Tiszta, átlátható viszonyok a víziközmű szolgáltatásban

Kovács Pál klíma- és energiaügyért felelős államtitkár előadást tartott a Magyar Víziközmű Szövetség víziközmű törvényről szervezett konferenciasorozatának nyitóeseményén 2012. február 6-án, Budapesten. Felszólalásában kifejtette, hogy az ágazat törvényi szabályozásának megteremtése a megfizethető árú ivóvízellátás nemzeti érdekkörben tartását, fenntartható működtetését szolgálja a korábbinál átláthatóbb, ésszerűbb üzemeltetői struktúrában. A rendezvény fővédnökségét Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter vállalta.

Kovács Pál klíma- és energiaügyért felelős államtitkár előadást tartott a Magyar Víziközmű Szövetség víziközmű törvényről szervezett konferenciasorozatának nyitóeseményén 2012. február 6-án, Budapesten. Felszólalásában kifejtette, hogy az ágazat törvényi szabályozásának megteremtése a megfizethető árú ivóvízellátás nemzeti érdekkörben tartását, fenntartható működtetését szolgálja a korábbinál átláthatóbb, ésszerűbb üzemeltetői struktúrában. A rendezvény fővédnökségét Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter vállalta.

Kovács Pál a szektor sajátosságait elemezve elmondta, hogy a rendszerváltást követően az ország víziközműveinek közel fele gazdálkodó szervezetek vagyonába vándorolt át. A felújítások gyakorisága és mélysége elmaradt a szolgáltatás műszaki biztonsága szempontjából minimálisan megkívánt szinttől, a közművek így rendkívüli mértékben elhasználódtak. A szolgáltatás ára településenként változott, a növekvő árszínvonal ellenére egyre súlyosabbá vált az ágazati forráshiány. A kontroll nélküli piacon a szolgáltató szervezetek elfogadhatatlan sokasága volt jelen, több mint 400 üzemeltető (önkormányzati intézmény, betéti társaság, holding vagy multinacionális befektető) működött Magyarországon.

A tavaly decemberben elfogadott víziközmű törvény átfogó változásokat hozott, amelyek fő irányát széles körű parlamenti támogatás övezte. A közművek köztulajdonba helyezését állami vagy települési önkormányzati tulajdonlás által, a szolgáltatás árának állami árhatósági meghatározását, a szolgáltató társaságok működésének tevékenységi engedélyhez kötését és a szolgáltatás felügyeletét biztosító hatóság felállítását az Országgyűlés egyöntetűen támogatta. Az ágazat jelentőségéhez méltó módon a nemzeti vagyonról szóló, szintén a múlt év végén született sarkalatos törvény kiemelten védendő vagyoni elemként nevesíti a hazai vizek és ivóvízkincs mellett a víziközmű műszaki rendszereket és az állami tulajdonú víziközmű szolgáltató gazdasági társaságokat is.

A Kormány a Széll Kálmán Tervben célul tűzte ki a közműszolgáltatási tevékenységek árhatósági feladatainak egyetlen hatósághoz rendelését. E feladatokat a víziközmű szolgáltatás esetében is a Magyar Energia Hivatal látja el. A Kormány ellenőrzés alatt kívánja tartani a lakosság rezsikiadásokban megnyilvánuló terheit, így a törvény által elérhetővé tett eszközökkel fellép a vízdíj védelme, szinten tartása érdekében.

Kovács Pál hangsúlyozta: a törvény tiszta, átlátható viszonyokat teremt a közművek tulajdonosi szerkezete, a szolgáltató társaságok működése és a vízdíjak terén is. A szolgáltatásokról működési engedély birtokában és hatósági ellenőrzés mellett, hatékony üzemeltetői struktúrában 30-50 cég gondoskodhat. Az új szabályozási környezetben megfizethető árszínvonal biztosítható, és lehetővé válik a közművek tervszerűen ütemezett felújítása is.