Nagy kérdések a végtörlesztéssel kapcsolatban: árfolyam vagy kamat kockázat?

Az előző negyedévben a fix árfolyamot történő előtörlesztés lehetőségének törvényi szabályozásának hatására töretlen a forint jelzáloghitelek kamatainak emelkedése – állapítják meg a Bankometer elemzői, huszonkét hazai, lakossági bank körében végzett negyedéves kutatásuk alapján. Összességében elmondható, hogy a bankok az árfolyamgát rendszere miatti veszteségeiket még nem kezdték el napi tranzakciós díjainkból fedezni, a jellemzőbb banki költségeink inflációt enyhén meghaladó mértékben emelkedtek. Ugyanakkor tisztán látszik, hogy az elmúlt hat-hét hetes időszakban a forint alapú jelzáloghitelek kamatjellegű költségei eddig soha nem látott ütemben, 0,8-1%-kot emelkedtek változatlan alapkamat mellett.

Az előző negyedévben a fix árfolyamot történő előtörlesztés lehetőségének törvényi szabályozásának hatására töretlen a forint jelzáloghitelek kamatainak emelkedése – állapítják meg a Bankometer elemzői, huszonkét hazai, lakossági bank körében végzett negyedéves kutatásuk alapján. Összességében elmondható, hogy a bankok az árfolyamgát rendszere miatti veszteségeiket még nem kezdték el napi tranzakciós díjainkból fedezni, a jellemzőbb banki költségeink inflációt enyhén meghaladó mértékben emelkedtek. Ugyanakkor tisztán látszik, hogy az elmúlt hat-hét hetes időszakban a forint alapú jelzáloghitelek kamatjellegű költségei eddig soha nem látott ütemben, 0,8-1%-kot emelkedtek változatlan alapkamat mellett.

A Bankometer.hu elemzése

A Bankometer.hu portál szakértői megvizsgálták, hogy az elmúlt egy-két hónapban zajló makrogazdasági változások hogyan hatottak banki költségeinkre. A portál rendszeres látogatói emlékezhetnek arra, hogy bő egy évvel korábban hasonló vizsgálatot végeztek a portál elemzői a bankadó hatásainak elemzésére. Számos írás foglalkozik azzal, hogy a fixált végtörlesztési árfolyam rendszer bevezetése igen nagy veszteségeket okoz a bankok számára. Felmerül tehát a kérdés, hogy ezeknek a veszteségeknek az „ára" megjelenik-e más banki termékekben. Nézzük, hogy a devizahitelesek megsegítésére hozott kormányzati intézkedések most hogyan hatnak összességében a banki költségeinkre, ismét 22 magyarországi bank kondíciós tételeinek részletes vizsgálatával:

Banki veszteségek nem látszanak a számlavezetési költségeinkben

Tranzakciós költségek közül a bankkártya éves díjának mértéke emelkedett, míg a számlavezetésé azonban inkább csökkenést mutatott.

Összességében elmondható, hogy az új termékekre is alacsony számlavezetési díjat állapítanak meg a bankok. A kártyadíjak azonban a meglévő és az új termékek esetében is emelkedtek. A bankkártyák éves díja a szeptemberi hónapban közel 4 százalékkal megemelkedett. Egyre több olyan termék jelenik meg a piacon, amely kedvezőbb feltételeket és alacsony számlavezetési díjat biztosít, ha az ügyfél jövedelme a bankhoz érkezik. Amennyiben nem oda utalja az ügyfél a jövedelmét, a bankok általában magasabb díjat számítanak fel, mint egy másik számlacsomag esetében, ahol nem követelmény a bér odautalása. Ez a trend az utóbbi években is jellemző volt a piacra, mostanra a legtöbb bank alkalmazza ezt a stratégiát.

A bankfiókban leadott eseti átutalási megbízások fix költségei szeptemberben hirtelen meredeken megemelkedtek (közel ötven forinttal). A telebankon és az interneten feladott megbízások költségei azonban jelentősen nem változtak. Ezt a változást nem csak a meglévő termékek változásai okozták, hanem az új termékek bevezetése is hatással van az átlagos díjakra.

A bankon kívüli eseti átutalási megbízások változó költségei gyakorlatilag ugyanazon a szinten maradtak, mind a három csatornán leadott megbízások esetében. Az a trend látszik erősödni, hogy a megjelenő új számlacsomagokkal a bankok az internetes csatorna felé terelik az ügyfeleiket. Általánosan elmondható, hogy az interneten végzett banki tranzakciók a legolcsóbbak.

Betéti oldal: kiszámíthatóság és visszafogott akciók

A forint betéti kamatok kis mértékben emelkedtek. A meglévő betéteké minimálisan változott, azonban folyamatosan új, akciós termékek jelennek meg a piacon. Ezekre a termékekre jellemző, hogy bankon kívüli forrásból kérik a lekötendő betétösszeget. Ez azt a feltételezésünket támasztja alá, hogy a bankok folytatják az aktív forrásgyűjtést. A betétek esetében korábbi elemzésünkhöz hasonlóan továbbra is azt látjuk, hogy az akciós betétek a másfél-két ével ezelőtti kamatszintekhez viszonyítva csak nevükben akciósak, hiszen korábban 12-14%-os kamatszinten, jelenleg inkább 6-8%-os kamatszinten kínálják a bankok akciós betéteiket. Igaz, a 2009-es szinthez képest a forint alapkamat is jelentősen alacsonyabb, ugyanakkor elmondható, hogy az alapkamathoz képesti átlagos betéti kamat különbség a közel 4%-os szintről jelentősen elmozdult: most a bankok az akciós betétek esetében is 1-2%-kal kínálnak nagyobb kamatot a jegybanki alapkamatnál. Ezek a betétek is elsősorban új ügyfelek megszerzésére és csak kevésbé a meglévő ügyfelek megtartására irányulnak.

 Az elemzésbe csak az önálló bankbetétek tartoznak bele, nem vizsgáljuk a más befektetésekkel kombinált termékeket. A kombinált betétek magasabb hozamot biztosítanak a betéti részre.

Soha nem látott ütemű forint-kamat emelkedés a hiteleknél

Legnagyobb mértékben a szabad felhasználású, jelzáloggal fedezett hitelek kamatai változtak. A piacon közel egy százalékos emelkedést tapasztalhatunk ebben a termékkörben. Ki kell azonban emelnünk, hogy a bankok között a szórás igen nagy, egyes bankok egyáltalán nem emeltek, máshol közel két százalékos emelkedéssel is találkozhatunk.

A grafikonon jól látható, hogy 2011. szeptember 20-tól tapasztalható kamatemelkedés a piacon. Átlagosan közel egy százalékkal kérnek magasabb kamatot a bankok a szabad felhasználású jelzáloggal fedezett hitelek esetében. A lakáshitelek kamataiban is emelkedést mutattunk ki, azonban ennek mértéke kisebb, mint a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében. 

Az emelkedés a lakáshitelek esetében nem érte el az egy százalékot. Érdemes azonban a grafikonon megfigyelni, hogy ezek a termékek is 2011. szeptember 20-tól drágultak a bankoknál.

A hitelekkel kapcsolatban is megállapítható, hogy a kamatokon kívüli egyéb költségek, mint a folyósítási díj, a hitelbírálati díj, és az egyéb adminisztrációs díjak, jellemzően nem változtak. Szintén a hitelek esetében elmondható, hogy a szerződéskötési díj általánosan csökkent. 

Konklúzió: kamat- vagy árfolyamkockázat

Összességében vizsgálva az elmúlt negyedév tendenciáit, az láthatjuk, hogy számlavezetésünk költségei csak egészen kis mértékben, gyakorlatilag inflációt enyhén meghaladó mértékben emelkedtek.

Ellentétben a 2010-ben bevezetett bankadó hatásaival, a fixált végtörlesztési árfolyam bevezetése és az ebből feltételezhetően adódó veszteségek nem jelentek meg egyéb bankkal kapcsolatos költségeinkben.

A deviza hitelek forint hitelekkel való kiváltásával kapcsolatban azonban szembetűnően látszik az a tendencia, hogy a lakásvásárlási célú, illetőleg jelzálog alapú forint hitelek kamata töretlenül emelkedik az elmúlt másfél hónapban. Ezek az adatok egyelőre nem engednek arra következtetni, hogy ez a tendencia rohamosan megfordulna. Bár a devizahiteleknél jelentős árfolyamkockázatot futunk, ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy egy szintén jelentős kockázattal, a forintkamatok emelkedésének kockázatával találkozhatunk, ha kiváltjuk meglévő devizahitelünket. Ugyanakkor megítélésünk szerint itt is szoros csomót tud kötni a keresletet és kínálatot leíró Marshall-keresztre a bankpiac vasmarka. Kérdés tehát, hogy eljön-e az a pont, amikor valamely bank vagy bankok heves piacszerzésbe kezdenek a kamatok csökkentésével.