MI A MAGYAR? — Kortárs válaszok 2012-ben
4 perc olvasás
A Műcsarnok legújabb különös kiállításának plakátjáról egy szép nagy piros- és zöldpaprika virít ránk, amiből rögtön gondoljuk, hogy a kérdésre 52 mai művész elég szarkasztikusan válaszol. A kérdés évszázadok óta többször felmerült, mindig más-más színezetben, mindig a helyzettől és a környezettől függően. Gulyás Gábornak – a Műcsarnok igazgatója, egyben a tárlat kurátora – az 1930-as évek (és a mai) megosztottsága adta az ötletet a rendezéshez és a művészek meghívásához. „Hozott anyagból" válogatott, mert új munkák megrendelésére nem állt rendelkezésére elég anyagi forrás.
A Műcsarnok legújabb különös kiállításának plakátjáról egy szép nagy piros- és zöldpaprika virít ránk, amiből rögtön gondoljuk, hogy a kérdésre 52 mai művész elég szarkasztikusan válaszol. A kérdés évszázadok óta többször felmerült, mindig más-más színezetben, mindig a helyzettől és a környezettől függően. Gulyás Gábornak – a Műcsarnok igazgatója, egyben a tárlat kurátora – az 1930-as évek (és a mai) megosztottsága adta az ötletet a rendezéshez és a művészek meghívásához. „Hozott anyagból" válogatott, mert új munkák megrendelésére nem állt rendelkezésére elég anyagi forrás.
E tárlat előzménye a tavalyi Bizottság című kiállítás volt, amelynek művészei szintén a humor oldaláról fogták meg a kor hangulatát. A paprika jelkép sugallja itt a csípős hangvételt a megrögzött sztereotípiákkal kapcsolatban. A mostani 120 mű a felélesztett legendákat, az ősinek hitt társadalmi szerepeket és a máig élő ellentéteket mutatja meg.
Még mindig kérdés, hogy Magyarország a két világ között hányódó hajó vagy éppen híd volt. A kérdésben él a kettősség, a válaszban az irónia. Keressük az identitást! A kettősség érzésére remek példa Benczúr Emese: Zárkózz el! című installációja, Csiszár Zsuzsi Yes – No labirintusa, feLugossy László, Szurcsik József, Fehér László, Kicsiny Balázs, Csurka Eszter művei. Az identitás kérdéséről tizenkét mai művész és tudós video-válaszát látjuk, halljuk egy leválasztott fülkében. Gulyás Gábor nem politikai szimpátia szerint válogatta ki a szereplőket, és a kérdéseire nem szokványos válaszokat kapunk tőlük. Megszólal: Dresch Mihály, Bozsik Yvette, Sára Sándor, Heller Ágnes, Tokody Ilona és mások. Szánjunk rá időt, hogy élvezzük a gondolataikat!
A legendák világából idéz a szövegdoboz, Csáji Attila fényjátéka és három fiatal szobrász Attila most című alkotásai. Az előítéletek kérdésére szellemesen válaszol Király András a magyar kellékekkel: paprika, szilvapálinka, szomorúság. A sírva-vigadás és a kiválasztottság ugyan egymásnak ellentmondó dolgok, de ki ezzel, ki azzal azonosul. A sztereotípiák ilyenek: a magyarok zárkózottak, bánatosak, örökös lázadók. A sémák a gondolkodás ellen hatnak, a művészeket ennek kifigurázása ihlette.
Gyenis Tibor: A táskaárus emlékműve és feLugossy Harmadik szeme, Stark István PET palackkal teli szekere, drMáriás munkái már kimondottan mulatságosak, akárcsak a politikusok párban – mármint ellentétpárban. Asztalos Zsolt a fel nem robbant világháborús bombákban társadalmi vonatkozásokat vél felfedezni.
Lőrincz Béla mozgásérzékelővel ellátott Parlament épülete megrázkódik, éppen az összeomlás előtt áll, ha elé lépünk. Bartis Ádám az önmaga farkába harapó kígyóval szintén magyar tulajdonságot szimbolizál. Ezt újonnan készítette, mert az eredetije Angliában van. Gerhes Gábor A Rolling Stones Magyarországon című képe a lelkesedést ábrázolja. Szombati Bálint a házakról lehullott vakolatot térképpé rajzolta el: hol Nagy-Magyarországgá, hol kicsivé. Látunk fotót Fehér Lászlótól A hajléktalan vacsorája címmel, mert ez is a mai valóság darabja.
A kortárs Csurka Eszter matyó motívumokkal díszíti a házakat, Mátrai Erik József Attila versre montírozza magát, Székely Mariann szíveket hímez mindenhová. Egyes alkotásokba beléphetünk, másokat csak nézhetünk, vagy interaktív kapcsolatba kerülhetünk velük.
A Mi a magyar? című kiállítást 2012. október 14-ig feltétlenül látnunk kell, ha szórakozni akarunk – természetesen magunkon.
DOBI ILDIKÓ
