A Rend értéket Teremt A Pénzügyekben Is

A pénzügyi kultúra széles körű emelése nélkül nem lehet hosszú távon rend a magyar közpénzügyekben, ezért fontos, hogy a magyar állampolgárok tisztában legyenek pénzügyi lehetőségeikkel és korlátaikkal, pénzügyi döntéseiket pedig a tudásunkhoz igazítsák. A válságos évek után nem meglepő, hogy az Állami Számvevőszék és civil partnereinek friss felmérése szerint a mai főiskolások és egyetemisták nagy többsége a biztonságra törekszik pénzügyeiben, de látnunk kell, hogy a nemzetgazdaság fejlődéséhez a kockázatokat felvállalni és kezelni képes fiatalokra nagy szükség van.

Kiemelt nemzetgazdasági és társadalmi cél, hogy a magyar adófizetők pénze és a nemzet vagyona a lehető legnagyobb biztonságban legyen. Ez az állam pénzügyeinek rendezettségén túl megköveteli, hogy a magyar polgárok tisztában legyenek pénzügyi lehetőségeikkel és korlátaikkal, pénzügyi döntéseiket pénzügyi ismereteikhez, tudásukhoz igazítsák, és így el tudjuk kerülni az adófizetői közösség egészét érintő és veszélyeztető pénzügyi magatartásformákat.

Amennyiben az egyes polgárok felelős pénzügyi döntéseket hoznak, az biztos alapot jelent Magyarország egészének pénzügyi stabilitásához, ami pedig egyfajta visszahatásként a magyar adófizetők mindennapjait is biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi. A pénzügyeikben kompetens, a közösségi terhek megosztásában tudatos állampolgárok jelenthetik a garanciát arra, hogy mindenki elsősorban a saját döntéseinek következményeiért legyen felelős, és ne kelljen tömegesen mások esetenként hibás, esetenként nem megfelelő kompetenciával meghozott, illetve nem kellően megalapozott döntéseinek terheit viselnie.

Kockázatkerülőek a fiatalok

Mára egyértelművé vált, hogy a pénzügyi válság és a magyar családokat gúzsba kötő devizahitelek nyomot hagytak a magyar fiatalokon. A családban, az utcán, a boltban szerezhető mindennapi tapasztalatokon túl ezt támasztja alá egy friss, az Állami Számvevőszék és civil partnerei által készített pénzügyikultúra-kutatás, amely szerint a felsőoktatásban tanuló fiatalok közel háromnegyede egyértelműen kockázatkerülő pénzügyi szempontból.

A válság pénzügyi sokkhatása miatt érthető, hogy a mai huszonévesek a biztonságot, a kiszámíthatóságot részesítik előnyben a hozammal és a nyereséggel szemben. Ez az egyének és a társadalom egyfajta logikus és egészséges válaszreakciója a korábbi évtizedek és évek felelőtlen, megalapozatlan és végiggondolatlan eladósodására.

Azt is látni kell azonban, hogy a túlzott kockázatkerülésnek társadalmi költségei is lehetnek. A kockázatok minden áron való és minden körülmények közötti elkerülése ugyanis akadályozhatja a pénzügyi lehetőségek kihasználását, és tömeges jelenséggé válva a nemzetgazdaság fejlődésének egyik komoly gátja, akadálya lehet. Széchenyi István óta tudjuk, hogy hitel nélkül nincs gazdasági fejlődés, márpedig a hitel minden esetben kockázatvállalást is jelent egyben – mind a hitelfelvevő, mind pedig a hitelező részéről. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy ma már azok sem gondolkodnak pénzügyi kockázatok vállalásában, azaz például egy vállalkozás elindításában, ehhez hitel felvételében, akiknek ehhez és a kapcsolódó pénzügyi kockázatok kezeléséhez megvan a megfelelő képzettsége, tudása. Ennek később komoly kihatása lehet a magyar gazdaság teljesítőképességére, a beruházásokra, az innovációra, a vállalkozókedvre. Reális önismereten alapuló önbizalomra van szükség ahhoz, hogy a fiatalok képesek legyenek vállalkozni, és ezzel felívelő pályára állítani a magyar gazdaságot.

