Révay András: Tanítsunk egészséget!

Az életmódunk tesz beteggé – ne engedjük! Röviden így foglalható össze a Budapesten most megnyílt Quintess Tudásközpont elkövetkező tevékenységének lényege. Hogy nem valami gyanús csodadoktorságról van szó, arra nézve garancia, hogy a megnyitón egy Nobel-díjas orvos is jelen volt.

Az életmódunk tesz beteggé – ne engedjük! Röviden így foglalható össze a Budapesten most megnyílt Quintess Tudásközpont elkövetkező tevékenységének lényege. Hogy nem valami gyanús csodadoktorságról van szó, arra nézve garancia, hogy a megnyitón egy Nobel-díjas orvos is jelen volt.

A Magyar Tudományos Akadémián Elizabeth Blackburn Nobel-díjas tudós részvételével és köszöntő beszédével nyitották meg a Quintess Tudásközpontot. Az „egészségünk jövőjéért és jövőnk egészségéért" mottóval működő nonprofit szervezet missziója a legkorszerűbb, tudományosan igazolt egészség-megőrzési és -fejlesztési módszerek meghonosítása hazánkban. Elizabeth Blackburn a 2009. évi orvosi Nobel-díjat a biológiai öregedés molekuláris mechanizmusainak feltárásáért kapta. Kimutatta, hogy bizonyos életmód-és táplálkozásbeli változások, magatartásbeli, pszichológiai tényezők, valamint sejtszintű folyamatok között bizonyított, befolyásolható kapcsolat létezik. Az ő kutatásaira is építő számos életmód-megújító program közül azok emelkednek ki, amelyek együttesen támaszkodnak a fizikai, fiziológiai és lelki tényezőkre. Ezek a programok tudományosan igazoltan lassítanak, sőt, vissza is fordítanak bizonyos kóros folyamatokat és elősegítik az egészséges öregedést. Az öregedés szüntelen változások végső eredménye és már gyermekkorban elkezdődik. Ha ezekről megbízható információkat szerzünk, eredményesen szállhatunk szembe velük.

A Központ megalakításának hátteréről az egyik alapító, a magát csak „szürke eminenciásnak" nevező dr. Karádi Pál adott tájékoztatást. Már néhány évvel ezelőtt felismerte – több társával együtt – hogy az egészségmegőrzés vált korunk egyik legfontosabb társadalmi feladatává. Három évvel ezelőtt megalakították a Quintess klubot, azzal a céllal, hogy ez az intézmény gyűjtse össze a világon fellelhető, tudományosan igazolt eredményeket az egészséges öregedés, az egészségmegőrzés témakörében és ezt a tudást terjessze. Felkeresték a téma iránt érdeklődő, elkötelezett szakembereket, orvosokat, pszichológusokat, életmód-terapeutákat, segítségükkel személyre szabott prevenciós programokat alakítottak ki, egészségesek és betegek számára. Ismeretterjesztő előadásokat tartottak, könyveket adtak ki. Ennek – a néha szélmalomharc jellegű – tevékenységnek fontos mérföldkövévé vált Elizabeth Blackburn professzor asszony 2009-es orvosi Nobel-díja. Ezzel a díjjal ugyanis a tudományos világ a legmagasabb szinten ismerte el környezetünk és életmódunk meghatározó szerepét génjeink működtetésében és ezen keresztül egészségünk, betegségünk alakulásában. Várható, hogy általa új tudományágak, mint például a személyre szabott prevenciós orvoslás, a rendszerszemléletű orvoslás, az életmódorvoslás fognak bekerülni az evidencia alapú tudományterületek nagy családjába. Ez egészében új szemléletmód, amiről még nagyon sok érdekesség derül majd ki az elkövetkező években.

A Magyar Tudományos Akadémia élettudományi alelnöke, dr. Dudits Dénes szerint a Tudásközpont létrejötte a magyar társadalom és egészségügy szempontjából meghatározó jelentőségű esemény. Felhívta a szervezők, vezetők figyelmét: nagyon fontos lenne, hogy a Központ működésében támaszkodjon a hazai alapkutatás eredményeire, mind a biológia, a molekuláris biológia, a genomika, mind pedig az orvostudományok területén. Olyan kutatások folynak Magyarországon, amik biztosan hasznosíthatók a Tudásközpont tevékenysége során.

A korunk emberét sújtó népbetegségek legnagyobb része szoros összefüggésben van életmódunk torzulásaival – emelte ki dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Vert helyzetben van az egészségügy, ha a gyógyítást csak a kezelésnél kezdjük, nem pedig ott, hogy tanítsuk meg az embereket – akik még nem is betegek – mindarra, amivel a betegségeket meg lehet előzni! A legegyszerűbb dolgokra. Hogyan kell lázat csillapítani, folyadékot pótolni, diétázni? Az Orvosi Kamara határozottan kiáll az egészségtan és a népegészségtan oktatás szükségessége mellett. A felnövekvő generációt meg kell tanítani az egészségben maradásra.

A Quintess Tudásközpont tudományos igazgatója, dr. Falus András sejtbiológus, immunológus, két tényre hívta fel a figyelmet. A rendszerszemléletű orvostudomány preventív és személyre szabott, az egészséges életmódra tudatosan törekvést tételez fel. Ebben az orvosokkal egyenlően fontos szerep jut a pedagógusoknak, akik megtaníthatják a gyerekeket egészségesnek maradni. Az egyén életét az öröklött gének és a környezet határozza meg, az utóbbiból viszont számos részelemet befolyásolni vagyunk képesek. Az életmód változtatásával változtathatunk azon is, amit a gének meghatároznak! Például, ha egy kismama dohányzik, nemcsak a gyerekében jelentkeznek ennek káros hatásai, hanem a gyermek ivarsejtjei révén az unokákban is. A professzor bejelentette: Létrehozzák az évi 5000 euró összegű Quintess Francis Crick díjat, amit a Quintess Tudásközpont egy független testület döntése alapján adományoz minden év októberében. Olyan hazai vagy külföldi személy kapja majd, aki különösen kimagasló teljesítményt ért el az egészségkultúra, egészségmegőrzés, a rendszerszemléletű orvoslás és az ismeretterjesztés területén. A zsűri három terület jeles képviselői közül választhat: orvos, pedagógus, vagy tudományos újságíró lehet a díjazott.

Meghatározhatjuk, hogyan élünk? – tette fel a kérdést Filippo Ongaro, a rendszerszemléletű medicina nemzetközileg is elismert szaktekintélye, a Quintess Tudásközpont orvosigazgatója. Ritka szakterülettel, űrgyógyítással foglalkozik. Asztronautákat kezelt, mert ha valaki néhány napot az űrben tölt, annak olyan a hatása, mintha a szervezete három évvel többet élt volna, tehát a visszatérés után regenerálni kell. Ennek ő specialistája. Véleménye szerint egész gondolkodásunkat át kell alakítani. A régi egészségfelfogás a szerveket kezdte el gyógyítani, ma inkább olyan jelzéseket szeretnénk találni, amivel a kezdődő elváltozást már korán megállapíthatjuk. A gyakorlatban alkalmazott orvoslás 20 – 25 évvel marad le a tudományos eredmények mögött. Ezt az elméleti szakadékot kell minél hamarább áthidalni, főleg az elsődleges ellátás, a családorvoslás területén. „Megfogni" és megtartani azt az állapotot, amikor a szervezet a csúcson van és a tudomány segítségével szép lassú, békés öregedést lehetővé tenni számára. A Quintess Tudásközpontnak ez az elsődleges feladata! (http://www.quintess.hu)