2024.november.26. kedd.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

„A köznapiról és a látomásról”

2 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]--> <!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/49533"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/a%20%281%2994.thumbnail.jpg" border="0" width="100" height="73" /></a></span>A Komédium Színház 2011. április 28-án mutatja be Márai Sándor Füves könyve alapján készült „A köznapiról és a látomásról" című színdarabot, illetve a műfaji meghatározást pontosítva, színházi est egy szereplőre és egy hegedűsre.</p><p> 

a%20%281%2994.thumbnailA Komédium Színház 2011. április 28-án mutatja be Márai Sándor Füves könyve alapján készült „A köznapiról és a látomásról" című színdarabot, illetve a műfaji meghatározást pontosítva, színházi est egy szereplőre és egy hegedűsre.

 

a%20%281%2994.thumbnailA Komédium Színház 2011. április 28-án mutatja be Márai Sándor Füves könyve alapján készült „A köznapiról és a látomásról" című színdarabot, illetve a műfaji meghatározást pontosítva, színházi est egy szereplőre és egy hegedűsre.

 

A színházi próbára igyekezvén kíváncsi gondolatok kavarogtak fejemben, vajon hogyan oldható meg a Füves könyv-beli Márai gondolatok tolmácsolása egy személyben, azaz Benkő Nóra színművész által, hiszen ő az egy szereplő és mellette Balázs Barnabás hegedűművész „csak" a hegedűs. Érdeklődésemet még inkább fokozta az a tény, hogy néhány évvel ezelőtt olvastam a könyvet, és őszintén bevallom nagyon nehezen haladtam vele, mintha éretlen lettem volna a gondolatok megértésére. Mert miről is szól ez a könyv?

 a%20%282%2972.thumbnail

Márai írja az előszavában, írásának céljaként: „Nem tudós könyv ez, csak olyan, amilyet az elemiben tanítanak. Aki írta, nem ismeri a feltétlen igazságot és nem röstelli, hogy téved a részletekben. Mert ember. Olyasféle lesz hát ez a könyv, mint a régi füves könyvek, melyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. S aki jobban tudja, mondja jobban!"

 a%20%283%2954.thumbnail

Az előszó után úgy érzem, azt is meg kell ismerniük, kinek ajánlja művét Márai: „Ezt a könyvet ajánlom Senecának, mert arra tanított, hogy erkölcs nélkül nincs ember. És Epiktétosznak, mert megtanított arra, mi van hatalmunkban. És Marcus Aureliusnak, aki megtanulta Epiktétosztól, mi az, ami hatalmunkban van – és türelmes volt. És Montaigne-nak, mert jókedvű volt és nem törődött vele, mi lesz művével a halál után. És a sztoikusoknak általában, akik megvigasztaltak, mikor nem volt vigasz a földön, és megtanítottak, hogy ne féljek a haláltól, sem a rabszolgaságtól, sem a szegénységtől, sem a betegségektől. És egy-két férfinak, akik barátaim voltak és igaz férfiak. És egy-két nőnek." Mindezek ismeretében azt hiszem, egyetértenek azzal, hogy nagy feladatra vállalkozott Halmy György, szerkesztő-rendező.

 a%20%284%2946.thumbnail

A Füves könyv sugallta világot szeretné bemutatni tisztán, sallangmentesen és érdekesen. A Füves könyv 202 részéből prózában és megzenésítve, énekelve összesen 54-et mutatnak be, játszanak el. Most ne gondoljanak arra, hogy sorban követik egymást a fejezetek, mert nem így történik.

 a%20%285%2943.thumbnail

A 202 részben kalandozva megismerjük a sétát és azt, aki sétál, nem akar eljutni sehová, vagy ha csapás lelki fájdalom ér soha ne mutass fájdalmat a világnak, és mindenekelőtt gondolj arra, hogy ez természetes, hiszen ember vagy, tehát szenvedned kell és folytathatnám még a Márai gondolatokat, melyek a hegedű  jajongó néha fájdalmasan felsíró hangjai mellett Benkő Nóra szájából hallva figyelmünket ébren tartva szinte agyunkba vésődnek. A zene a színésznő által játszott szövegek között is önálló funkciót kap, mindvégig fontos dramaturgiai szereppel bír, mint beszélgetőpartner, mint önmagunk egyik felének megtestesítője van jelen. A nagyon erőteljes, szikár egyéniségben jelenlevő érzékeny, finom, tündéri, tapintatos, gyöngéd vonások őszintén, igazul jelennek meg a Benkő Nóra által megformált író alakjában. Az előadásban kulcsszerepet kapó belső hangot ő nem csak felismeri, hanem kiváló hangi adottságaival meg is személyesíti az esten. A színésznő játszotta írón kívül van jelen a színpadon a hegedűs, aki egyben az est zeneszerzője, aki játékával, jelenlétével a személyest, az ember belső, tudatalatti világát hangsúlyozza az előadásban.

 a%20%286%2935.thumbnail

Végezetül, ha megkérdeznének, kinek ajánlanám az előadást, nos …mindenkinek! Számomra magával ragadó volt, hogy ami olvasmányként – lehet, hogy csak nekem – kissé nehézkes, az így élőszóban Benkő Nórát hallgatva csodálatos. „Más és jobb nem is történhetett velem."

a%20%287%2931.thumbnail

„A köznapiról és a látomásról" Márai Sándor Füves könyve alapján.

Szereplők: Benkő Nóra színművész és Balázs Barnabás hegedűművész.

Szerkesztő-rendező: Halmy György

Zeneszerző: Balázs Barnabás

Producer: Balázs Csilla

Bemutató. 2011. április 28. 19 óra. Komédium Színház

 

Lantai József

EZ IS ÉRDEKELHETI

szexualpszichologus 18 perc olvasás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.