„A PPP helyzete a hazai felsőoktatásban”

Egykor tervezett PPP álom: BME Q épületcsoportHegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára „A PPP helyzete a hazai felsőoktatásban" címmel tartott előadást „A helyét kereső oktatás" című kerekasztal-megbeszélésen 2011. március 18-án, a Nyíregyházi Főiskolán.

Egykor tervezett PPP álom: BME Q épületcsoportHegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára „A PPP helyzete a hazai felsőoktatásban" címmel tartott előadást „A helyét kereső oktatás" című kerekasztal-megbeszélésen 2011. március 18-án, a Nyíregyházi Főiskolán.

A kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkár szavaiból nyilvánvalóvá vált, hogy a közcélú fejlesztéseket magántőke bevonásával megvalósító PPP a legdrágább finanszírozási formák egyike. Az ilyen konstrukciók felülvizsgálata a Széll Kálmán Tervnek legfontosabb célkitűzéséhez, az adósságveszély elhárításához szorosan kapcsolódó feladat.

Az államtitkár a hazai PPP-konstrukciók általános jellemzőjeként említette, hogy a közös kockázatviselés helyett szinte kizárólagos az állam felelőssége. Az eddigi vizsgálatok szerint valamennyi beruházás összege jóval magasabb annál a költségnél, amennyibe a fejlesztés kizárólag állami megvalósítás esetén került volna. Sem a transzparencia nem érvényesült, sem valódi monitoring rendszer nem működött, a projektek ellenőrzése hiányos volt, vagy meg sem történt. Gyakori hiba, hogy elmaradt a magánbefektetők-kivitelezők érdemi versenyeztetése és a központi ellenőrzés, gyenge minőségű a kivitelezés és eltúlzottak a méretek, drága és nem hatékony az üzemeltetés. Mindezek következtében a megrendelő állam akár a háromszorosát is törlesztheti annak az összegnek, amennyibe a beruházás kerül.

A Magyarországon futó mintegy 100 állam által finanszírozott PPP-program több mint fele oktatási intézményhez kötődik. 54 egyetemi és főiskolai épület, kollégium létesítését készítették elő, kezdték meg vagy fejezték be az elmúlt években. Elsősorban vidéki főiskolákon épültek kollégiumi férőhelyek a valós igények felmérése nélkül, teljesíthetetlen hallgatói létszámmal kalkulálva. A kerekasztal-megbeszélés helyszínéül szolgáló nyíregyházi főiskola három PPP projektben is érintett.

Hegmanné Nemes Sára tájékoztatást adott arról is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megkezdte a szerződések újratárgyalását. A tárca minden, az állam számára előnytelen, gazdaságtalan megállapodást a következmények felelős mérlegelése után megszüntet. A cél a valós értéken történő elszámolás, a kockázatos projektek független igazságügyi szakértők által megállapított beruházási értéken történő kiváltása. A legfontosabb törekvés az, hogy a fejlesztések állami beruházásként, elsősorban uniós forrásokat bevonva történjenek meg, és hogy ésszerű alapokra kerüljön a beruházások üzemeltetése.

A tárcaközi testület a felsőoktatásban tervezett PPP-fejlesztések felülvizsgálatában elért előrehaladásról kapott tájékoztatást 2011. március 17-én, Budapesten. Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kiemelt Állami Szerződéseket és Támogatásokat Vizsgáló Államtitkárságának vezetője folyamatos és szoros együttműködést szorgalmazott a tárcák között a PPP-projektekkel kapcsolatos kormányzati elképzelések megvalósításában.

A PPP-konstrukcióban megvalósult felsőoktatási infrastruktúra beruházások részeként, a fejlesztések nettó értékének egy százalékából kortárs képző- és iparművészeti alkotásokat rendeltek meg és fizettek ki a kivitelezők. Hegmanné Nemes Sára e beszerzések jogi háttérének megkezdett feltárásában kért közreműködést a Nemzeti Erőforrás Minisztérium delegáltjaitól.

A PPP Szakmaközi Egyeztető Fórum 2011 januárjában tartotta első, előkészítő ülését. A testület létrehozásának célja a PPP projektekben érintett szervezetek együttműködésének erősítése, a szakértők közötti információáramlás biztosítása volt.

A Fórum szakmai ajánlásokat fogalmaz meg a kormány ágazati stratégiai elképzeléseinek megvalósítása, a PPP projektek szabályozott keretek közötti működtetése, felügyelete érdekében. Állásfoglalásai a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kiemelt Állami Szerződéseket és Támogatásokat Vizsgáló Államtitkársága véleményezését, javaslattételét, döntéshozatalát készítik elő.

A testület állandó tagjai a következő tárcák szervezeti egységeit képviselik felsővezetői szinten: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium PPP, fejlesztéspolitikai koordinációs és vagyonpolitikai szakterületei, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési szakterülete, valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium költségvetési, kulturális és oktatási szakterületei.