Systrend – Microsoft portál megoldások
21 perc olvasás 
A Systrend Zrt. és a Microsoft Magyarország Kft. szakmai szemináriumot rendezett IT szakembereknek és IT vezetőknek 2011.áprilisában „Belső portál és menedzsmentje Microsoft technológiai alapokon" címmel.
A Systrend Zrt. és a Microsoft Magyarország Kft. szakmai szemináriumot rendezett IT szakembereknek és IT vezetőknek 2011.áprilisában „Belső portál és menedzsmentje Microsoft technológiai alapokon" címmel.
Nyikes Tamás, a Systrend Zrt. üzletfejlesztési igazgatója mutatta be cégét:A Systrend Számítástechnikai Zrt. Küldetése; üzleti informatikai megoldások szállítása a magyar piac szereplői számára, megoldás-szállítás, rendszerintegrálás.
Jövőképének alapja;
-megfelelő minőségű megoldások szállítása, kiemelkedő vevő-elégedettség mellett,
-a hazai piac meghatározó szereplőjeként a pozíció megtartása, erősítése.
A cég alapítása 1989-ben történt, német SysDat tulajdonként, 2007-től teljesen magyar tulajdonú társaságként működik. Az árbevétel 2-3 milliárd Ft körüli, az eredmény folyamatosan növekszik.
A cég szakmai tevékenysége:
Rendszerintegráció, ezen belül hangsúlyosan rendszermenedzsment. Vallják, rendszerintegrációra minden vállalatnak szüksége van, ha egynél több rendszert üzemeltet. Kiemelten foglalkozik a Systrend a web alapú szerverek, portálok és szolgáltatások szakágával is. Maga a Systrend is használja a saját maga által kialakított belső portált, az így nyert tapasztalatok bővítik esettanulmányi repertoárját.
A Systrend javasolja a rendszerintegrációban gondolkodó cégeknek, költségelemzéssel mérlegeljék, hogy open source vagy MS megoldás jelenti-e számukra a gazdaságosabb üzemet. (A Systrend banki visszajelzései pl. azt mutatják, hogy a nyílt forráskódú alkalmazások és a (meglévő) zárt szabványú (MS) megoldások együttes alkalmazása a felmerülő rendszerintegrációs költségek miatt megemelhetik a kiadásokat.) (Ez a megállapítás minden Microsoft rendezvényen elhangzik, mert a Microsoft a zárt forráskód harcos híve. Ezért ezt a kijelentést mindig a helyén kell értékelnünk! A szerk megjegyzése)
Systrend szolgáltatások
-Rendszerintegráció
-Rendszermenedzsment (pl. MS System Center)
-Web alapú rendszerek, portálok (pl. MS SharePoint)
-Mentési rendszerek
-Alkalmazásintegráció, SOA
-Virtualizáció (pl. MS HyperV), Desktop virtualizáció
-Projektvezetés (elsősorban szakmai)
-Szerviz és támogatás:
Hardver szerviz, meghosszabbított garanciális idő, 7×24-es rendelkezésre állás
Teljes rendszerek, beleértve a köztes szoftvereket is, karbantartása, támogatása
-Erőforrás-kihelyezés
-Közbeszerzés
Hardver, szoftver
Projektiroda
-Megoldások:
sys.log – System Center alapú logelemzés
sys.mon – rendszerfelügyelet
sys.port – nagyvállalati portálmegoldás
sys.back – mentési megoldás
sys.idm – azonosítási rendszer
sys.vdi – asztali virtualizációs megoldás
sys.lms – elektronikus oktatási rendszer megoldás
– Kereskedelem:
Megoldás értékesítés
Kereskedelmi módszertanok használata
Lepenye Tamás, rendszerfelügyeleti és virtuális menedzsment szakértő (Microsoft Magyarország Nagyvállalati Üzletág) a System Center alapú rendszerfelügyeletről szólt, különös tekintettel a SharePoint és kollaborációs környezetekre, adatközponti megoldásokra.
