Révay András: Legyünk Büszkék Magyar áruinkra!

Éppen kilenc hónapra az első után, megszületett a testvér, megnyílt a második Kézműves Magyar Ízek Vására a Millenárison. Összesen több mint 120 termelő mutatta be áruit Magyarországról, Erdélyből, a Felvidékről és a Vajdaságból.

Benedek Árpád szakács Gyergyószentmiklósról érkezett és székelyföldi töltött káposztával kínálta a vásárlátogatókat. Ennek fűszerezése eltér a nálunk megszokottól. Székelyföldön nem használnak semmilyen tartósítószert, csomborral kaporral ízesítenek és vigyáznak, hogy mindent friss nyersanyagból készítsenek. Itt is nagy sikere volt, aki megkóstolta különlegesen finomnak nevezte a káposztát. Aki az eredeti helyszínen szeretne behatóbban megismerkedni a székelyföldi ételekkel, mint amilyen például a tárkonyos ízesítésű rókagomba paprikás, házi, krumplis kenyérrel, azt Gyergyószentmiklóson, az Anita vendégházban teheti.

Ugyancsak Gyergyószentmiklósról jött a szomszéd kiállító, és hozott magával sok finom húsfélét. Ő is megerősítette, ezek ízvilága lényegesen más, mivel az ő vidékükön nincs paprika. Inkább a fokhagymás füstös ízek érvényesülnek. A húsokat feldolgozáskor hosszabb ideig érlelik sós páclében és egy titkos receptet is felhasználnak hozzá. Utalva a régi viccre, miszerint nagy titok, hogy szőlőből is lehet bort csinálni, ugyanígy igaz, hogy húsból is lehet jó hentesárut készíteni! Hosszú idő után – 1944-től kezdve – idén április 29-én tört meg a jég, székelyföldi termelő már hivatalosan is exportálhat. Így a vásáron bemutatott termékek mindegyike különlegességnek számít. A legérdekesebbek talán mégis a lóhúsból készült hentesáruk, amik – azon kívül, hogy jóízűek – egészségesek is, hiszen a ló közismerten igen tiszta állat. Piszkos vödörből még a vizet sem fogadja el!

Szász Rebeka Korondról szinte megszámlálhatatlan különféle mézet hozott. Akácmézet, havasi mézet, gyümölcslekvárokat, gyümölcsös diót. A málnaméz készítéséhez a méhész a málnában gazdag erdőben „legelteti" a méheit, az áfonyásnál viszont a gyümölccsel turmixolják össze a mézet. Látványnak is érdekes, hogy az egyik üvegben többfajta szárított gyümölcs és mag rétegeit választja el a méz egymástól. Tökmag, fekete ribizli, áfonya, narancshéj, dió, napraforgómag sorakozik egymás fölött. A homoktövises méz kiemelkedően magas C-vitamin tartalma miatt immunerősítő is. A propoliszos méz köhögés ellen jó. Az erdei vagy fenyőméz igen gazdag a szervezetünk számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokban. A lépes mézet a gyerekek és a felnőttek is nagyon szeretik. Némely mézük nem csak a Magyar Ízek bolthálózatában, de egyes áruházakban is kapható már.

„Legendás Termékek" címszó alatt egy társulás is bemutatkozott. Tizennégy cég fogott össze, hogy termékeit együtt értékesítse, közülük kilencé volt látható most a vásáron. Olyanok tartoznak a társulásba, akik hagyományos recept szerint, kifejezetten a székelyföldi ízvilágot tükröző termékeket állítanak elő. Bivalytejből készült tejtermékek, feldolgozott vadhús, méz, házi szörpök, levestészták, mézeskalács, fűszerek, teák tartoznak a sorba. A mézzel ízesített, hidegen sajtolt gyümölcsszörpök megőrzik a gyümölcs vitamintartalmát. A vásárló a kiválasztott árukat beteheti a Székelyföldi kincsesládába is. Ez igényesen elkészített ládikó, ami később teatartóként, ékszerdobozként is használható, a szobát is díszíti.

Bár ez már a második Kézműves Magyar Ízek Vására, most először vannak jelent a Balatoni Hús Kft. termékei. A cég Balatoni József szalámi mesterről kapta a nevét, ő negyven évig volt a Pick szalámi gyár mestere. Erre a vásárra az összesen 130 féle termékből negyvenet hoztak el. Volt itt liba-, csirke-, strucc-szalámi és kolbász, hagyományos és csípős ízesítésű mangalicakolbász is. Szokatlan, de nagyon finom a nyúl-, őz- és halszalámi. Ez utóbbi afrikai tüdősharcsából, paprikás ízesítéssel készül. Ugyancsak nem mindennapi csemege a szarvasgombás szarvas-szalámi és a szarvasgombás vaddisznó-szalámi. Mindent színhúsból állítanak elő, négy – hathetes pácolással, füstöléssel, adalékanyagok nélkül! Akinek ez felékeltette az érdeklődést, megtalálhatja a kolbászokat a Nagyvásárcsarnokban és több már árusítóhelyen is.

