Rivalda Fesztivál

2011. április 26-án a szombathelyi Weöres Sándor Színház, F. IL Burnett: A kis lord című előadásával megkezdődött a Thália Színházban a Rivalda Fesztivál.

A fesztivál tartalmában követi a korábbi évek során összesen kilenc alkalommal megrendezett Vidéki Színházak Találkozójának programját, felépítését, de a kellemetlen csengésű „vidéki" szót lecserélve új címet adtak a mind rendszerében, mind megjelenésében megújuló találkozónak. A Rivalda Fesztivál megnevezés magában foglalja mindazt, ami a fesztivál célja: rávilágítani, hogy Budapesten kívül is születnek színvonalas előadások; ehhez elég áttekinteni a magyar színházi évad bemutatóit, ahogy azt a Rivalda című kiadvány is tette évről-évre.

A programsorozatra minden alkalommal meghívást kapnak azok a színházak, melyeket a Vidéki Színházak Igazgatóinak Egyesülete képvisel. A meghívást a 2010-es évadban 13, míg az idei évben immár 14 társulat fogadta el.

A fesztivál végleges programját szakmai zsűri válogatja össze a színházigazgatók előadás- javaslatai alapján. Minden társulat 3-3 előadást ajánlhat az adott évad bemutatói közül, megadva a darabról a lehető legtöbb információt a választáshoz (szerző, cím, rendező, alkotótársak, főszereplők, tervezett játszási hely, bemutató időpontja, stb.), melyből a zsűri színházanként egy előadást választ. Mivel a találkozó műsorának összeállítására több esetben a darabok bemutatása előtt kerül sor, a válogatás csak ezen megadott adatok alapján történt, illetve azzal a szándékkal, hogy a találkozó műsora minél színesebb összképet mutasson a hazai színházi premierekről. A 2011-es évben is a hazai színházi élet kritikusait kérték fel, hogy lássák el a zsűri hálás, de embert próbáló munkáját, így a fesztivál ítészei az idén Kovács Dezső, Rádai Andrea és Zsigmond Andrea lesznek.

A Rivalda Fesztiválon bemutatkozott előadások a POSZT-on is megjelentek, ahol számos díjat, elismerést kaptak. Emellett rengeteg nézői visszajelzés érkezett, melyben például azt jelezték a színháznak, hogy mennyire örültek annak, hogy végre láthatták Budapesten a Fodrásznőt, vagy éppen a Csörgess meg! című előadást, és ennek hatására jobban ügyelnek a vidéki bemutatókra. A fesztivál saját díjakkal is büszkélkedhet, melyet a tavalyi alkalommal az alábbi kategóriákban kerültek kiosztásra: Legjobb előadás, Legjobb női szereplő, Legjobb férfi szereplő, Közönség kedvence. Természetesen ezeket a díjakat idén sem szeretnék elhagyni.

A tavalyi évhez hasonlóan idén is az volt a cél, hogy a magyarországi, vidéki színházak a Rivalda Fesztivál keretében bemutathassák a budapesti közönség számára is az idei évad
általuk legjobbnak ítélt előadását. Ebben az évben a vendégeink Békéscsaba, Budaörs, Debrecen, Dunaújváros, Győr, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Szeged, Szekszárd,
Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely és Zalaegerszeg alkotói, előadóművészei. Tekintélyes a felsorolás, nézzük hát sorban mindegyiket, azaz mit láthatunk április 26 és május 10 között.

Weöres Sándor Színház, Szombathely – F. IL Burnett: A kis lord

A szombathelyi közönség már szívébe zárta az amerikai írónő klasszikus ifjúsági regényét, melyben Cedrie Errol története elevenedik meg a színpadon. Mese egy fiúról, aki ideje korán elvesztette édesapját és szeretett édesanyjával él egy amerikai kisvárosban. A nyílt eszű, okos, barátságos gyereket mindenki szereti, jó barátja a füszeres, Hobbs úr, másik bizalmasa Dick, a cipőpucoló. Egy nap azonban nagy esemény történik:

Cedricékhez váratlan látogató érkezik, Havisham ügyvéd, aki Dorincourt gróf megbízásából jött. Cedricet kell magával vinnie Angliába, ahol a gyermeket – nagy vagyon és birtok jövendő örökösét – várja a nagyapja. Az earl azonban annak idején kitagadta Cedric édesapját a családból, amiért egy amerikai lányt vett el, így nem hajlandó találkozni a fiú édesanyjával. De Cedric vidámsága, jószívűsége és ragaszkodása leveszi a lábáról idős nagyapját. Valakik gonosz tervet eszelnek ki, hogy megfosszák Cedricet az örökségétől, ám amerikai barátai Angliába hajóznak, hogy lerántsák a leplet a veszélyes összeesküvésről…

Békés Megyei Jókai Színház, Békéscsaba – Henrik Ibsen: Nóra

A Nóra Ibsen egyik legismertebb műve, így külön öröm a színház számára, hogy legfrissebb feldolgozás lehetőséget kapott a budapesti bemutatkozásra, s egy új közönség is belepillanthat ebbe a látszatra idilli házasságba. Nóra és a férje, az ügyvéd Helmer békében éldegélnek, ám Nóra múltjában egy hamisított váltó is megbúvik, habár azt ő tehetetlenségében és családja érdekében hamisította. A pénzt kölcsönző Krogstas ügyvéd megpróbálja megzsarolni a nőt, férjéről; Helmerről kiderül, hogy hírneve és vagyona sokkal fontosabb neki mintsem, hogy feleségét megpróbálná megérteni. Nóra így válik az emberi (különösen a női) önállóságért folytatott küzdelem szimbólumává, hiszen habár minden arra mutat, hogy folytatható lenne ez az élet a váltó is visszakerül hozzá – ő mégis úgy dönt, elhagyja családját, kilép a „babaházból" mert nem tud tovább élni egy őszintétlen kapcsolatban, ahol őt is gyerekként kezelik.

Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza – Shakespeare: Lear király

A Lear király Shakespeare egyik leghíresebb, döbbenetes erejű, világpusztulást felvázoló tragédiája: generációk csapnak benne össze, testvérek törnek egymás életére, egyetemes, öröknek hitt emberi értékek és törvények hullnak porba. Az emberi lét minden fontos kérdése megjelenik a darabban; a világ eredendő értelmetlenségét, s benne az ember eredendő otthontalanságát ábrázolja, mely „a lét legszélsőbb határai felől" támad és pusztít. A széthulló család és a gyermeki hálátlanság megrázó történetén túl a világban szembenálló gonosz és jó szinte kozmikussá felnagyított harcát ábrázolja. Talán apokaliptikus világképe, talán különös erejű válság-lenyomata miatt napjainkban különösen aktuális. A Móricz Zsigmond Színház előadást Telihay Péter rendezte, igazi különlegessége, hogy új fordításban játsszák, melyet az egyik legkitűnőbb kortárs Shakespeare-fordító, Nádasdy Ádám készített.

Szegedi Nemzeti Színház – Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Kosztolányi Dezső művének Thuróczy Katalin által dramatizált változata a három főszereplő alakja köré koncentrálódik. Vizyék és Anna kapcsolata adja a darab vezérfonalát, melynek színhelye a már-már hiperrealista pontossággal ábrázolt, túlzsúfolt, fojtó légkörű polgári lakás. Ide lépnek be és innen távoznak a család életében felbukkanó szereplők – Patikárius Jancsi, Ficsor házmester és Stefi, a szomszéd eselédlány. Kerettörténetként egy bírósági kihallgatás nyújt hátteret a történet kibontására, a Vizsgálóbíró alakja így meghatározó figurává lép elő. Az előadást nagymértékben meghatározza a nagyszerű, a házaspár esetében a szokottnál fiatalabb szereposztás: Anna szerepében Gidró Katalin, Vizyné szerepében Danis Lídia, Vizy szerepében pedig Borovics Tamás látható. Az előadás központi értékének tekinthető a koncentrált, feszes tempójú színészi játékmód, a színészvezetés, a magas fokú érzelmi és fizikai feszültség. Keresztes Attila korábban is rendezett már a Szegedi Nemzeti Színházban, akkor Molnár Ferenc Liliom című művét állította színre. A munkakapcsolat a kiváló rendezővel a jövő évadban is folytatódik, a közös munkából pedig örömmel hoznak ízelítőt a Rivalda Fesztivál közönsége számára.

Katona József Színház, Kecskemét – Ljudmila Ulickaja: Orosz lekvár

A Magvető Kiadó 2003 óta gyakorlatilag minden évben megjelenteti Ljudmila Ulickaja egy újabb szépprózai munkáját, és az elmúlt közel egy évtized során a szibériai születésű írónő az egyik legnépszerűbb kortárs külföldi szerzővé nőtte ki magát hazánkban. Már csak ezért is kiemelt érdeklődésre tarthat számot első honi színházi bemutatója, az Orosz lekvár, a köztudottan szlavofil Szász János rendezésében. Szász egyébként visszatérő rendezője a kecskeméti Katona József Színháznak. Ulickaja-rendezését különösen pikánssá teszi a kecskeméti színház és a Rivalda Fesztivál visszatérő látogatói számára, hogy a tavalyi Három nővér után vitte színpadra ezt a fanyar humorú, csehovi motívumokkal és életérzéssel erősen átitatott boldog-szomorú kelet-európai látleletet. A darab szereplői a Csehov-hősök kései rokonai. Nemcsak átvitt értelemben; a Cseresznyéskert Lopahinját és Ányáját házasította össze Ulickaja, s írta meg a másod- és harmadgeneráció küszködését, a kilátástalanság szívfacsaró érzetét szeretetteli iróniával oldva.

Csokonai Színház, Debrecen – Gogol: A revizor

A debreceni társulat számára mindig fontos megmérettetési állomás a Rivalda. Olyan közönséggel találkozhatni a Tháliában, amely szerencsés elegye a szakmai társadalomnak, az értelmiség érdeklődő elitjének és a színházrajongók legszélesebb táborának.

Az ukrán származású, de orosz nyelven író Nyikolaj Vasziljevics Gogol a világirodalom egyik legnagyobb klasszikusa, több mint másfél évszázada állandó ihletforrásként szolgál a legkülönbözőbb művészetek számára, legyen szó színházról, zenéről vagy filmről – nem véletlenül idézik oly gyakran Dosztojevszkij szállóigéjét: „Mindannyian Gogol köpönyegéből bújtunk elő". A Csokonai Színház a neves kijevi színházigazgató-rendezőt, Vladiszlav Troickijt kérte fel, aki különleges érzékenységgel képes színpadra állítani mind a klasszikus, mind a kortárs szerzőket; úgy is fogalmazhatnánk, hogy az ő színházi anyanyelve maga a gogoli groteszk.

Vörösmarty Színház, Székesfehérvár – Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül

A csekély távolságot tekintve szinte fővárosiként érkezik a Székesfehérvári Vörösmarty Színház a Rivalda Fesztiválra. Bár a jó közlekedésnek köszönhetően egyre többen látogatják megyén kívülről, így Budapestről is a remek társulattal, három játszóhellyel és színes repertoárral rendelkező teátrumot, a hazai kulturális élet mégis a fővárosban koncentrálódik, ezért óriási öröm és megtiszteltetés számukra, hogy a legjobb vidéki előadások mustráján is bemutatkozhatnak. Az ország minden szegletéből érkező színházbarátokat, kedves nézőiket Benedek Miklós rendezésében Kelemen István hívja utazásra. Az Utazás a koponyám körül több mint az eredeti szöveg tükre, ha nem is Karinthy összes, de majdnem Karinthy minden. Utazás egy nem mindennapi fej körül, ismerkedés a tumoristával – önvizsgálat, tragikomédia a játékosság köntösébe bújtatva. Benedek Miklós és Kelemen István először főiskolai vizsgaelőadásként vitte színre a darabot, mely akkora sikert aratott, hogy a Játékszínben százszor játszották. Aztán eltelt két évtized, és a rendező 2010-ben szokásától eltérően másodszor is vállalta az Utazás a koponyám körül című darabbal való munkát – Kelemen István kedvéért.

Szigligeti Színház, Szolnok – Molnár Ferenc: Az üvegcipő

1924. Vége a nagy háborúnak. Az emberek megrettentek, egymás kezét keresik megrendülésükben. Chaplin a legszebb filmjeit forgatja, Bartók álmodik és gyűjt, Klebersberg a jövőbe vezető utat kövezi, József Attila a legfényesebb verseit költi, Molnár Ferenc pedig megírja a zord asztalos és a félkegyelmű kiscseléd szerelmi himnuszát. Az Üvegcipő a drámairodalom egyik legszebb drámája. A legnagyobb magyar színpadi szerző megmutatja igazi arcát. A Szeretet izzítja fel a Művészetet. A 21. századra Molnár Ferenc univerzuma felragyog. Ez a mai, magyar, progresszív színház. A szolnoki előadásban a társulat megmutatja, miben áll legfőbb ereje. A hitelességben, a megrendítő őszinteségben, a költői szándék korszerű interpretálásában, a naiv, gyermeki rácsodálkozásban, a hamisíthatatlan derűben, mely rokon az ősökével, az élet igenlésének azonosságában Molnár Ferenccel. Molnár Ferenc az író, a két főszereplő pedig: Molnár László és Molnár Nikolett. Budapest adta a világnak Molnárt, most Szolnok hoz ajándékot a szülővárosnak a Rivalda Fesztivál keretében, mely kiváló lehetőség arra, hogy az író életművének egyik legismertebb darabja visszatérjen a szerző városába.

Miskolci Nemzeti Színház – Barta Lajos: Szerelem

A Rivalda Fesztiválon való megjelenés a színházak számára megtisztelő. Külön örömet jelent a Miskolci Nemzeti Színház együttesének, hogy az elmúlt évek egyik legérdekesebb, nemzetközi alkotógárda által létrehozott produkciójával, Barta Lajos Szerelem című színművével szerepelhet. Az előadás rendezője Paolo Magelli, zeneszerzője Arturo Annecchino. Remélik, hogy a társulat elnyeri a budapesti közönség tetszését ugyanúgy, mint ahogy elnyerte a miskolci publikum nagyrabecsülését is.

„Számunkra most, itt, a miskolci előadásban érdektelen, hogy Barta Lajos darabja 1913-ban ás 1914-ben játszódik. Nálunk négy évszak és száz év alatt történik minden. Ősz van, amikor megismerjük a Szalay családot, és ősszel búcsúzunk tőlük Az évszakok változása egy ember élete is – születéstől a halálig. Az élet rendje. Mi is 1913-tól indulunk, amikor Barta darabja játszódik, aztán eltelik négy évszak és eltelik száz év is. Vagyis eljutunk a mába. Mert a Szerelem rólunk, maiakról szól." – Paolo Magelli, rendező.

Budaörsi Játékszín – E. de la Cheneliére: Ha elhagysz, veled mehetek? (Eper januárban)

A versek, regények, a színdarabok szinte kivétel nélkül a szerelemről; a férfi és nő örök, elválaszthatatlan kapcsolatáról, boldogságról és boldogtalanságról szólnak. A Ha elhagysz, veled mehetek? is erről mesél nekünk! Romantikus, egyszer keserű; máskor édes, ahogy a szereplők megélik a vágy, a beteljesülés, a szakítás és újra egymásra találás végtelen történetét. A Budaörsi Játékszín társulata mindig örömmel ‚jön látogatóba" a fővárosba, épp ezért különösen fontos számukra a Rivalda Fesztiválon való megjelenés.

Bartók Kamaraszínház, Dunaújváros – Lev Tolsztoj- Dobák Lívia- Csadi Zoltán: Anna

Ismerjük-e vajon önmagunk?!

Ismerjük-e a szenvedélyt, amely bennünk lakozik?

Az Anna Karenina a világirodalom egyik legszebb és legtitokzatosabb regénye. Lev Tolsztoj művéből különböző színpadi változatok születtek, a mostani színpadi játék négy ember és négy sors találkozása. Anna, a családi kötelékből kilépve ismeri meg az igazi szerelmet, de ez a szerelem egyben boldogtalanná is teszi, ugyanúgy, ahogy szerelmét, Vronszkijt is. Karenin, a férj, a megcsalatás bizonytalanságától jut el a megtalált boldogságig, amíg a fiához túlságosan ragaszkodó Vronszkaja sorsa az örök bizonytalanság marad.