A SharePoint technológia 2001 során jelent meg, jelenleg a negyedik rendszergeneráció fut.
Piaci részesedése, és a felhasználói visszajelzések alapján érett rendszernek tekinthető, ami skálázható és bármely, tetszőleges méretű vállalat számára képes együttműködési platformot biztosítani.
A néhány évvel korábbi helyzettel szemben, egy adott szolgáltatás elhelyezésére sokkal több lehetőség van benne, ezek közül egyik sem kötelező, egyik sem kizárólagos. Minden alkalmazónak fel kell mérnie saját környezetét, saját igényeit, a vele szemben támasztott külső és belső elvárásokat, ezek egybevetésével kell eldöntenie, hogy kollaborációs rendszerére a belső működés, a hibrid megoldás, egy magyar alkalmazás-szolgáltatónak a megoldása, vagy a Microsoft valamelyik SharePoint portál megoldása az ideális. A rendszer monitorozását, felügyeletét meghatározó módon befolyásolja ez a csatorna.
Az ügyfelek többnyire nem egyetlen ilyen csatorna mellett döntenek, gyakori a hibrid megoldás, amely részben megtartja a korábbi beruházásokat. Megmarad egy belső portál rendszer, belső kollaborációs platform és gyakran megjelenik ehhez egy külső szolgáltató által nyújtott kiterjesztés. Ilyenformán, architektúra szempontjából többnyire nem egyszerűsödik a rendszer, hanem összetettebbé válik, ez pedig meghatározza a felügyelet módját is.
A számítási felhőkről szólva, ezek valójában bizonyos alapvető képességek alkalmazhatóságát jelentik, melyet nagy léptékben, méretben korábban is meg lehetett valósítani, ma pedig már bármilyen léptékben, akár szolgáltatásként is.
Jellemzői; skálázhatóság, önkiszolgálás, több szervezet közötti megosztás, felhasználói alapú számlázás lehetősége. Ezek különböztetik meg a hagyományos adatközponti megközelítéstől.
Több dimenzió szerint lehet ezt megközelíteni;
a hely szempontjából,
az infrastruktúra típusa szerint,
a rendszerfelügyelet szempontjából, vagy
a tulajdonlás szempontjából. Ezek lehetnek egyben a döntés alternatívái is.
Sokan felteszik a kérdést, mi a baj azzal ami eddig nekem volt? Működik mindenünk, egész jól megyünk, magam maximum a magán számítási felhőben bízom (amelynek vonatkozásai kizárólag a helyi adatközpontra érvényesek). A magán számítási felhőnek azonban van két olyan tulajdonsága, ami a nyilvános számítási felhőkre nem jellemző, vagy legalábbis nem az ügyfelek által elvárt mértékben; a kontroll és a láthatóság. Tehát, hogy minden a kezemben van, mint a tv-nél a távirányító, s én mondom meg melyik csatornát akarom nézni.
Informatikai rendszernél is sokan gondolják, az a jó ha az nálam van. Nem azzal a szoftverrel szemben bizalmatlanok, amit egy szolgáltató tudna nyújtani, hanem inkább ismeretlen előttük a szolgáltatás, ill. nem bíznak a szolgáltató szolgáltatási képességében. A „service" része okozza leginkább a bizonytalanságot, másrészt, az érvrendszerben gyakran a biztonság kerül előtérbe.
Levonható tanulság; nem annyira biztonsági, inkább bizalmi kérdésről van szó. A Microsoft szerint ebben egyfajta evolúciós folyamatra lehet számítani, kis lépések alapján ki fog épülni a bizalom, vagy a Microsoft és ügyfelei között, vagy az ügyfelek és a szolgáltatók között. Hosszú távon ezeknek a megoldásoknak van létjogosultsága, de egy-két év alatt nem válik a számítási felhő kizárólagos megoldássá. Annak idején, a PC indulásakor, a PC-éra sem jelentette a mainframe rendszerek azonnali lecserélését, ebben is evolúciós folyamat zajlott, az architektúra évtizedek folyamán nyert teret az adatközpontokban.
Amennyiben helyben szeretnénk a szolgáltatást implementálni, akkor is érdemes virtualizálni, mivel a mai, a piacon kapható virtualizációs technikák, (nem csak a Microsofté), mindegyike alkalmas a SharePoint kiszolgálók virtualizálására. Másrészt, a Microsoft tudásbázis cikkekben is bíztatja ügyfeleit, hogy érdemes ezt a Workload-ot, ezt a szolgáltatást virtualizálni.
A virtualizáció feltétele: a hypervisornak részt kell vennie a Microsoft szervervirtualizációs és validációs programban, gyakorlatilag 2-3 évre visszamenőleg az összes SAN-szerver, három évre visszamenőleg az összes VMware, ASX, és maga a HyperV is ezen kritériumnak kell, hogy megfeleljen. Az adott hypervisornak és operációs rendszernek, plusz az alkalmazásnak együttesen kell support-stateman-nek lennie.
A Microsoftnak vonatkozó oldala, a www.windowsservercatalog.com/svvp tartalmaz egy wizardot, amelyben megjelölhetjük, hogy milyen alkalmazásunk, operációs rendszerünk és hypervisorunk van, s erre az együttállásra ki fogja írni, hogy ez a rendszer supportált-e, vagy sem. A Microsoft és a partnerek számára ez ad biztos jelzést, hogy az így kialakított architektúra jól fog-e működni.
Ezen túl, a SharePoint gyakorlatilag minden komponensre virtualizálható, akár az indexre, akár a tartalomra, akár az adatbázis kezelőre is. De ahhoz, hogy ezt biztonsággal meg lehessen tenni, szükség van kapacitás-felmérésre.
Érdemes a SharePoint-ot, mint az összes többi szolgáltatást, valamilyen módon megmérni, s a mérés alapján a felhasználók számára kimutatni, hogy ez mennyibe kerül. Ha ezt még vissza is számlázzuk, akkor a felhasználónak érdeke lesz, hogy annyit és úgy használjon belőle, amennyire szükség van, ha pedig nincs rá szükség, ne használja. (Elfelejtett, ottmaradt virtuális tesztgép-környezetek esete…) Érdemes a virtuális gépeknek életciklust biztosítani.
A bevált eljárás; megigényli valaki, akiről tudjuk, hogy kicsoda, megindokolja, jóváhagyja valaki, így pontosan tudjuk, hogy milyen kapacitást igényel, a kapacitás költségét esetleg vissza is terheljük, hogy fájjon, rontsa egy kicsit az eredményt, szúrja a szemét az eredmény-kimutatásban az üzleti vezetőnek. Legyen motiváció, hogy amikor egy teszt-környezetre nincs szükség, az tűnjön el…
A MS virtualizációs rendszerek rendelkeznek olyan képességgel, hogy hypervisior révén absztrakttá tudják tenni a kapacitásokat. Ezek; hálózat, tárolás, számítási kapacitás. Ezeket az absztrakt kapacitásokat képesek felosztani vállalati divíziók között infrastruktúrákra, infrastruktúrán belüli szolgáltatásokra, ezen belül virtuális gépekre.
Milyen infrastruktúrákban gondolkodhatunk? Pl. egy SharePoint és egy virtuális környezetben. SharePointnál jól bevált megoldás éles környezetünk megóvására, hogy létrehozunk egy teszt-környezet, amiben lehet dolgozni.
Ezek az infrastruktúrák fogyasztanak valamennyi diszket, memóriát, CPU-t, hálózati sávszélességet. Az infrastruktúrákon belül vannak szerepkörök, a szerepkörökön belül pedig ott vannak a szerverek.
Szerepkörök lehetnek: SQL, index-szerver, tartalom-menedzsment, mindaz, ami SharePointtal kapcsolatban elképzelhető, s mindez nem csak egy divízióra, hanem több divízióra is érvényesen. Elképzelhető funkcionális megosztás, földrajzi megosztás, vagy elképzelhetők költséghelyek is, minden, ami értelmes felosztás lehet egy szervezet számára.
Ezen modell előnye, hogy bevezetésétől kezdve pontosan annyi erőforrást fog használni a szervezet SharePoint-ra, vagy bármi másra, amennyire ténylegesen szüksége van. (Olyan ez, mint a távhőszolgáltatás mérése racionalizálásánál…)
Az informatika olcsóbb működése a kisebb fogyasztásból adódik, az informatikát pedig a felhasználó, az üzleti divíziók fogyasztják, amelyeknek az informatika szolgáltatást nyújt…
A fenti virtuális tesztrendszerre pl. meg kell adni; a várható megszűnés idejét, így, ha senki nem hosszabbítja lejártakor, automatikusan megszűnik. Hiszen amikor valaki megigényelte, akkor alaposan és körültekintően jelölte meg használati idejét…
Ha már van egy szolgáltatásunk, akkor érdemes teljes életciklusát rendszerfelügyelettel támogatni. Virtualizációs környezetben van egy erőforrásunk, amit közössé teszünk, ettől kezdve kritikusan figyeljük, hogy ezt az erőforrást hogyan használja egyik vagy másik szolgáltatás, mivel az erőforrás szűkös volta a többi szolgáltatás működését is befolyásolni fogja. Ez azt jelenti, hogy virtualizációba nem lehet beleugrani rendszerfelügyelet nélkül.
Ugyanez vonatkozik a SharePointra is, egy rendszerfelügyeleti eszköz segít felmérni, hogy ez a SharePoint környezet jól működik-e vagy sem.
A Microsoft portfoliója rendszerfelügyeleti megoldásokat tud nyújtani ezekre a feladatokra:
-System Center Configuration Manager, ezen belül a Desired (az általunk elvárt beállítás) Configuration Monitoring
az egyforma szerepű kiszolgálók garantáltan egyforma SharePoint beállítására,
-a Virtual Machine Manager; virtuális gépek létrehozására, mozgatására, karbantartására, fizikai gépek virtuális környezetre való költöztetésére, a virtuális környezet menedzselésére alkalmazható (pl. adattár leürítése egy másik adattárra), vagy amikor egy SharePoint környezetet automatikusan skálázni akarunk a virtuális gépek erőforrás-lehetőségeinek változásához,
-System Center Operations Manager; vezérlőpult az összegyűjtött legfontosabb információkkal,
-Data Protection Manager; a MS nagyvállalati mentő rendszere, az adatok védelmére, mentésére, helyreállítására.
A MS megoldása nem a mentésre koncentrál, (az időtrabló tevékenység), hanem a baj esetén visszaállítható rendszerre. Tudnunk kell, mit szeretnénk helyreállítani, milyen időtávban, meddig akarjuk megőrizni az adatokat. Ezeket a kérdéseket teszi fel a megoldás is, elsősorban MS rendszerekre összpontosítva. 15 percenként képes menteni, ez a maximális időintervallum, amiben adatvesztés létrejöhet. Windows klienst is tud menteni.
Képes lemezre, szalagra való mentésre, ill. site-to-site replikációra.
-Operations Manager; képes megmutatni, hogy a rendszerek milyen összefüggésben dolgoznak, mi mivel tart kapcsolatot, ezen belül mely komponensek okozzák a rendszer egészének vagy részének nem megfelelő működését. Mindezt diagram-, illetve un. eseményfa-nézetben jeleníti meg, egyezményes jelekkel, hogy a nem-üzemeltetők is eligazodjanak rajta. Megmutatja a megoldást is a Management Pack segítségével.
Az Operations Management bevezetési metódusa; először feltelepítjük a rendszert magát, finomhangoljuk, ezután Management Packeket rakunk hozzá, azokat is finomhangoljuk, a figyelmeztetéseket beállítjuk, ezután jöhet a következő rendszer, …
SharePoint HealthAnalyser szolgál a szabályok ellenőrzésére.
Dashboard-okat hozhatunk létre.
