Bécsbe, Londonba és Frankfurtba Járnak Leggyakrabban A Magyar üzleti Utazók

Szállodánál az ingyenes internet, légitársaságnál az ingyenes feladott poggyász a legfontosabb elvárás. Az üzletemberek közel fele magának szervezi útját.

Közös kutatást indított a Business Traveller Hungary magazin és a Lufthansa a magyar üzleti utazók körében. A hiánypótló felmérés arra volt kíváncsi, hogy hova, milyen gyakran utaznak az üzletemberek, mi alapján választanak légitársaságot és szállodát, illetve milyen szolgáltatásokat keresnek leginkább. A több mint félezer válasz alapján a tipikus magyar üzleti utazó jellemzően több éjszakát is eltölt tárgyalásai során külföldön, amihez általában 3-4 csillagos szállodát választ. Kedvenc közlekedési eszköze a repülő, úti céljainak toplistáját Bécs, London és Frankfurt vezeti, a légitársasági szolgáltatások közül legfontosabb számára a feladott poggyász, a szállodák esetében pedig a wifi tűnik nélkülözhetetlennek.

A válaszadók 36 százaléka évente 3-5 alkalommal indul üzleti célból külföldre és ugyanekkora azok aránya is, akik évente csak 1-2 alkalommal utaznak. Havonta többször a válaszadók egyötöde, havi rendszerességgel 9 százaléka indul útnak. Legtöbben uniós tagállamokba járnak (57%), a környező, nem uniós országokba 18, Észak-Amerikába és Ázsiába 8-8, a Közel-Keletre 5% utazik.

Favorit városok

Városokra lebontva kiderült, hogy a magyar üzleti utazók első számú célpontja Bécs, amit London, Frankfurt, Berlin, Párizs, München, Prága, Brüsszel, Amszterdam, Milánó, Barcelona és Varsó követ. Az amerikai kontinensen New York a legtöbbet látogatott célpont, San Francisco és Los Angeles a két dobogós célállomás, a Közel-Keleten Dubai és Doha, Ázsiában pedig Peking, Szingapúr és Tokió a leglátogatottabb.

A válaszadók kétharmada több éjszakát is eltölt külföldön, 28 százalékuk egy éjszakára marad, mindössze 5 százalék jön haza még a kiutazás napján.

Többségben vannak a repülővel utazók (53%), gépkocsival 34, vonattal 10, busszal 3 százalékuk indul útnak és döntően középkategóriás, 3-4 csillagos szállodában szállnak meg (79%). A luxuskategóriát 13%, az alacsony árfekvésű szállókat 10% választja.

A jellemzően Észak-Amerikába és Ázsiába utazó üzletemberek vállalkozásainál az átlagnál jóval nagyobb arányban alkalmaznak saját utazási menedzsert és/vagy utazási irodai szerződéssel rendelkeznek, az utazási büdzsé szinte mindegyiknél meghaladja az évi 5 millió forintot, az árbevétel pedig jellemzően milliárdos nagyságrendet ér el.

Utazási költségvetés és hűségpontok

A felmérésben részt vett vállalatok 34 százaléka évi ötmillió forint feletti összeget költ céges utakra, 28% viszont egymillió alatti büdzsével rendelkezik, 22% 1-3 millió, 12% 3-5 millió közötti keretből gazdálkodik.

A pontgyűjtés szempontjából a legnépszerűbbek a légitársaságok (43%), szállodákban csak 23, egyéb szolgáltatónál 4% gyűjt hűségpontokat.

Céges pontgyűjtő programnak a válaszadók 21 százaléka tagja, és az esetek felében mindenki maga használhatja fel a pontokat. Utazásra vonatkozó belső szabályzattal a válaszadók közel fele, 44% rendelkezik.

Maguknak szervezik

Az üzleti utakat a válaszadók 45 százaléka magának szervezi, míg negyedük utazási irodán keresztül intézi az utat, illetve az összes válaszadó 17 százalékánál cégen belül utazással esetileg foglalkozó kollega végzi a menetjegyek és a szállás foglalását. Saját utazási menedzserrel csak a válaszadó cégek 13 százaléka rendelkezik. A szerződött utazási iroda kiválasztásánál a legfontosabb szempont a rugalmasság és a rendelkezésre állás (34%), a globális keretszerződés 26 százalékban döntő, az ár 22 százalékban, a transzparens számlázás pedig 8 százalékban számít.

A céges utak 37 százalékát online, egyharmadát telefonon vagy e-mailben a szolgáltatónál, 27 százalékban a szerződött utazási irodán keresztül foglalják.

