A 3D világa a Magyar Állami Operaház színpadán!
4 perc olvasás
Hatalmas ovációval köszöntötte a közönség szerda este a Boleró, valamint A kékszakállú herceg vára című balett- és operaelőadás premierjén az alkotókat. A világon egyedülálló módon 3D-s szemüvegben csodálhatta meg a nagyközönség a 3D-s digitális környezetben bemutatott produkciókat.
Hatalmas ovációval köszöntötte a közönség szerda este a Boleró, valamint A kékszakállú herceg vára című balett- és operaelőadás premierjén az alkotókat. A világon egyedülálló módon 3D-s szemüvegben csodálhatta meg a nagyközönség a 3D-s digitális környezetben bemutatott produkciókat.
Az előadás főszereplői Lola Greco balett táncos, Komlósi Ildikó nemzetközi hírű mezzoszoprán és partnere Kovács István nagy tapsvihar közepette hagyta el a Magyar Állami Operaház első ízben digitális formában működő színpadát. A 3D-s vetített háttér megalkotója Andrew Quinn, világhírű számítógépes szakember, valamint az előadás producere Francesco Stochino Weiss, büszkék az egyedülálló produkcióra, és izgatottan várják a további két előadást.
A színfalak mögött feszült izgalommal, a nézőtéren pedig szokatlan várakozással teltek az utolsó percek, mielőtt felgördült a függöny és megszólaltak a Boleró csodálatos dallamai. A közönség egy emberként csodálta a hatalmas fekete háttér előtt megjelenő apró Holdat és csillagokat, melyek pillanatról-pillanatra egyre nagyobbra nőttek, végül érzékelhetően csupán karnyújtásnyira lebegetek előttük. Lola Greco légies, mégis erős színpadi jelenléte technikailag tökéletesre sikeredett, a flamenco és a balett tökéletes összhangjában vette birtokba a színpad minden egyes szegletét. Egy szokatlan átkötéssel, a Boleró után A kékszakállú herceg várának percenként változó, és olykor fenyegetően, máskor nyugtatóan a nézők és szereplők fölé magasodó díszletei vonták magukra a figyelmet, ahol a szereplők a virtuális kínzókamrától kezdve a kincstár kapujáig mindenhol megfordultak. Izgalmas utazás volt, mely egy fantasztikus, új világba röpítette el nem csak a táncosokat, az énekeseket, de a nézőket is a rendkívüli 3D-s technika segítségével.
Az előzetesen beharangozott élményvilág nem okozott csalódást, inkább túlszárnyalta az elvárásokat. A premieren megjelent művészvendégek is méltatták a produkciót az előadást követő fogadáson. „Óriási élményt jelentettek számomra az izgalmas, technikailag rendkívül érdekes próbák és a premier. Örülök, hogy a szkeptikusokat is meg tudtuk győzni az új technológia alkalmazhatóságáról, érzékenyen alkalmazva azt a klasszikus opera világában. Alig várom, hogy a még hátralévő két előadáson is bemutathassuk új produkciónkat. Opera 3D-vel, azaz klasszikus értékek digitális környezetben – egyedülálló látványvilágot kínál, és már önmagában is ámulatba ejt!" – nyilatkozta Komlósi Ildikó operaénekes, a produkció ötletadója, aki hírnevéhez hűen gyönyörű előadásmóddal örvendeztette meg a nézőközönséget. Míg az operabarátoknak már a fellépők személye is elég vonzó lehetett, addig a fiatalokat a digitális háttér varázslója, Andrew Quinn személye csábította. Ő többek között a Mátrix, a Dark City és a Tomb Raider című filmek egyik alkotója. Az előadásban használt szoftvert korábban olyan filmekben alkalmazták már, mint a Mátrix, a Dark City, az Eredet és a Harry Potter filmek. Valóban, a mátrixon innen és mátrixon túl is járhattak a nézők az előadás során, melyhez az alapot a zenekar biztosította intenzív és kifejező játékával, Győriványi Ráth György vezénylete alatt. Ókovács Szilveszter a Magyar Állami Operaház kormánybiztosa az előadás után elmondta: „Ez egy új korszak kezdete lesz! Azon túl, hogy az operarajongók egy újabb dimenzióban élvezhetik kedvenc darabjaikat, az alkotás generációkat összekötő volta új utat nyit meg a fiatalok felé, mely izgalommal tölt el minket."
Németh Krisztina