A zongora négy arca

A pécsi Pannon Filharmonikusok immáron tíz éve van jelen saját sorozattal a főváros zenei életében. A teltházas koncertek sora jelzi, hogy megvalósult mára a zenekar szakmai megújulása. A Pannon Filharmonikusok a 2002/2003-as évadban adott első ízben három koncertet Budapesten, akkor még az Olasz Intézetben, maroknyi közönség előtt. Ma már 80% a bérletesek aránya az öt koncertből álló sorozatban, a Művészetek Palotájában.

A pécsi Pannon Filharmonikusok immáron tíz éve van jelen saját sorozattal a főváros zenei életében. A teltházas koncertek sora jelzi, hogy megvalósult mára a zenekar szakmai megújulása. A Pannon Filharmonikusok a 2002/2003-as évadban adott első ízben három koncertet Budapesten, akkor még az Olasz Intézetben, maroknyi közönség előtt. Ma már 80% a bérletesek aránya az öt koncertből álló sorozatban, a Művészetek Palotájában.

A 2012. novemberi, a bérletindító koncert után a 2013-as, A zongora négy arca című sorozat jeles magyar és nemzetközi hírű zongoraművészeket állít a középpontba. Az első koncert január 18-án lesz a Művészetek Palotájában.

A tavalyi évben már több alkalommal együtt fellépett testvérpár, Bogányi Tibor vezető karmester és Bogányi Gergely zongoraművész 2013-ban is többször hallható a pécsi együttessel. Januárban Ravel és Szkrjabin művei mellett Bartók II. zongoraversenye hangzik el Bogányi Gergely előadásában.

A következő, márciusi koncerten Ránki Dezső Mozart c-moll zongoraversenyét játssza, majd áprilisban Fazil Say Ravel G-dúr, a májusi évadzárón Frankl Péter Schumann a-moll zongoraversenyét adja elő. Az évadzáró koncert különlegessége, hogy a Pannon Filharmonikusok állandó karmestere, Vass András írta át nagyzenekarra Schubert vonósnégyesét.

A zongora arca: Bogányi Gergely

2013. január 18-án, pénteken, 19.30-tól

Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

            Ravel: Alborada del gracioso

            Bartók Béla: II. zongoraverseny

            Szkrjabin: III. szimfónia „Isteni költemény"

            Közreműködik: Bogányi Gergely – zongora

            Vezényel: Bogányi Tibor

A koncert műsorán három olyan zeneszerző alkotásai kaptak helyet, akik zongoristaként is koruk ünnepelt művészeinek számítottak, és kompozícióik megszületésében meghatározó szerepet játszott a zongora. A három alkotó egyazon generáció szülötte, de eltérő stílusok képviselője. A koncert különlegessége az is, hogy megszólal a méltatlanul kevéssé játszott, de rendkívül izgalmas zenei világokat létrehozó Alekszandr Szkrjabin 1904-ben befejezett III. szimfóniája. Az egyediségre és sokszínűségre törekvés művészi elve a pécsi zenekar vezető karmesterének, Bogányi Tibornak.

Noha a Finnországban már szép karriert befutott dirigens és gordonkaművész, Bogányi Tibor még csak a második évadját tölti az együttesnél, máris elmondható, hogy új irányt szabott a több mint 200 éves zenekarnak. Testvérével, Bogányi Gergellyel mindketten a magyar zenei élet aktív szereplői. A Kossuth-díjas Bogányi Gergely, aki elsősorban a romantikus zongorairodalom fáradhatatlan és személyes hangú megszólaltatójaként lett rendkívül népszerű Magyarországon, ezúttal egy már-már antiromantikus műnek, Bartók Béla II. zongoraversenyének lesz a szólistája.

A következő koncertek:

A zongora arca: Ránki Dezső

2013. március 8., péntek 19.30h, Művészetek Palotája

            Mozart: c-moll zongoraverseny K.491

            Mahler: IX. szimfónia

            Közreműködik: Ránki Dezső – zongora

            Vezényel: Bogányi Tibor

Mintha a zenetörténet ellentétes pólusai volnának, jin és jang: az örökifjú Mozart, s a
fiatalon is elmélyült öregnek tűnő Mahler. Zenei világuk azonban közelebb áll egymáshoz, mint elsőre gondolnánk, és nem csak a mindkettejük számára meghatározó bécsi kultúra miatt. Ugyanaz a tisztaság, ugyanaz az univerzális igény, ugyanaz a nem e világi hangvétel jellemzi mindkettejük zenéjét.