Szolgáltatási szintek definiálhatók és mérhetők SLA Testboardból, lekérdezéssel is. Az Operations Manager heterogén, nem Windows-os környezetben is képes működni, ott is felügyel sw-t, hw-t, és virtualizációs réteget.
-System Center Opalis (ősztől System Center Orcheste lesz a neve); (időzített) folyamatok automatizálására szolgál, összetett informatikai folyamat esetén az egyik vagy másik komponens számára képes utasítást kiadni, és összetett tevékenységet végrehajtani. Más rendszerfelügyeleti termékeket képes folyamatba szervezni.
-Service Manager Platform; a szervezés folyamatszervezési részét képes elvégezni (incidens-, probléma-, változás- és kiadás-kezelés)
Pásztor Gergely, a Systrend Zrt. rendszermérnöke a Systrend Zrt. MS technológiákkal megvalósított Belső Portálját mutatta be, IT-menedzsment alkalmazásokkal, rendszerintegrációs szempontokra irányítva a figyelmet. Tisztázandó, mit is jelent egy vállalati portál, és milyen segítséget nyújthat a vállalat számára.
A portál olyan átjáró és gyűjtemény, amelyen különböző, a munkavégzéshez szükséges információkat, gyakran használt alkalmazásokat tárolunk, teszünk elérhetővé a vállalat dolgozói számára. Megfelelő működéséről tehát akkor beszélhetünk, ha segíti megosztani az intézmény szervezeti információit, segíti a tartalomkezelést, támogatja a csoportmunkát, elérhetővé teszi a vállalati alkalmazásokat, egyszerűen kezelhető úgy az adminisztrátorok, mint a felhasználók részéről.
A Microsoft portál megoldása a SharePoint, amely a 2000-es évek elejétől datálódik. Korábbi előzményei voltak, de első, ezen a néven futó változata a SharePoint 2003 volt. Az évek során sok tapasztalat halmozódott fel működtetésében. Sok alkalmazás érhető el hozzá, s fejlesztők is szép számban akadnak, akik tudnak rá alkalmazásokat fejleszteni. Legújabb változata a SharePoint 2010-es, amely sok új fejlesztést tartalmaz.
Ezen kiadás maga is három verzióban érhető el, ezek
-a SharePoint Fundation ingyenes változat, amely minden fontos tulajdonsággal bír, de néhány, nagyvállalatok számára fontos tulajdonság kimaradt belőle,
-a SharePoint Standard, amelynél a 2007-es SharePoint Servert kiegészítették néhány extra szolgáltatással,
-a SharePoint 2010 Enterprise, amely a legnagyobb tudású változat.
A SharePoint Fundation az alapja a többi változatnak is.
Szolgáltatásai:
-oldalak létrehozása,
-listák létrehozása,
-csoportmunka támogatására blogok és wiki oldalak létrehozása,
-biztonsági lehetőségek, kivéve a Secure Store Services-t,
-munkafolyamatok definiálása,
-teljeskörű jogosultság-kezelés,
-alapvető keresési funkciók,
-integrálási lehetőség MS Exchange-el, Outlook-al, Communication Server-el.
A SharePoint Standard fizetős, licenc-köteles változat. A Fundation verzió frissíthető Standard-re.
A Fundation-on túlmenő szolgáltatásai:
-a SecureStore biztonsági megoldás,
-felhasználói profilok és egyéni felhasználói oldalak létrehozása, akár saját wiki-oldal is:
facebook-hoz közelítő funkcionalitás vállalati szinten,
-meta-adat alapú dokumentum-szervezés:
dokumentumainkat a dokumentumtárakban elláthatjuk meta-adatokkal, így téve azokat kereshetővé,
ill. saját tartalom-típusokat definiálhatunk, saját templétekkel.
A SharePoint Enterprise: a SharePoint Standard Server frissíthető erre a változatra.
Rendelkezik a Fundation és a Standard összes funkcionalitásával, kiegészítve bizonyos business intelligent funkciókkal, melyek a vezetők munkáját segítik riportolási lehetőségekkel. Kapcsolódni tud az SQL Reporting Services-hez is, így az adatbázisokból is lehet riportokat készíteni.
