A VILÁGON EGYEDÜLÁLLÓ NICOLAS SCHÖFFER GYŰJTEMÉNY
5 perc olvasás
Kalocsa főutcáján a város sok-sok műemléke és múzeuma közül kiemelkedik a Schöffer Miklós egykori szülőházában berendezett modern képzőművészeti gyűjtemény. Schöffer 1979-ben teljes életművét bemutató sorozatot adományozott szülővárosának. Ekkor a városvezetés megvásárolta és múzeumi célokra átalakította a házat.
Kalocsa főutcáján a város sok-sok műemléke és múzeuma közül kiemelkedik a Schöffer Miklós egykori szülőházában berendezett modern képzőművészeti gyűjtemény. Schöffer 1979-ben teljes életművét bemutató sorozatot adományozott szülővárosának. Ekkor a városvezetés megvásárolta és múzeumi célokra átalakította a házat.
Schöffer Miklós (1912. Kalocsa – 1992. Párizs) a térdinamikus művészet nemzetközi mestere volt. Életútja rendkívül érdekes számunkra. Budapesten szerzett jogi diplomát, majd 1936-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolát is befejezte. Utána a párizsi képzőművészeti főiskolára iratkozott be. 1937-ben festményeivel már részt vett a rangos párizsi Őszi Szalon kiállításán. A német megszállás idején Auvergne-be menekült. Párizsba való visszatérése után kezdett szobrászattal foglalkozni.
1950-től Henri Perlstein mérnökkel és André Bloc anyagi támogatásával készítette el a Térdinamikus elektromos órát (ezt a művét nem ismerjük). Ettől kezdve a Sorbonne-on előadást tartott a térdinamika elméletéről. 1956-ban mutatta be első kibernetikus (CRISP I. című) szobrát Maurice Béjart-ral közös produkcióban, és megjelent első könyve is, a Spatiodynamisme. Láthatatlan válaszfalakkal teremtett különféle belső tereket a hő-, a fény-, a szín- és hanghatások együttesére.
New Yorkban, a Musée d'Art Moderne-ben bemutatták Fénydinamika, Idődinamika és Mikroidő című munkáit. 1966-ban tervezte meg a Prizmát, amelyet most mi is megcsodálhatunk Kalocsán. Schöffer ezzel 1968-ban elnyerte a 34. Velencei Biennálé nagydíját. Óriási nemzetközi karriert futott be. Szerepelt Rómában, Párizsban, Tokióban, Norvégiában. 1970-ben a Kibernetikus fénytorony látható volt az osakai világkiállításon. A Prizmát bemutatták Oxfordban, Tel Avivban, Milánóban. 1972-ben megkapta a francia Becsületrend Tiszti Fokozatát. Hazánkban mégis sajnálatosan keveset tudunk róla!
1976-ban felkérték a Tíz évszázad magyar művészete című kiállításon való részvételre. 1977-ben látogatott először Magyarországra. Kalocsán Dargay Lajos, a tanítvány készítette elő a világon egyedülálló Schöffer Gyűjtemény felállítását. Ugyancsak Dargay 1981-től a kalocsai óvodákban és iskolákban Graphilux címen pedagógiai kísérletsorozatot indított Schöffer zenei kutatásai nyomán, hiszen Schöffer zeneszerzéssel is foglalkozott. 1982-ben kitüntették a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének tiszti fokozatával. Ebben az évben felállították Kalocsán a 24 m magas Chronos 8 című kibernetikus fénytornyát. A városnak nem volt 30 millió forintja arra, hogy rozsdamentes acélból építse meg a művet, ezért a vasat fehérre festették, ráadásul nem is forog, bár így is jól mutat a buszpályaudvaron. 1983-ban a Szépművészeti Múzeumban volt látható a Prizma és a Chronos 5 című alkotása, majd Kalocsa megrendezte az első Nemzetközi Schöffer Szemináriumot, amelyet kétévente megismételnek.
1998-ban Liège restauráltatta a Kibernetikus Fénytornyot, amelyet a belga Nemzeti Kulturális Örökség részévé nyilvánítottak.
A kalocsai Nicolas Schöffer Gyűjteményben sűrű sötétség fogad, amíg Tamás Eszter művészettörténész, tárlatvezető be nem kapcsolja a kizárólag motorokat megvilágító fényeket és forgásokat. Az öreg motorok kissé csikorognak, de mozgás közben fantasztikus élményt nyújtanak a geometrikus elemekből kialakított, a fényektől és színektől csillogó acéllapokból alkotott műtárgyak, mintha mobil játékszerek volnának ezek a minden oldalról átlátható, mesteri szerkezetek. Ezeknél is különlegesebb a Prizma. Szoba magasságú tükörlapokból áll. Éteri fény tükröződik a felületein, szinte beleszédülünk. Úgy tűnik, mintha mélysége is volna, pedig csak a padló tükrei verik vissza a többit. Összesen mintegy negyven tárgyat csodálhatunk meg a termekben.
Üveg átjárón keresztül lépünk a következő helyiségbe, Schöffer színes, absztrakt rajzaihoz. Megértjük annak szükségességét, hogy a rajzok és festmények hogyan vezettek a térbeli alkotásokhoz. Itt rendezték be a gyerekfoglalkoztató műhelyt is. A művészettörténész örömmel újságolta, hogy TÁMOP pályázatból nyertek támogatást a múzeumpedagógiai programra.
A kiállítás céljára szolgáló szülőház udvarában áll egy kis épület, amelyben Schöffer Miklós francia özvegye szokott megszállni, ha Magyarországra jön.
A rendkívül érdekes és szórakoztató gyűjtemény belépőjegyei: felnőtteknek 500 forint, nyugdíjasoknak és diákoknak 200 forint. Schöfferről szóló kiadványok és képeslapok is vásárolhatók a pénztárnál.
DOBI ILDIKÓ