Jó elhelyezkedésű szállodát keresnek az utazók, az internet nélkülözhetetlen

Szállodát a megkérdezettek 38 százaléka elhelyezkedése, 35 százaléka ára alapján választ, a céges keretszerződés csak 15 százaléknál mérvadó, a felszereltség 12 százaléknál számít. Ami a szállodai szolgáltatások fontosságát illeti, az 1-5-ig terjedő skálán a legmagasabb pontszámot a wifi kapta (4,6), ezt követi a kényelmes ágy (4,3), majd a reggeli minősége (4,1). A késői check-out 3,1-es, a kávé-tea bekészítés 2,6-os, a fitneszterem 2,3-as, a business center 2,2-es osztályzatot kapott.

Repülős utak: népszerű a premium economy

Európán belüli utazáshoz a válaszadók 59 százaléka turistaosztályt választ, 13% premium economyt, businessen 7% utazik, fapadoson pedig 21% (itt több választ is megjelölhettek a kitöltők). Európán kívül 51% a turista és 22% a premium economy aránya, de a válaszadók 23 százaléka már businessen utazik, 3% pedig first classon. A first classon való utazás kényelméért a megkérdezettek 17 százaléka a business jegy árán felül még további 10 százalékot fizetne, 14 százalékuk 20 százalékos felárat lát reálisnak, és mindössze 2% hajlandó ennél magasabb, 50% feletti többletköltséget fizetni a fedélzeti luxusért. Ugyanakkor 12% úgy véli, készpénzt nem, csupán törzsutaspontokat áldozna a szolgáltatásért, 57% pedig egyáltalán nem költene rá.

Private jetet a válaszadók 8%-a vett már igénybe, és csupán 4% tervezi használatát a következő egy évben. Akinek szüksége lenne magángépre, kétharmad részben a legjobb ár-értékű szolgáltatót választaná, egynegyede csakis a legolcsóbb megoldást keresné, 9 % viszont a lehető legmagasabb színvonalú szolgáltatást preferálná, limuzinos transzferrel, first class várókkal, rugalmas visszatérítési feltételekkel.

Fontosabb a feladott poggyász, mint a fedélzeti wifi

A légitársasági szolgáltatások esetében a magyar üzleti utazóknak a legfontosabb a feladott poggyász (4,4-es osztályzattal), ezt követi a légitársaság rugalmassága (4,1), a fedélzeti ellátás (4), a nagyobb lábhely (3,8), a fedélzeti wifi (3,3), az elsőbbségi beszállás (3,3), a lounge-használat (3,2) és a fedélzeti szórakozás (2,8).

Ami a fedélzeti szórakozást illeti: a válaszadók 59 százalékának fontos a gépen elérhető fedélzeti internet és televízió, de ezeket ingyen szeretné igénybe venni, 16% akár még fizetne is érte, 25 százaléknak viszont egyáltalán nem lényeges a szolgáltatás. Amennyiben a wifi nem érhető el ingyenesen, az Európán belüli utakon a válaszadók 89 százaléka 1000-2000 forint közötti összeget fizetne használatáért, 11 százalék 3-5000 forintot áldozna rá – ennél többet senki nem szánna rá.

A tengerentúli utakon azonban a megkérdezettek már mélyebben a zsebükbe nyúlnának, ha fizetős wifiről van szó: 48 százalék 3-5000 forint közötti díjat, 44 százalék 1-2000 forint közötti összeget lát reálisnak, de 8% akár 7-9000 forintot sem sajnálna rá.

A repülőgép fedélzetén a leginkább bosszantó tényező a szűk férőhely (33%), ezt követi a kellemetlen útitárs (29%), majd a rossz fedélzeti ellátás (19%), a fedélzeti szórakoztatás hiánya (8%), az unalom és a bezártság következik, repülésfóbiában a válaszadók csupán 1 százaléka szenved.

Átszállásos utak: nem az ár, a menetidő a fontos

A válaszadók kétharmadát nem zavarja, ha diszkont légitársasággal kell utaznia (amennyiben jó a menetrend), egyharmada inkább sosem repül velük: 26% igyekszik kerülni őket, 7% pedig inkább átszállással repül, de nem ül fel fapadosra.

Kevésbé árérzékenyek az utazók, ha úti céljuk csak átszállással érhető el: 54 százalékuk ilyen esetben a teljes menetidő szerint választ légi szállítót, az ár csak 36% esetében döntő tényező, a hűségpontok, céges szerződés alapján 9% dönt.

A május 14-június 17. közötti kutatásban a válaszadók több mint egyharmada felsővezető, 30 százaléka középvezető, 34 százaléka alkalmazott volt, a legtöbb választ az éves egymilliárd forintot meghaladó cégek munkatársai adták (37%).