Ez a változat rendelkezik a legtöbb integrációs megoldással; MS Visio, Excel, Access adatbázisokhoz.
Képes megjeleníteni Access adatbázisokat a SharePoint-ban, szerkeszthetően, új elemek felvitelével, logika bevitelével. A SharePointhoz jár néhány vonatkozó példa-alkalmazás is.
A SharePoint 2010 háromszintű architektúrával rendelkezik; legalul helyezkednek el az adatbázisok, utána az adatbázis szerverek, legfölül a front-end. Az adatbázisokban tárolódik a SharePoint összes fontos adata, az alkalmazás szervereken futnak a SharePoint szolgáltatásai, a front-enden zajlik a felhasználókkal való kapcsolattartás, kérés-kiszolgálás.
Mindhárom szint állhat több elemből is; alkothatják klaszterek, egyéni gépek, egyes szolgáltatásokat elhelyezhetünk külön szervereken is, ezzel növelve a redundanciát és a teljesítményt.
A SharePoint 2010 kizárólag 64-bites változatban érhető el, ezért szerver-oldali követelményei:
-kizárólag 64-bites alkalmazásokat támogató gépek csatlakoztathatók,
-64 bites operációs rendszert igényel, (Windows Server 2008 SP2, vagy Windows Server 2008 R2),
-adatbázis szerverként a MS SQL Server 2005, ill. 2008 támogatott, service-packkekkel, 64 bites verziókkal.
A SharePoint 2010 csakis tartományi környezetben működőképes, de működéséhez elég a 2003-as szintű tartomány, tehát régebbi környezetben is üzemeltethető, ahol még Windows Server 2003-on futnak a tartomány-vezérlők. Ily módon a SharePoint 2010 bevezetése a 2007-hez képest nem jelent külön nehézséget.
A kliens oldali követelmények minimálisak:
-böngésző; a hivatalosan támogatottak:
Internet Explorer 7, vagy ennél fejlettebb,
FireFox 3.7 vagy fejlettebb,
Safari 4.04 vagy fejlettebb,
de kipróbáltan működik Chome-al és Operával is.
Van mobil böngésző lehetőség is minden oldalhoz, így okos telefonokról is elérhető.
Miután Silverlight alapú alkalmazások is elhelyezhetők a SharePoint 2010-en, ezért a MS Silverlight opcionálisan kliens oldalon telepíthető, ezzel pedig beágyazott médiák jeleníthetők meg a portálon.
Jól integrálható a termék az Office 2010 komponensekkel (Excel, Access, PowerPoint).
A SharePoint jól skálázható, a legkisebbtől a több-tízezer felhasználós rendszerekig.
A legelterjedtebb telepítési scenáriók:
-egyszerveres, amikor minden egyetlen szerverre kerül, kivéve a Domain Controllert; nagyon kicsi-, vagy teszt-környezetekhez ajánlott,
-kétszintű, kétszerveres konfiguráció; dedikált adatbázis-szerverrel és frontend+alkalmazás szerverrel,
-szerverfarmok telepítésével;
három-szerveres: adatbázis-, alkalmazás- és webfrontend szerverrel,
de minden komponensből lehet több is, akár klaszterezve, dedikálva egy alkalmazásnak vagy egy bizonyos felhasználói rétegnek, vagy egy adatbázisnak.
Újdonság
az új felhasználói felület, a Ribbon,
a teljesítmény megnövekedése a webfrontend és adatbázis szinten,
a gyorsabb keresés,
mobileszközök határozottabb támogatása,
megnövelt biztonság,
több alkalmazás-templait, oldal-templait és workgroup-templait,
a SharePoint Designer legújabb változatával a korábbinál több változtatás hozható létre.
A 2007-es SharePoint Server 64-bites változata frissíthető 2010-re, a 32-bites nem.
