korábbi házelnök tette 2004-ben) még a hivatalos rendelkezés kiadása előtt is.

Nem mindenki szigorítana, mégis szigorúbb lesz minden

„Házelnök úrnak a Ház vezetésére és működtetésére vonatkozó szavait és tetteit mindig tiszteletben tartottam és tiszteletben is fogom tartani, ugyanakkor bármikor állok a sajtómunkások rendelkezésére, a folyosón, a liftben, a pincében, az emeleten, zárt helyiségben, nyílt helyiségben, a mosdóban, azon kívül, bárhol. Én nagyon szívesen állok az ön rendelkezésére, bármikor" – fogalmazott Lázár János fideszes frakcióvezető 2010 decemberében a hvg.hu-nak, és máshol is megerősítette: minden fórumon azt fogja képviselni, hogy ne korlátozzák a sajtó mozgását és munkáját a Parlamentben.

Nem csak Lázár János, hanem a KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter is így gondolja ezt: ahogy a NOL-nak elmondta, az újságírók és a képviselők szabadságához az is hozzátartozik, hogy a honatyák szabadon megszólíthatóak legyenek a parlamenti folyosókon.

Kövér László azon korábbi felvetésével, hogy a közvetlenül az ülésterembe belépni akaró képviselőket ne zavarhassa a sajtó, Harrach egyetértett, viszont a frakcióvezető szerint azt nem lenne szerencsés korlátozni, hogy az ülésteremből távozó vagy a folyosón tartózkodó képviselők elérhetőek legyenek az újságírók számára. „Minden képviselő rendelkezik olyan rutinnal, hogy ha egy kérdésről nem tud, vagy nem akar nyilatkozni, ezt közli az érdeklődő újságíróval" – mondta.

Évről évre szűkül a sajtó mozgástere a Parlamentben

Azt, hogy mi történik a plenáris ülésteremben, a közvélemény csak az 1998 márciusára kiépített zárt láncú televíziós rendszer által közvetített képekből ismerheti meg; ezt a szerkesztett mozgóképet kapják meg a tévécsatornák is, díjmentesen. 2005 júliusában öt kereskedelmi médium – az RTL Klub, a TV2, a Független Hírügynökség, a Hír tv, az ATV – valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége az Alkotmánybírósághoz fordult amiatt, hogy a tévétársaságok nem tájékoztathatnak saját képanyaggal a törvényhozás munkájáról. A beadvány készítői a sajtószabadság megsértésének tartották, hogy az országház üléseiről csak a parlament által működtetett zártláncú hálózat rögzíthet képeket. A beadványt az Ab két évvel később elutasította, így a helyzet változatlan maradt.

A parlamenti patkóban fényképeket lehet készíteni, kamerával viszont sem a patkóban, sem a sajtópáholyban, sem a folyosókon nem lehet rögzíteni a képviselőket munka közben: azóta, amióta a kereskedelmi tévécsatornák tiltott helyen való dohányzáson érték a politikusokat. A kamerákat így a plenáris ülésterem szomszédságában lévő „piros társalgóba" száműzték, a pártok itt tartották sajtótájékoztatóikat is a tévéknek. Kövér László később a kamerákat az épület északi szárnyában található „kék társalgóba" száműzte az ülések idejére: állítólag azért, hogy „ne zavarják kérdésekkel" az ülésteremből az étterem felé igyekvő honatyákat.

T.T.

Az eredeti megjelent:

2011. február 18. péntek, 15:53
http://www.emasa.hu/cikk.php?id=8099