Kiemelkedően fontos szerep hárul az oktatásra

A fent említett kutatásból kiderül, hogy a mai 18-25 éves korosztály pénzügyi kultúrájának szintjét számos befolyásoló tényező együttesen határozza meg, és a fiatalok összességében élethelyzetüknek és a célrendszerüknek megfelelő pénzügyi műveltséggel rendelkeznek. Fontos többek között, hogy ki hány éves, kinek milyen pénzügyi tapasztalatai vannak, ki milyen családi környezetből jön, ki milyen közegben él jelenleg, ki mit tanult és mikor, ki élt huzamosabb ideig külföldön és ki nem. Nem volt ugyanakkor mérhető az eltérés a középiskolában pénzügyi-gazdálkodási képzésben részesültek és a nem részesültek tudásszintje, pénzügyi ismeretei között. Ez azt jelenti, hogy a tananyagfejlesztésnek mind a közoktatásban, mind pedig a felsőoktatásban tudományos kutatások betonbiztos eredményeire kell épülnie. A szakmai, családi, társadalmi háttér ugyanis meghatározó a pénzügyi kultúra tekintetében. Az államnak ehhez kapcsolódva pedig az a feladata, hogy csökkentse a hozott, örökölt különbségeket, amiben kiemelkedően fontos szerep hárul a megfelelően felépített és tudományos módszerekkel megalapozott középiskolai és felsőszintű oktatásra.

A felmérés alapján kijelenthető, hogy lényeges különbség van a felsőoktatásban tanuló fiatalok valós és vélt pénzügyi tudása között. A vizsgált korosztály csaknem harmadára igaz, hogy tényleges pénzügyi tudásánál többre tartja az ismereteit, míg tizedük alulértékeli, amit elsajátított az évek során. A téves önértékelés szintén kockázatot jelenthet, mégpedig mind a két irányban (túlzott kockázatvállalás, illetve túlzott kockázatkerülés lehetősége), és nem csak az egyén, hanem a közösség szintjén is.

Közel egymillió ember vergődik hitelcsapdában

Az ésszerű döntéseket sok esetben nem a tudásbeli hiányosságok akadályozzák, hanem az anyagi lehetőségek. A felmérés szerint a hallgatók jellemzően ugyan rendelkeznek pénzügyi célokkal, jövedelmi helyzetük, illetve a megtakarítási lehetőségeik és szokásaik azonban csak kevesük számára teszi lehetővé, hogy hosszú távú céljaiknak megfelelően cselekedjenek pénzügyi döntéseik során. A többségnek – részben a kockázatkerülő magatartás miatt – folyamatosan szüksége van a rendelkezésére álló erőforrásokra, amiből adódóan a rövidtávú megtakarítási formákat preferálja, hisz nem is tehet másképp.

Az egyének és a családok pénzügyi kiszolgáltatottsága Magyarország egészének gondja, hiszen egy közösség fenntartható pénzügyi, gazdasági helyzete nem lehet jobb tartósan polgárainak pénzügyi, gazdasági helyzeténél. A 2008 előtti hitelbőség évei oda vezetettek, hogy ma közel egymillió ember vergődik hitelcsapdában, kockázatot jelentve a nem eladósodott családoknak is, ami élesen mutat rá, hogy a pénzügyi kultúra széles körű javítása nélkül nem lehet hosszú távon rend a magyar közpénzügyekben.

A pénzügyi attitüdök, ismeretek és magatartásformák fejlesztése nemzetstratégiai cél, amit az Állami Számvevőszék mint a közpénzek és a közvagyon legfőbb őre is kiemelten támogat.

Jegyzetek:

Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról – kutatási jelentés
2013. június. Kutatásvezető: Dr. habil Németh Erzsébet

Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke

Megjelent:

http://www.penzugyiszemle.hu/vitaforum/a-rend-erteket-teremt-a-penzugyekben-is