A Bartók Kamaraszínház fiatal művészei saját értelmezésükben keltik életre a klasszikus nagyregény emlékezetes pillanatait, bízva abban, hogy Anna örökbecsű története elnyeri majd a Rivalda Fesztivál nézőinek szimpátiáját is.

Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg – Lázár Ervin: A kisfiú meg az oroszlánok

Hölgyeim és uraim! Kedves gyerekek! Itt látható: A kisfiú meg az oroszlánok! Egyedülálló produkció! A csodák csodája! Tessék, csak tessék! A színpadon a nagy Bruckner Szigfrid, a porond ura, a szavannák királya! Szilvia, a piros pulóveres oroszlán! Arabella, a meseszép kötéltáncosnő! Oszkár, a démoni cirkuszigazgató! És még sokan mások… Tessék, csak tessék! Lebilincselő történet egy kisfiúról, akinek titkát nem látja az édesapja! A Rivalda Fesztivál életében ugyanolyan mérföldkő lesz az oroszlánszöktetés, az Arabella-röptetés, és a temérdek cselszövés; mint amilyen jelentős a lehetőség, hogy Lázár Ervin kicsikhez és nagyokhoz egyaránt szóló történetét májusban a fővárosi közönség előtt is bemutathatja a zalaegerszegi teátrum.

Magyarországi Német Színház, Szekszárd – Roland Schimmelpfennig: Frau von früher (Nő a múltból – német nyelvű előadás)

A Magyarországi Német Színház az ország egyetlen német nyelven játszó, saját épülettel rendelkező, professzionálisan működő színháza, és egyben Tolna megye egyetlen hivatásos színháza is. Mivel legfőbb feladataik közé tartozik a német anyanyelv és kultúra ápolása, természetes, hogy rendszeresen műsorra tűzik a német nyelvű drámairodalom kiemelkedő alkotásait, így az idei évadban többek között Roland Schimmelpfennig „Nő a múltból" című darabját. Kisebbségi színházként sajnos gyakran szembesülnek azzal, hogy a magyarországi színházi szakma nem vesz tudomást róluk, holott jó színészekkel, jó rendezőkkel dolgoznak, és igényes előadásokat állítanak színpadra. Mint minden színházi embernek, nekik is szükségük van szakmai visszajelzésre. Ezért nagyon fontos számukra a Rivalda fesztivál, ahol idén immár második alkalommal lehetnek jelen és mutatkozhatnak be a budapesti közönségnek és kritikának. A rendszeres jelenléttel reményeik szerint elérhetik, hogy a németül nem tudó szakma és közönség ne forduljon el tőlük amiatt, hogy német nyelven játszanak, hanem inkább vegye észre az ebben rejlő különleges lehetőségeket, és figyeljen fel nemzetközi társulatuk egyedi arculatára. Ahogy sok másik előadásukat, jelen előadást is meghatározza a nemzetiségi sokszínűség: a kortárs német színdarabot romániai magyar rendező, Szabó K. István állította színpadra német, magyar és magyarországi német színészekkel.

Győri Nemzeti Színház – Peter Shaffer: Equus

Az Equus egy bűncselekmény utóéletéről szól. Az érdekesség, hogy ebben a történetben nem rendőrök keresnek gyilkost. A rejtély, hogy egy 17 éves fiatalember miért követ el szörnyű bűntettet, amit feltételezni se tudott róla senki? Férfi-szerepvesztés, apa-fiú konfliktus, álszemérem, szenvedélytelenség, normalitás, prüdéria. Ezeket a lélekbemarkoló problémákat veti fel az Equus című dráma, mely ez alkalommal Budapesten vendégszerepel. Nem tudjuk, pontosan mi is az a normális, és lehet-e szenvedély nélkül élni; Funtek Frigyes rendezése ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására tesz kísérletet, s a választ örömmel próbálják megtalálni a Rivalda Fesztivál közönségével karöltve a legjobb vidéki előadásokat felvonultató fesztiválon.

www.thalia.hu

Lantai József