A libamájat jól ismerjük Magyarországon, de a jelmondatot, ami a libamájas dobozokon a korona alatt van, már kevesebben értik. A latin mondás: „rex ciborum" azt jelenti – a királyok eledele, és lássuk be, nem is áll távol a valóságtól. Az orosházi Merián, a magas minőségű liba-és kacsamáj konzerveiről híres. A megszokott dobozokon kívül csatos üvegben is kapható náluk lesütött libamáj zsírjával leöntve. A hőkezelés után – lezártan – akár három évig is eltartható. Bár a külföldről indított támadás a magyar libatenyésztők ellen főleg a friss árut exportálók gondjait szaporította, de a hatása a konzervexportban is érezhető, mind a mai napig.

A vásárterület közepén egy külön épület állt – tele sajtokkal. Bodnár Sándor manufaktúrája Bodrogkeresztúrban legeltet magyartarka teheneket és azok tejét dolgozzák fel. Sajtjaik között olyan is van, aminek a kérgét barackpálinkával mossák, mintegy hat hónapig érlelik pincében, de vannak viaszolt sajtok, cseresznyefával füstölt sajt, áfonyás orda – ezt tejérzékenyek is fogyaszthatják. Készül náluk tökmagolajos és szarvasgombás zsendice is. A gomolyát kakukkfűvel, snidlinggel fűszerezik. Sajtjaikat a jól bevált, hagyományos eljárással állítják elő. A friss tejet felmelegített vajkultúrával beoltják. A kicsapódott alvadékot szűrik, a sajttésztát formába préselik, sófürdőbe áztatják, amíg kérget nem kap. Az orda és a zsendice nálunk kevéssé ismert, Erdélyben annál népszerűbb. Pirítósokhoz igen kitűnő, de ha nincs sósan ízesítve, desszertekbe krémnek is használhatók.

Nem messze a sajtos épülettől, egy hűtőpultban halak sorakoztak. A szilvásváradi „Sáfrány" Pisztrángtenyészet és Halfüstölde árui. Sáfrány László családi vállalkozásából füstölt pisztrángot, füstölt lazacot és füstölt busát hozott a vásárba. A lazac Norvégiából a busa egy hevesi tógazdától származik. Az itt bemutatott lazac azért számít különlegesnek, mert nagy valószínűséggel ez az egyetlen ilyen termék Magyarországon, amiben semmiféle tartósítószer nincs! Csak sóval, borssal bükkfafüsttel konzerválták. Nálunk a halfogyasztás még mindig nagyon csekély és ez nem az árak miatt van. A rágógumi lényegesen drágább, mint a halhús, mégis több fogy belőle. A busa táplálkozás-élettani értéke például kimagaslóan jó, piaci megítélése mégis gyenge. Méltóbb helyre lenne érdemes a magyar gasztronómiában.

Nem hiányoztak a vásárból az édességek sem. A Királyi Marcipán Desszert kínálatának senki sem tudott ellenállni. A több mint harminc éves múltra visszatekintő cég munkájához nagyszüleink titkos receptjeit hívta segítségül. A kézzel készült édességek egyediségének oka, hogy az aszalt gyümölcsök áldásos hatásának köszönhetően változatos ízűek és kevés bennük a cukor. A marcipán ősét már a perzsák is ismerték, de akkor még mandulával és mézzel dúsított olívaolajból készült. Népszerűsége a középkortól egyre nőtt. Velencében Szent Márk napján a templomban osztogatták a hívőknek, hogy megvédje őket a rossztól. Vannak, akik a nevét is Velence védőszentjétől vezetik le. Itt, a vásárban a legnagyobb érdeklődést a konyakmeggyes és a Tokaji eszenciával töltött golyók keltették.

Eltelve az ételek kóstolgatásától, érthető, ha a látogató meg is szomjazott. Ha másért nem, hát azért biztosan megállt, mert a „Díjnyertes borok pincészete" nem kevéssé figyelemfelkeltő címével találkozott. Az elnevezést a tulajdonos, Kovács István, készséggel meg is magyarázta. A borok ugyanis, amik ott sorakoztak az asztalon – és ezeken kívül is, amik a pincészetben találhatók – legalább egy borversenyen aranyérmet kaptak! Többségük viszont több éremmel is büszkélkedhet. A folytatás is garantálható, mert az idei évjárat kiugróan maga minőséget adott. Az újbor máris bizonyította, hogy a villányi minden tekintetben fölötte áll a franciák nagy becsben tartott újborának. A pincészet Villányban vendégházáról is híres, azt ugyanis pálmafákkal ékes botanikuskert övezi.

