MEGMENTETT MŰKINCSEK RESTAURÁLÁS UTÁN
3 perc olvasás
A Magyar Nemzeti Múzeum új, szeptember közepéig látható kiállításán az enyészettől megmentett csodálatos kincseket láthatunk, amelyeket a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékének 2011-ben végzős hallgatói diplomamunkájukként bocsátottak közszemlére. A különleges kiállítást Csorba László főigazgató és Vígh Annamária, a NEFMI Közgyűjteményi Főosztályának vezetője nyitotta meg.
A Magyar Nemzeti Múzeum új, szeptember közepéig látható kiállításán az enyészettől megmentett csodálatos kincseket láthatunk, amelyeket a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékének 2011-ben végzős hallgatói diplomamunkájukként bocsátottak közszemlére. A különleges kiállítást Csorba László főigazgató és Vígh Annamária, a NEFMI Közgyűjteményi Főosztályának vezetője nyitotta meg.
Budapesten a restaurátor-képzés 1948-ban indult a Nemzeti Múzeum műhelyében. A hallgatók 1971-től kaphatnak egyetemi diplomát. 1999-től pedig doktori fokozatot is elérhetnek. A restaurátorok komoly természet- és társadalomtudományi alapképzést kapnak.
Tizennégy friss diplomás szakember mutatta be a kész „művet" és tablókon a restaurálás folyamatait: ilyen volt, ilyen lett. Feladatukat igen magas művészi színvonalon végezték el. Látjuk, hogy a munka interdiszciplináris tudományokat követel, mint: anyagismeret, kor- és stílustörténet, konzerválási technikák, eszközök. Kezük nyomán a tárgyak végül pontosan úgy élvezetők, mint újkorukban. Az eredmény magáért beszél. Itt most megtanuljuk becsülni a szaktudásukat és a hihetetlen szorgalmukat. Van közöttük bútor-, faszobrász, festő-, ötvös-, kőszobrász, papír- és bőrrestaurátor.
A kiállításon Biacsi Karolina, Cserepkei Csilla, Domonkos Magdolna, Finta András, Frimmel Sára, Harmati János, Jakab Dániel, Kozák Brigitta, Lengyel Boglárka, Markaly Zsuzsanna, Németh György, Papp Mátyás, Ruska Lívia, Seres Tamás, Sor Zita, Sugár Tamás, Szabóné Szilágyi Mária, Takács Dorottya, Varga Ferenc és Völgyi Dóra diplomamunkái kápráztatnak el. A megnyitó előtt, 11-16 óra között a restaurátorok előadásokat tartottak a munkáikról.
Csakugyan fantasztikus tárgyakat látunk: a Székesfehérvári Babaház panorámaszínháza tekercsen forgatható jelenetekkel – papírból. Cserepkei Csilla egy 1894-ben készült kalitkával egybeépített akváriumot hozott rendbe. Többek között a legtetszetősebb – számomra – Jakab Dániel munkája, a homoródalmási állótálas festett parasztszekrénye 1861-ből. Csodaszép a Németh György által felújított empire szekreter (1824-ből?). A másik kedvencem a Sugár Tamás által restaurált 18. századi észak-itáliai fekete írókomód. Elképesztő munka lehetett egy csontberakásos biedermeier asztal tökéletesen aprólékos rendbe hozása. Harmati Jánost dicséri a későkori egyiptomi fadoboz munkája. A nyitódarab egy faragott itáliai gyertyatartó a 17. századból, Papp Mátyás műve.
DOBI ILDIKÓ