PálinkáspincePálinkáspince

Első állomásunk Balatonboglár előtt Zamárdi. A MÚOSZ Turisztikai és Gasztronómai Szakosztálya Gyócsi László tagunk – aki egyéként sikeres, jó fantáziájú regényíró, Somogy szülötte – vezetésével egészen más oldaláról ismerhette meg a szépséges Somogyország kincseit.

PálinkáspincePálinkáspince

Első állomásunk Balatonboglár előtt Zamárdi. A MÚOSZ Turisztikai és Gasztronómai Szakosztálya Gyócsi László tagunk – aki egyéként sikeres, jó fantáziájú regényíró, Somogy szülötte – vezetésével egészen más oldaláról ismerhette meg a szépséges Somogyország kincseit.

Somogyi építészetSomogyi építészet

Zamárdi egykor az avarok fővárosa volt, bizonyítják a sírleletek. Éltek itt kelták, gepidák, alánok is. A magyarok bejövetele után Taksony, Fajsz és Koppány vezérek erősítették meg a gyepűt (határvidéküket). Koppány, Szent István király nagybátyja emlékét sok minden őrzi errefelé, például a Pogány-völgy. Ő nevezte el a vidéket Simigy illetve Somogyországnak. Zamárdi most divatos üdülőfalu, a somogyi építészet gyöngye.

Kentaur üdülőfaluKentaur üdülőfalu

Balatonbogláron a falusi turizmust tanulmányoztuk a Kentaur Üdülőfalu szíves gazdájánál, Német László ügyvezető igazgató segítségével két kilométerre a Balatontól. A sok gyümölcs miatt van pálinkafőzdéje, jó bora és gyönyörű pincéje, bormúzeummal. A pincében a borkóstolóhoz ellenállhatatlan, friss diós és töpörtyűs pogácsát, lila hagymával hideg sonkákat kínálnak, miközben hangulatos harmonikamuzsika szól.


 Németh László tulajdonosNémeth László tulajdonos

 Éttermében a legjobb somogyi népi ételekkel várnak, nem éppen diétásokkal, mint mondjuk a somogyi töltött káposzta, egyéb disznóságok, balatoni halászlé, kemencéből túrós rétes. A híres vendéglátást a Torkos Hétvégék tetőzik. Ilyenkor péntektől vasárnapig kínálnak (2 éjszaka, teljes panzióval, repetával, uszodával, termálfürdővel, teadélutánnal, házi süteményekkel, táncestekkel) mindent féláron, azaz 12 500 forintért. A vonattal érkezőket az állomáson várják! Itt rendezik a kettős fogathajtó versenyt. Továbbá az üdülőfalu területén lehet lovagolni, kocsikázni a vendégeknek. Igen szép istállóban laknak a lovak, a karámokban láthatjuk a szaporulatot is. Kirándulásokhoz a kerékpárkölcsönzés ingyenes.

 Kemencés rétesKemencés rétes

   Minden hónap első vasárnapján Havi Vásárt rendeznek az Üdülőfalu területén bolhapiaccal, háziállatokkal, háztartási cikkekkel, egyebekkel. Hozzá felállítanak lacikonyhát és sörsátort, a gyerekek pónizhatnak. Vállalkoznak családi és céges rendezvényekre, falusi lakodalomra, esküvőkre. Az elszállásolás pedig igazi somogyi stílusú parasztházakban, eredeti berendezéssel, vagy modernebbekkel, de most épül egy nagyobb, szállodaszerű kőház is.

   A terület a BB cég 3 ezer hektárja volt, jelenleg a Balatonboglári Muskotály termővidéke. A BB-t a Henkell megvásárolta. A Kentaur borok közül kóstolhatjuk a 2000. évi Kentaur Nektárt és a vörös Kentaur Cuvée-t.


 Trunkó pincészetTrunkó pincészet

A közeli, 300 lakosú Gyugy község búcsúja messze földön híres. A toszkánaihoz hasonlatos dombos tájban otthonos a fazekasmesterség és a szőlőművelés. Szinte az egész falu borospincékkel van teli.


 A gyugyi templomA gyugyi templom

A Jankovich grófok kastélyában tanított egykor Gárdonyi Géza. Most iskola működik benne. A faluban jellegzetes kelet-nyugati tájolású Árpád-kori templom áll, valaha zarándokhely volt, most búcsújáróhely színes programokkal. A többszöri rombolás után 2000-ben sikerült helyreállítani 30 millió forintból. Még látható benne az eredeti falfestés néhány részlete.


 A Jankovich-kastélyA Jankovich-kastély

 A honfoglalás kori település a templom körül helyezkedett el, de a tatár- és törökdúlás után a völgyben épült újjá.  Jelenleg a templom dombján két fantasztikus létesítmény kapott helyet: a harangtorony, a millenniumi park és a kegyeleti park, azaz egy csónakfejfás temető. Mindegyik külön fejezetet érdemelne Jelenka György polgármester költői felirataival. A dombot ő nevezte el II. János Pál pápa emlékére.