A legendás Mozart-karmesterként ismert Mahler zeneszerzőként is rengeteget „tanult" elődjétől: utolsó befejezett szimfóniája, a Kilencedik drámai epizódjaiban ugyanaz a „Don Giovanni-hang" érzékelhető, ami Mozart c-moll zongoraversenyének saroktételeit is áthatja, de a két mű lassú tételeinek rendíthetetlen nyugalmában és áradó dallamosságában is sok a közös vonás. A koncert vendége ezúttal az egyik legnépszerűbb hazai pianista, az elmélyült, legapróbb részleteiben kidolgozott produkcióiról is ismert Ránki Dezső lesz.

A zongora arca: Fazil Say

2013. április 12., péntek 19.30h, Művészetek Palotája

            Enescu: I. zenekari szvit

            Ravel: G-dúr zongoraverseny

            Dvořák: VIII. szimfónia

            Közreműködik: Fazil Say – zongora

            Vezényel: Cristian Mandeal

Nem először lép fel Magyarországon a zongorista fenomén Fazil Say, de ha valakinél, akkor nála egészen biztosak lehetünk abban, hogy tőle mindig olyasmit látunk-hallunk majd, amit korábban és mástól sosem. A negyvenkét éves, zeneszerzéssel ugyancsak aktívan foglalkozó török művész a világ minden táján lázba hozza és megosztja a közönséget. Vannak, akik pusztán szemtelennek tartják, és vannak, akik ellenállhatatlannak is. Klasszikus művekbe illesztett rögtönzéseivel, dzsesszes átirataival akár kegyeletsértőnek is nevezhetnénk, ha nem lenne minden egyes megmozdulása mélyen zenei. Ahhoz viszont nem fér kétség, hogy technikai tudása szinte természetfeletti, a virtuozitás legfelső fokát képviseli. Sokoldalúságát tekintve is testhezálló darab számára Maurice Ravel 1931-ben bemutatott G-dúr zongoraversenye, hiszen ez azon komolyzenei művek egyike, amelyekre meghatározóan hatott a dzsessz.

A koncert karmestere az a Cristian Mandeal, aki pályája elején Karajan és Celibidache vezetésével tökéletesítette tudását, s aki ma Románia első számú szimfonikus együttese, a George Enescu Filharmonikus Zenekar zeneigazgatója. Enescu zenekari művei közül különösen ritkán hallható a neoklasszikus vonásokban gazdag, 1903-ban komponált I. szvit. Ezzel szemben Dvořák VIII. szimfóniája a koncertrepertoár gyakran játszott darabja – pazar zenekari színeinek, bámulatosan gazdag dallamvilágának köszönhetően is.

A zongora arca: Frankl Péter

2013. május 4., szombat 19.30h, Művészetek Palotája

            Mozart: Don Giovanni – Nyitány

            Schumann: a-moll zongoraverseny

            Schubert-Vass András: A halál és a lányka

                        – a vonósnégyes szimfonikus zenekari változata

            Közreműködik: Frankl Péter – zongora

            Vezényel: Vass András

A budapesti PFZ-bérlet zárókoncertjén A zongora négy arca címet viselő sorozat rangidős mestere, Frankl Péter lép fel, aki még a Dohnányi Ernő nevével fémjelzett klasszikus iskola képviselője. Aligha lehetne nála avatottabb előadót találni a versenymű-irodalom egyik gyöngyszemének, Schumann a-moll koncertjének a megszólaltatására, hiszen a hetvenhét éves művész a német zeneszerző valamennyi szólózongorára írott művét lemezre vette. Hosszú pályája alatt a brit állampolgár Frankl Péter rendkívül széles repertoárt hódított meg, úgy is, mint a Pauk Györggyel és Ralph Kirshbaummal alkotott s közel harminc éven át koncertezett trió tagja.

Akadtak zeneszerzők, akiket olykor „félretett" egy időre, de „Schumann sosem hagyott el; zenéje annyira személyes és annyira magával ragadó!" – mondta el egy interjúban. A népszerű alkotásokból összeállított műsort a Schumann előtt is példaként álló Schubert vonósnégyese zárja, de természetesen nem az eredeti formában, és nem is a Gustav Mahler által készített vonószenekariban. Magyarországon alighanem először szólal meg Schubert örökzöldje szimfonikus zenekari átiratban, amelyet a Pannon Filharmonikusok állandó karmestere, a harmincas évei elején járó Vass András jegyez. A mintegy negyvenöt perces alkotást izgalmasan új színekben, valódi szimfonikus dimenziókban hallhatja a közönség.

