Kormányokon átívelő családpolitika is kellene a demográfiai helyzet megváltoztatásához

Összetett és bonyolult kérdés a népesedési trendek megfordítása, egyáltalán egyfajta családpolitika meggyökereztetése a társadalomban – nyilatkozta a Nyitra Imre, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára csütörtökön a Duna Televízió Reggel a Dunán című műsorában.

Összetett és bonyolult kérdés a népesedési trendek megfordítása, egyáltalán egyfajta családpolitika meggyökereztetése a társadalomban – nyilatkozta a Nyitra Imre, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára csütörtökön a Duna Televízió Reggel a Dunán című műsorában.

A szakpolitikus szerint a jó demográfia helyzetű országokra – az általa példaként kiemelt Franciaországra különösképpen – jellemző a ciklusokon átívelő család- és népesedési politika, hiszen hosszú távú folyamatokról beszélünk, ami kiszámíthatóságot igényelnek. Itthon ezzel kapcsolatban nincsenek jó tapasztalataik – tette hozzá; az elmúlt nyolc év például szerinte teljesen összetörte az első Fidesz-kormány (1998-2002) e téren elindított folyamatait. A helyettes államtitkár kiemelte: itthon olyan trendekkel is szembesülnie kell a családpolitika formálóinak, amelyek némely esetben teljesen ellentétesek a nyugati irányzatokkal és társadalmi törekvésekkel. 

Roppant egyszerű lenne a helyzet, ha a részmunkaidő és a távmunka arányának növelésével megoldhatóak lennének a népesedési problémák – mondta kérdésre reagálva a Reggel a Dunán stúdiójában Nyitrai Imre helyettes államtitkár. "Demográfiai változások elindítása, egyáltalán, egy családpolitika meggyökereztetése sokkal összetettebb, hosszú távú folyamat" – tette hozzá a szakpolitikus.

Nem véletlen – ha ránézünk Európa térképére -, hogy hol alakulnak jól a demográfia jellemzők; ezen államok közül messze kiemelkedik egyébként Franciaország – folytatta okfejtését Nyitra Imre. Szerinte a francia siker titka főként az ottani családpolitikai rendszerben keresendő. "Ez egy kormányzatokon átívelő megegyezés volt – teljesen mindegy, hogy bal vagy jobboldali kormányzat irányította az országot. Megegyezés volt abban, hogy fontos a népesedés, hogy a francia nemzet fennmaradása célkitűzésként ott legyen minden párt előtt. Ezért a következő kormányzat nem törte össze az addigi intézkedéseket és épített fel valami egészen mást" – hangzott az érvelés.

A felvetésre, hogy Magyarországon – ahol a kormánypártok és az ellenzék szinte semmilyen lényeges területen nem tud konszenzusra jutni egymással – elképzelhető-e, hogy legalább a népesedéspolitikai kérdésekben kurzusokon átívelő megegyezés szülessen, Nyitrai Imre úgy reagált: "rosszak a tapasztalataink".

Elmondta: 1998-ban vállalta fel először Magyarországon egy minisztérium és háttérintézménye a nevében a "család" kifejezést. Ekkor elindult például az adókedvezmények rendszere, ami négy évig tartott, vagy picivel tovább, a következő kormányzat ezt teljesen összetörte. 2002 után eltűnt a család kifejezés, nem volt családpolitika, nem volt ilyen főosztály a minisztériumban – még szimbolikusan is megtörte az elmúlt nyolc év azokat a folyamatokat, amelyeket tevőlegesen is minden kormánynak szolgálnia kellene – hangoztatta a helyettes államtitkár. 

A rendszer kiszámíthatóságának egyik eleme a kiszámítható munkahely – mondta Nyitrai Imre, megjegyezve ugyanakkor: Magyarországon és általában a kelet-európai országokban más a helyzet, mint Nyugat-Európában. Nyugaton jellemezően az egykeresős családmodelltől indulnak el, és számos olyan célkitűzése van az Európai Uniónak, ami a kétkeresős modell elterjesztését, a munka és a család közötti választhatóságot tűzi ki célul. Bizonyos társadalmi rétegeknél Magyarországon is ez a jellemző, de a nők többsége – közel hetven százalékuk – mégis azt vallja: ha megtehetné, nagyon szívesen visszább vonulna, akár részfoglalkoztatásba is; ezt egyébként ma még kevesen tudják megtenni – hangzott az interjúban. A helyettes államtitkár szerint ebben – tehát a nyugat-európaihoz képest fordított tendenciában – szerepet játszik még a szocializmus "emléke" is, mivel abban az időben, negyven éven át a kétkeresős modell kötelező volt a magyar családok számára.

A magyar fiatalok vállalnának gyermekeket, az elhatározás megvan, de kevés például a bölcsődei és óvodai hely – ezekhez, ahogy a családi napközi intézményéhez is pénzre van szükség – vetette fel a Reggel a Dunán riportere.

A bölcsődei férőhelyeket még a Bokros-csomag következtében kezdték megszüntetni, hatalmas bölcsődebezárások voltak – mondta Nyitrai Imre, aki szerint szintén segítheti a népesedéspolitikai célok megvalósulását, hogy a nők  negyven év szolgálati viszony után nyugdíjba vonulhatnak – ekkor ugyanis részt tudnak vállalni az unokáik felügyeletében; a szülő ilyen esetben könnyebben elvállalhat például egy részmunkaidős állást, hiszen a gyermek felügyelete megoldott – érvelt a helyettes államtitkár.

Szöveg: Pintér Attila/Duna Televízió.