A temetőA temető

A Kálvária-domb ma a híres magyaroknak állít emléket: Nobel-díjasoknak, az Aranycsapatnak, olimpikonoknak, íróknak stb. a bűbájos temetőben egy sírhely mindössze ezer forintba kerül!

Szőlősgyörök 1247 lelkes kis falujában kaptunk szállást a polgármester (Klotz Péter) édesanyjának vállalkozásában. Irénke 2011-ben Balázs-mester-díjas szakácsnő lett! Érdemes megemlékezni a vacsorájáról: szarvasragu gánicával, csalamádéval, rizzsel, házi süteménnyel. A néhai BB céghez tartozott ez a terület is, 3-4 ezer embert foglalkoztatott. Novoszibirszkbe fegyveres őrökkel szállították a bort és a pezsgőt, évi 20 millió litert – üdítőnek álcázva. Sőt, másfél millió litert hamisítottak. A chilei bort most olcsóbban adják (270-400 forintig), mint a hazait. Oroszországban a BB-nek nagyobb reklámja volt, mint a Coca Colának. A falu lakói vagy magánvállalkozásokba kezdtek, vagy munkanélküliek. Büszkeségük, hogy Légli (a 2003-as év borásza) és Konyári úr is itt, a somogyi lankák közt vált híressé. Igen fontosnak tartják a turizmust. Vonzó a bor és a pálinka, de ismert errefelé Buzsák is a népművészetről, a közelben van Csisztafürdő, a somogyvámosi Krisna-völgy tehenészete, Lengyeltóti, Nikla (Berzsenyi Dániel kúriájával) és Kisberény. Július utolsó hétvégén mindig kis költségvetésből nagy ünnep a falunap. Országosan elismert borokkal rendelkezik a Koltai- (3 aranyérmes borász), a Trunkó- és a Szent Anna pincészet. A borturizmusra szeretnék építeni a turizmust. Az állam csak a városokat támogatja, a falvakban sem önerő, sem támogatás nincs. Néhány gazdag ember a szőlők között nagybirtokokat hozott létre (mint Csányi Sándor).

 

Útközben Somogyvár felé csak érintettük az üvegművességgel foglalkozó Lengyeltótit az ott feltárt hun sírokkal és a somogyfajszi vasöntőket, akik felszíni fejtéssel 80%-os tisztaságú vasat nyertek a földből. Az öreglaki vár (Őrlak nevéből) településéről származik Janus Pannonius, a magyar reneszánsz költő. A közelében lelte halálát Szent Imre herceg, István király egyetlen fia. A török 1553-ban elfoglalta Török Bálint várát, amit 1460-ban Mátyás király adományozott Laki Thuz Mihálynak, majd a Jankovich grófok kastéllyá alakították át.

 SomogyvárSomogyvár

Somogyvár a környék legizgalmasabb területe. Egykor Koppány herceg fővárosa volt, innen irányította Horvátországig nyúló somogyi birtokait. A római kori Borostyánút szintén erre vezetett, egy része még látható. Széchényi Zsigmond vadászkastélya is itt állt, amelyet gyakran látogatott Almásy László gróf (az Angol beteg című film főhőse).

 

SomogyvárSomogyvár

Somogyvár történetéhez érdekes adalék a Magyar Országos Levéltár ismertetője egy sajtótájékoztatón a 900 éves magyar vonatkozású oklevél:

   Ritka kinccsel (ill. annak másolatával) gyarapodott 2009-ben a Magyar Országos Levéltár Középkori Gyűjteménye, ugyanis a 11. századi magyarországi monostoralapításokról szóló hiteles oklevelek sorában, a pannonhalmi Bencés Főapátságban őrzött, 1055-ben kelt tihanyi- és a Levéltárban lévő veszprémvölgyi alapítólevél után a somogyvári Szent Egyed bencés apátságé harmadikként áll most már a magyar történeti kutatás rendelkezésére.

   Eddig csak kevesek tanulmányozhatták, mert a párizsi Bibliothèque Nationalban található az a 12. századi kódex, amelyben fennmaradt a somogyvári oklevél. A Saint-Gilles-i bencések másolati könyvében található szöveg különlegessége, hogy nem szokványos királyi oklevelet másoltak, hanem az 1091-es eseményeket élményszerűen írták le a francia szerzetesek. Egyúttal ez a magyar-francia kapcsolatok első emléke is. A somogyvári apátság a cluny-i kongregációhoz tartozó Saint-Gilles leányegyháza volt, és szerzetesei Saint-Gilles-ből érkeztek hozzánk. A francia kolónia zártsága legalább a 13. század közepéig érintetlen lehetett.

