A kockázati tőke a kicsik számára is megnyithatja az utat a tőzsde felé

A Budapesti Értéktőzsde célja, hogy a bevonzza a parkettra a kis és közepes cégeket is, kevés társaság rendelkezik azonban az ehhez szükséges átláthatósággal és kellő vállalkozói múlttal. A cél elérését a kisebb cégekre szabott kockázati tőkeprogramok is segíthetik, amelyek felgyorsítják a vállalkozások fejlődését, egyszersmind alkalmassá teszik azokat további tőke bevonására. A tőzsdére lépés nemcsak a kockázati tőkés számára megfelelő kiszállási lehetőség, de a vállalkozás eredeti tulajdonosa számára is jó megoldás, ha megtartaná tulajdonrészét.

A Budapesti Értéktőzsde célja, hogy a bevonzza a parkettra a kis és közepes cégeket is, kevés társaság rendelkezik azonban az ehhez szükséges átláthatósággal és kellő vállalkozói múlttal. A cél elérését a kisebb cégekre szabott kockázati tőkeprogramok is segíthetik, amelyek felgyorsítják a vállalkozások fejlődését, egyszersmind alkalmassá teszik azokat további tőke bevonására. A tőzsdére lépés nemcsak a kockázati tőkés számára megfelelő kiszállási lehetőség, de a vállalkozás eredeti tulajdonosa számára is jó megoldás, ha megtartaná tulajdonrészét.

Színesítenék a Budapesti Értéktőzsdén található befektetési kínálatot a kis és közepes vállalkozások, ám a kisebb cégek többnyire nehezen teljesítik az intézményi befektetők elvárásait. A tőzsdén keresztüli forrásbevonás feltétele ugyanis, hogy a vállalkozás átlátható legyen, így a cégnek pénzüket felkínáló befektetők felmérhessék annak kockázatait. A sikeres tőzsdei bevezetés feltétele továbbá, hogy a vállalkozás megfelelő növekedési kilátásokkal rendelkezzen, ehhez azonban szükséges az is, hogy múltbeli teljesítménye is felmérhető legyen. A kisebb vállalkozásoknak viszont többnyire nincsen befektetői szempontból jól megítélhető múltja és hitelességi problémákkal is küzdenek, így a befektetők nem mindig látnak biztosítékot arra, hogy a cég a tőlük kapott forrást megfelelően költi majd el. A tőzsdeképességet azonban a kockázati tőkeprogramok javíthatják.

„Az intézményi befektetők bizalmát fokozza, ha egy kockázati tőkés már megnyitotta az utat, beszállt a cégbe, és a befektetést követően a tervezett növekedés is bekövetkezett." – hangsúlyozta Herczku György, a KBC Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt. vezetője. Hozzátette: „Mindez segíti az átláthatóságot és a cég jövőbeli kilátásainak megítélését is, hiszen a kockázati tőkés garanciát jelent arra, hogy a cég pénzügyi és piaci terveit egyszer már szakértő szemmel áttekintették." A kockázati tőkebefektető több éves jelenléte alapján a tőzsdei befektetők nagyobb bizalmat szavaznak a vállalkozásnak. Ez a bizalom növelheti a tőkepiacon keresztül bevonható források mértékét, így kifizetődőbbé válik a tranzakció. A nagyobb kibocsátás ráadásul a részvények likviditását is segíti.

A tőzsdei bevezetés gyakorlati haszna a kockázati tőkét befogadó kkv-ék számára kettős, egyrészt ez egy szokványos megoldás ahhoz, hogy a kockázati tőkés – hozamát learatva – kiszállhasson, másrészt lehetőséget ad a jó növekedési kilátásokkal rendelkező vállalkozások számára egy második körös tőkebevonásra. Egy kevésé hangsúlyozott, de fontos szempont lehet az is, hogy ha tőzsdén száll ki a kockázati tőkebefektető, akkor az eredeti tulajdonos nemcsak megtarthatja tulajdonát, de a korábbi társánál „csendesebb", semlegesebb befektetőkre tesz szert. Ez főként a magyar vállalkozói hozzáállás miatt nyomhat sokat a latba, a kockázati tőkebefektetésektől ugyanis sokszor azért idegenkedik egy-egy vállalkozó, mert cégét nemcsak felfuttatni szeretné, hanem hosszabb ideig megtartani, családi birodalmat építeni.

Azt, hogy nem elérhetetlen egy kockázati tőkebefektetéssel elindult magyarországi kis vagy közepes vállalkozás számára, hogy a tőzsdén nagyra növekedjen, bizonyítja, hogy van már rá példa, sőt a vállalkozás nem is a budapesti parkettra, hanem egyenesen az egyesült államokbeli Nasdaq-ra tudott kilépni. Jelenleg ott forognak ugyanis a LogMeIn szoftvercég illetve a magyarországi kockázati tőkéstárssal beindult Euronet pénzforgalmi szolgáltató papírjai.