A Pannon Filharmonikusok 2011-ben ünnepelte fennállásának 200 éves évfordulóját. Az együttest alapító Lickl György (Georg Lickl) vezényletével 1811. december 9-én hangzott el az egykori Zeneművész Társaság alapító hangversenye.

A Pécsi Szimfonikus Zenekar – mint önálló művészeti intézmény – 1984-ben alakult meg. Zenei vezetői voltak: Breitner Tamás, Howard Williams, Nicolás Pasquet, Hamar Zsolt és Peskó Zoltán. 2011  őszétől Bogányi Tibor vezető karmesterrel és Vass András állandó karmesterrel dolgozik együtt a zenekar, állandó vendégkarmestere Kocsis Zoltán.

A 2003-ban szakmai megújulást célul kitűző zenekar 2010-re Magyarország egyik meghatározó művészeti együttesévé vált. Számos egyedi hangversenyével, széleskörű, minden korosztályt kielégítő műsorstruktúrájával a dél-dunántúli régió kiemelt művészeti intézménye. Rendszeres meghívottja rangos hazai fesztiváloknak, többek között a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Miskolci Operafesztivál és a Budapesti Fesztiválzenekar Maraton sorozatának is állandó vendége. Vendégművészei és karmesterei a nemzetközi zenei élet élvonalából kerülnek ki, dolgozott együtt többek között Oliver von Dohnányi, Olari Elts, Maxim Vengerov, Krzysztof Pendereczki, Leopold Hager karmesterekkel, Mischa Maisky csellóművésszel, Fazil Say zongoraművésszel, Hadady László oboaművésszel, és Roby Lakatos hegedűművésszel.  A zenekar sikerrel vendégszerepelt egyebek között Németországban, Svájcban, Hollandiában, Franciaországban, Olaszországban, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és Kanadában.

2006 tavaszán a Bécsi Filharmonikusok bérletsorozatában nagy sikerű hangversenyt adott a bécsi Konzerthausban, ősszel pedig a bécsi 1956-os forradalmi megemlékezések díszhangversenyét adta a Stephansdomban, 2010-ben fellépett Essenben, 2011-ben Bécsben és Grácban. Rendszeresen koncertezik Horvátország különböző városaiban. Több nemzetközi projekt együttműködő partnere, alapítója és rezidens zenekara az Armel Operaverseny és Fesztivál nemzetközi együttműködésnek. 2009-ben Pécsett rendezett Operalia énekverseny zenekaraként több alkalommal dolgozott együtt Plácido Domingo-val. A zenekar 1991-ben elnyerte az Artisjus nívódíját, 1996-ban Pécs város Pro Communitate kitüntetését, 1997-ben Baranya Megye Művészeti Díját, 1998-ban a Bartók Béla-Pásztory Ditta díjat, 2007-ben elnyerte a Baranya Megyei Területi Príma-díjat, 2007-től a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program nagykövete volt. A pécsi Kodály Központ rezidens zenekaraként a zenekar évi 42 produkciót állít színpadra Pécsett, ezen felül tizedik évada teltházzal futó koncertsorozatot tart fenn a Művészetek Palotájában Budapesten.

Bogányi Tibor – vezető karmester

Bogányi Tibor gordonkaművészi diplomáját megszerezve Jorma Panula és Lief Segerstam professzoroknál tanult tovább a Sibelius Akadémia karmester osztályában. Fürst János tanítványa lehetett a Párizsi Konzervatóriumban, majd Sir Colin Davisnél és Juri Simonovnál fejlesztette tovább tehetségét. 28 évesen a Turkui Filharmonikus Zenekar vezető karmesterévé nevezték ki, 2003 és 2006 között töltötte be ezt a posztot 2008 óta a Lappeenranta Városi Zenekar zeneigazgatója és vezető karmestere. Az összes nagy finn zenekart, a világ számos vezető zenekarát és Magyarország több szimfonikus együttesét dirigálta már. Rendkívül széles repertoárral rendelkezik a szimfonikus zenétől a kórusműveken át egészen az operáig és balettig. Színpadon máig láthatjuk hangszerével éppúgy, mint karmesteri pálcával.  2011 őszétől a Pannon Filharmonikusok  vezető karmestere.