Az egri Demeter Pincészet 2010 után az idén másodszor lett az Év Legsikeresebb Magyarországi Pincészete. Bordeaux-ból a híres Challenge International du Vin versenyéről is aranyérmet hozott el. Demeter Csaba a borain keresztül Eger arcát szeretné megmutatni. Mindig a legmagasabb minőség elérésére törekszik, ezt segíti a szigorú hozamkorlátozás a tőkéken, a válogatott, gondos kézi szüret és a borok – akár két évek keresztül is tartó – tölgyfahordós érlelése. Ma már mind többen tudják, hogy napi két – három deci bor elfogyasztása elősegíti a szívinfarktus, az agyvérzés és bizonyos rákok megelőzését is. A tudomány állításait a vásáron a pincészet borait bemutató asztalnál a Márton-napi kóstolgatásával ellenőrizték.

Akik még ennél is tudományosabb indokkal kortyoltak, Magyarország első és egyetlen bio Pí borászata, a Gajdos Pincészet palackjainak tartalmát tették vizsgálat tárgyává. A biotermesztés szabályainak betartásával, tehát vegyszermentesen előállított borok minőségét a Biokontroll Hungária Kht. bizonyítja. A biotermelők esküsznek arra, hogy náluk az évjáratok közötti minőségi különbség csökken, az ízek harmóniája tökéletesebb. A bor kedvező élettani hatása fokozódik. A „Pí-bor" még ezeken is túltesz. A palackozás előtt különleges eljárással mágnesezett bor íze jelentősen jobb, fogyasztása olyan embereknél is megengedett, akik gyomor vagy bélbántalmak miatt nem ihatnának bort. A kinyitott palackban vagy pohárba kitöltve csak napokkal később savanyodik, ezért apránként is fogyasztható.

A békésszentandrási sörfőzde pultján négy csapból is folyt a sör. Hétféle palackozott sört és négy csapoltat kínáltak, ez utóbbiak között volt egy pilseni típusú világos, egy hét alkoholszázalékos fekete és két gyümölcsös, egy meggyes és egy szilvás. Mindkettő gyengébb, 3,7 alkoholfokos. Egyik sem aromával, hanem gyümölcs sűrítménnyel készül. A megfőzött sörhöz – miután kierjedt – adják a gyümölcsöt és együtt ászkolják két hétig. A sűrítményhez Magyarországon nagyon nehéz hozzájutni, azért külföldön vásárolják. A palackozottak között volt a cég újdonsága, a karácsonyi ünnepekre készült almás – fahéjas sör és a „Szentandrás könnye" 9 százalék alkoholtartalmú fekete sör, amit áfonyával ízesítettek. Ezeket a borokhoz hasonló hőfokon kell fogyasztani.

Korábban már a SzeptEmberfeszt őszi rendezvényén is sikeres volt, itt is hódított egy szokatlan újdonság. A Köleses sört kitalálója, Szilágyi András 2008-ban főzte először. Korábban az Élelmiszeripari Főiskolán ez a téma volt a diplomamunkája. Kölesből már évszázadok óta készítenek ételt, saját vállalkozásában szintén felhasználta a régi gabonaféléket, hajdinát, árpát. Vendégei hiányolták a rég elfelejtett étkek mellé az ősi italokat. Ennek kapcsán jött a gondolat, hogy megpróbálkozna sört is főzni belőlük. A köles vált be igazán, a most használatos technológiával, alsóerjesztésű sört készít.

A vásáron tudta meg a látogató, hogy a báró visszatért Gyulára. Ez önmagában nem volna nagy hír, azért válik jelentőssé, mert a World Class Distillery címmel az idén kitüntetett főzde kóstolóházában a „Báró Harruckern Faeper pálinka" fogadja a vendéget. Itt dolgozik az ország egyetlen főzőmester-nője, keze alatt különféle pálinkák készülnek. A fiatalabb korosztálynak a „vadabb" ízeket ajánlják, de a hagyományos, bevált ízek éppúgy megtalálhatók náluk. A különlegességek egyike a Házi berkenye. Alapanyagát a környező erdőkből, településekről gyűjtik. Első kóstoláskor nem nyeri el mindenki tetszését, viszont nagyon finom utóíze van.

A rendezők kíváncsiak voltak a vásárlátogatók véleményére, ezért szavazni lehetett a leginkább tetsző ízekre a mézek, lekvárok, húsok, szörpök, sajtok kategóriákban. Selyemfű-méz, som lekvár, aszaltszilva-szörp fahéjjal, ladányi büdöske sajt, hagyományos sertés vékonykolbász; ezeket az ízeket választotta az a 3000 látogató, akik a 2. Kézműves Magyar Ízek Vására kóstolóturné állomásain szavazatukkal segítették összeállítani Magyarország kedvenc ízkosarát. A szervezők célja, hogy minden évben megkeressék Magyarország kedvenc ízeit azért, hogy a Kézműves Magyar Ízek Vására és a Márkabolt a jövőben a vásárlók igényeihez igazodva alakítsa kínálatát.