 Szent László király szobra a várdombonSzent László király szobra a várdombon


 Igen érdekes, hogy Szent László királyunk – a megvakított Vazul unokája – éppen a pogány Koppány vezér egykori uralmi központjában, a somogyvári Kupahegyen alapított monostort, amelyet Szent Egyed és az apostolfejedelmek tiszteletére szenteltek fel. Valószínűleg Szent László, akinek nem volt fiú utóda, Szent Egyed közbenjárásától remélt trónörököst. Újabb érdekesség, hogy László király 1091-ben foglalta el azt a Horvátországot, amely hűbérurának ismerte el a római pápát. Az oklevélben említett „legkeresztényibb magyar király" erre nem volt hajlandó, s talán ezzel a monostoralapítással igyekezett megbékíteni az egyházfőt.

   A somogyvári templom nagysága a saját korában nemzetközi elismerésre volt méltó. Hajójában elfért volna az akkori pannonhalmi bazilika, szépsége pedig vetekedett a székesfehérvári bazilikával. Jelenlegi vagyonkezelője a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága. Kapcsolataikkal tudták megszerezni a számunkra rendkívül értékes irat másolatát.

   Dr. Várszegi Asztrik főapát az átadási ünnepségen elmondta, hogy a kolostorok mindig gazdasági egységet jelentettek, az írásbeliség, a kultúra és az oktatás mellett gyakran ápolásra, kórházak létesítésére is vállalkoztak. A középkorban a bencés szerzetesek a tudást és a világosságot terjesztették. Azért is fontos ez az irat, mert sok vihart megért országunkban a középkori királyi levéltár teljesen elpusztult.

   Részlet az oklevélből (dr. Rácz György középkorkutató fordításában):

„Most feljegyeztetnek egyenként a birtokadományok, amelyeket a király az említett monostornak adományozott: Somogy[vár] területével, az ottani egyház szolgáival és területével, Pátró falu szolgákkal és területével, a besenyők faluja szolgákkal és területével, Szent György falva szolgákkal és területével, a szekeresek falva…, a szőlősök falva…, 30 szőlő a szőlőművelőkkel együtt, 60 szőlő fele, 300 szolgának és 100 katonának a háza".

 

Ez igazi kincs a magyar kutatásban, amit kiegészítenek Gyócsi László vonatkozó regényei és Móring József Attila polgármester, parlamenti képviselő szavai, aki vezetett bennünket az ősi kolostor, a Szent Egyed apátság romkertjében. Szent László, amikor 1095-ben keresztes hadjáratra indult, meghagyta, hogy halála esetén a somogyvári apátságban temessék el. Itt nyugodott, amíg kanonizálásra Nagyváradra nem vitték. A monostor 1553-ig működött, s már csak 6-8 bencés szerzetes élt benne. Török Bálint, az ország zászlós ura védte a szerzeteseket, a Balaton északi partjáról hozatta a köveket a vár helyreállításához. Mivel Török Bálint nem vállalta a pasaságot, a szultán a sztanbuli toronyba záratta.


 VárudvarVárudvar

   1508-ban pápai vizitátorok jártak itt, és beszámolóikban beteg, öreg szerzeteseket említettek. A király ekkor háromezer ezüstpénzt adományozott a templom és a kolostor megerősítésére. Az adományt a szerzetesek azonban elásták a pincében. A törökök felgyújtották, kirabolták. A romos épületbe akkor rácok költöztek be. Tőlük visszafoglalta Villanova nevű spanyol herceg. Utána a Széchenyi-család tulajdonába ment át. Ők kastélyt, óvodát, iskolát, templomot létesítettek, de a köveket az apátság romjaiból szerezték hozzá. Az 1870-es években a Széchenyiek már megkutatták, majd ismét 1824-ben és a millennium évében. A filoxéra-járvány után újra telepítették a szőlőket, de 1945-ben az orosz csapatok tették tönkre a művet. Utánuk sokáig elvadult, bozótos terület maradt a Kupa-hegy (Koppányról kapta a nevét). A Kupa-várhegyet sokan szent területnek tartották. Ennek több oka volt: 997-ben Koppányt legyőzte Szent István német lovagokból verbuvált serege. Egyik felesége Pamislava kijevi hercegnő volt. Vicáról (Évica), Koppány szerelméről ma is látható forrást nevezett el a néphagyomány: a Szentesica-forrást. Állítólag Szent István itt vezekelt, miután felnégyeltette a nagybátyját, Koppányt.

A Szentesica-forrás az erdőbenA Szentesica-forrás az erdőben

   1972-80 között kezdődtek az ásatások, és elevenedett meg az írott és íratlan történelem. Most monumentális Szent László-szobor és a kolostor világszép kerengőjének részlete, kútja látható a helyszínen a lerombolt falakkal együtt. Nyáresteken koncerteknek, színházi előadásoknak ad otthont – rengeteg látogatóval. A Kárpát-medence lakóinak legalább egyszer az életben meg kell látogatniuk a történelmi szent helyet!

 Nyársonsültek a Kiskupa CsárdábanNyársonsültek a Kiskupa Csárdában

A falusi vendéglátás szép példája a Kiskupa Csárdában található, ahol a helyi vállalkozó, Vivert János és társai beszámoltak fejlesztési terveikről. Mindannyian a turizmusban látják a jövőt. 

 

DOBI ILDIKÓ 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük