Egy fénykép a múltból: Esze Tamás brigadéros
Esze Tamás, Rákóczi híres brigadérosa 305 éve esett el Nyitránál. Azt már kevesen tudják, hogy nem a labancok kezétől halt meg, hanem a kurucok ölték meg saját táborában.
Esze Tamás, Rákóczi híres brigadérosa 305 éve esett el Nyitránál. Azt már kevesen tudják, hogy nem a labancok kezétől halt meg, hanem a kurucok ölték meg saját táborában.
A jobbágy származású ezredest nem sokkal korábban emelte nemesi rangra a fejedelem. A sereg szép katonai sikerek után Sziléziába tartott Rákóczival, és a felvidéki Nyitránál táboroztak. A kuruc sereg két csapatból állt: Esze Tamás tiszaháti talpasaiból és Czelder Orbán szepességi német (cipszer) katonáiból. 1708. május 27-én a pünkösdi istentisztelet után ismeretlen okból verekedés tört ki a kuruc magyarok és a kuruc németek között. Esze próbálta csillapítani a dulakodókat, de a tömegverekedésben fegyverek is előkerültek. A parancsnokok végül ágyúval a tömegbe lövettek. A 44 éves Esze Tamás vagy ezekbe a lövésékbe halt bele, vagy a feldühödött kurucok verték agyon.
Rákóczi azonnali vizsgálatot indított, és megpróbálta megtalálni a felelősöket. Úgy tűnik, a főnemesi származású tiszteknek különösebben nem fájt a szívük közrendű társukért. Legalábbis erre utal, hogy a szintén alulról érkező, kisnemesi sorból generálissá lett Bottyán János június 6-án levelet kényszerült írni Bercsényi Miklósnak, amelyben azt kéri, hogy a brigadéros megölése ne maradjon büntetlenül: „Kérem Excellentiádat, szegény ártatlan Esze Tamás uram megölésit nem szenvedje büntetlen, mert semminek oka, amint az egész város és militia bizonságot teszen."
Arra nincs adat, hogy a felelősöket végül megtalálták-e. Mindenesetre Esze Tamás szülőfaluja, Tarpa hajdúvárosi kiváltságot nyert a fejedelemtől, a város élére pedig bátyja, Esze János került kapitányként. Rákóczi nem sokkal Esze halála előtt kelt felszabadító levelében így méltatta kedves katonáját: „Hozzánk mind méltatlan bujdosásunk, s mind amióta édes Magyar Nemzetünk az idegen német nemzetség törvénytelen igája által megrontatott régi dicsőséges szabadságának Istenünk segedelmébűl helyreállításának munkáját kezünkre vettük, igaz hűségét, s mind pedig, hogy édes Hazánk szabadulása mellett elsőben is, több igaz, szabadulását szívesen óhajtó s a végre életét felszentelni kívánó sok igaz magyarságnak s hazafiaknak csoportra való gyűjtéseknek, s hűségünk alá való hajlásoknak első eszköze s indítója volt."
Készítette: Nyáry Krisztián