A javítások:
Ribbon [ribon] Interface: az új felhasználói felület, ami egységes élményt nyújt, egységes gomb-struktúrával az SharePoint minden alkotójára (elég egyetlen kezelői felületet megszokni).
Kiválasztható, hogy könyvtárral, dokumentummal vagy egy oldallal akarunk foglalkozni. A felülethez saját utasítások is adhatók, elhelyezhetők rajta saját funkció-gombok. Nézetek válthatók, létrehozhatók új elemek, e-mailek belinkelhetők, office alkalmazásokhoz kapcsolhatók.
Innen lehet elérni
a dokumentumtárak, ill. oldalak tulajdonságait,
a megnézési jogosultságokat, neveket,
itt nevezhetők át a meta-adatok,
itt lehet workflow-kat hozzáadni, vagy a meglévőket módosítani, állapotukat ellenőrizni, pl. elakadáskor.
A megnövelt teljesítmény:
Webfrontend szinten jobb lett az erőforrás-gazdálkodás, csúcsteljesítmény elérésére a felhasználóknak kevesebbet kell várakozni. Új protokollt vezettek be az adatátvitelre, amely csak a változásokat küldi át az újonnan betöltendő oldalak között, így csökkentve az átküldendő adatmennyiséget. Fejlettebb a logolás, könnyebben megtalálhatók az esetleges hibák. Hatékonyabb a kliens-szinkronizáció is.
Alkalmazásszerver szintű változások: jóval több alkalmazás létezik és egyszerre több is futtatható a korábbinál, nagyobb teljesítmény-csökkenés nélkül. A különböző típusú alkalmazásokat különböző szervereken futtathatjuk, a szétbontással nőtt a hatékonyság.
Adatbázis szinten: a 2007-es viszonylag kevés adatbázist használt (egy oldalhoz pl. egy konfigurációs és egy tartalmi adatbázist), a 2010-esnél ezt feldarabolták több adatbázisra, az alkalmazások külön adatbázisokat használnak, az al-oldalak is használhatnak külön adatbázist, tehát a terhelést sokkal jobban el lehet osztani a több adatbázis-szerver között. Amennyiben valamelyik adatbázis szerver leáll, akkor nem áll le az egész portál, csak bizonyos része, a fontos funkciók biztosítva maradnak.
A megnövelt biztonság:
A korábbi megoldások is támogatták a Windows alapú hitelesítéseket, (nagyvállalati környezetben a Kerberos ajánlott), ill. a form-alapú azonosítást is. A 2010 újdonsága: a claims-alapú autentikáció. Egy megbízható külső forrás hitelesíti számunkra a felhasználókat úgy, hogy a felhasználók érzékeny adatait nem adja ki nekünk, csak egy claim-et ad, amelyet a szerverünk értelmezni képes, és ennek alapján meg tudja határozni, hogy milyen erőforrások elérésére van jogosultsága a kliensnek.
További új biztonsági szolgáltatás a SecureStore Services, ill. a felügyelet-fiókok bevezetése.
A felügyelet-fiókok: a különböző SharePoint szolgáltatások valamilyen felhasználó nevében futnak a szervereken, ezeknek a felhasználóknak a menedzselését a felügyeleti fiókok segítségével maga a SharePoint végzi.
Eddig a 2007-esben a DomainControlleren a domainek szabályai alapján a felhasználói jelszó döntött, adott esetben az összes szolgáltatásnál kézzel át kellett írni a jelszót, a 2010-ben a SharePoint ezt automatikusan elvégzi. Beállítható az is, hogy csak jelezze számunkra a jelszóbeállítás szükségességét, ez megkönnyíti az adminisztrátorok munkáját, s a jelszavak frissessége is biztosítható.
A SecureStore Services olyan tároló szolgáltatás, adatbázis, amelyben más külső rendszerekhez való hozzáférés esetére felhasználói neveket és jelszavakat tárolunk.
A 2010-es SharePoint sok upgradet tartalmaz; lehetőség volt eddig is csoportmunka oldalak, dokumentum tároló oldalak, blogok, wiki oldalak, értekezlet oldalak létrehozására, újként megtalálható az asset-menedzsment, ami készletnyilvántartó adatbázist jelent. Egyetlen felületről lefedhetjük a vállalat fontosabb tulajdonságait az Alldata update-el; egy Access adatbázist nyithatunk meg SharePoint felületen. Nyilvántarthatjuk innen pl. készleteinket, nem kell külön használni az Access adatbázist.
Workflow templétek is vannak a SharePointban, amelyekkel végezhetünk életciklus-követést, publikáció-jóváhagyást (pl. wiki-oldalra küldés előtt), dokumentum-jóváhagyást, elévült dokumentumok törlését (riasztással vagy automatikus törléssel). A workflow minden módosítás során levelet küld egy meghatározott személynek, így nyomon követhetjük, hogy a dokumentumon mi miért változott meg.
Az információ-megosztás támogatása: blogok, wiki oldalak, értekezlet oldalak létrehozásával.
Saját profilok létrehozása: az alkalmazottak megadhatnak adatokat magukról, beállíthatják, hogy ki mit láthat ebből,
így az akár több száz, vagy több ezernyi alkalmazottról megtudhatjuk, hogy egy bizonyos problémával kit kell keresnünk. Szervezhetők így szabadidős programok, megtalálhatjuk az azonos érdeklődésű embereket.
A saját profiloldal mellé bármely más saját oldal is létrehozható, pl. saját wiki-oldal, saját dokumentum-tár, stb. Vannak vállalatok, ahol tiltják a külső közösségi oldalak látogatását, de a fentiekkel a vállalaton belül alakítható ki hasonló közösség, a vállalati bizalmas információk pedig a körön belül tarthatók. Mindez menthető, indexelhető, kereshető, valós felhasználói igény kielégítésével. Sok vállalat hierarchikus módon viselkedik, de azt várja munkatársaitól, hogy „legyünk csapat". Amennyiben megvannak ehhez az eszközök és az önszerveződés lehetősége, akkor valóra válhat.
A csoportmunka támogatása a SharePoint 2010-ben: templétek csoportmunka oldalakra, találkozó webhelyek létrehozására, projekt-nyomonkövető adatbázis létrehozására, keresőoldalak ezeken való keresésre. Munkafolyamatok létrehozása, amelyet az egyes tárakhoz rendelhetünk.
A központi tartalomkezelés: listák, dokumentumtárak létrehozásával, saját dokumentum-típusok, vagy bármely adattípus létrehozásával (pl. megadhatjuk, hogy egy adott lista-elemhez milyen adatokat akarunk tárolni).
Meta-adatok segítségével mindez nagyon könnyen kereshető, nem lesz elkallódott, elfeledett projekt-dokumentum.
Egyetlen vonatkozó adat keresőbe adásával már felleljük az adott dokumentumot. (A Systrend maga is használja ezt, s nagyon jól működik, 3 kattintásra bármit meg lehet találni.) A Dokumentumtár számára általunk megadott meta-adat lehet; szöveg, szám, számított érték, vagy külső adatforrás.
A SharePoint 2010 sok portál alkalmazást is tartalmaz, ezek az un. webpart-ok, pl. kereső alkalmazások, üzleti adatokkal foglalkozó alkalmazások, beolvasó alkalmazások, stb. Ezek a portálra bárhol elhelyezhetők, kifejlesztésük könnyen megoldható Visual Studio segítségével.
A SharePoint ingyenesen kipróbálható változata a MS oldaláról letölthető. A fizetős változatok időkorlátos letöltése is megoldható.
http://sharepoint.microsoft.com/
http://sharepoint.microsoft.com/en-us/product/Pages/default.aspx
http://technet.microsoft.com/en-us/library/cc262350.aspx
A szakmai nap végén Czibula Csaba, (Systrend Zrt.) egy 200 szerveres rendszer menedzsmentjét ismertette, belső portál és rendszermenedzsment integráció megközelítéssel.
Harmat Lajos
