Feljövőben A Magyar Termék

dr.Kardeván Endre, élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár volt a MÚOSZ Életmód Szakosztály vendége 2013. november 5-én, a tájékoztatón a magyar élelmiszer termékek piaci helyzete, előnybe hozása volt a téma.

Az államtitkár emlékeztetett, az Unióhoz való tartozás határaink teljes nyitottságát jelenti, az áruk szabadon áramlanak, hazánkba is igen nagy mennyiségben, elsősorban nyugatról, ill. néhány környező országból. Nagy mértékben igaz ez a megállapítás az élelmiszerekre is.

Hazánk mezőgazdasági ország, s jelenleg is képes élelmiszerből az országos szükséglet másfélszeresét megtermelni. Ennek nagy jelentősége van, az export szempontjából, szállítunk az Unió területére is, de ez a piac nagyon behatárolt, minden terület „le van osztva", többlet-exportra nincs lehetőségünk. Ez indította a kormányt arra, hogy kelet felé, ill. az arab világ és a távol-kelet irányába nyissunk. Ez jelenti Oroszországot és a szovjet utódállamokat, Kínát, Vietnámot, Szaud-Arábiát, Algériát, stb. Mindazon országokról van szó, ahova a szállítás biztonságos, s az árú ellenértékét meg is kapjuk.

Az elsődleges és legfontosabb cél, hogy a belső piacon adjunk el minél többet. Ez elsősorban munkahelyet jelent a vidéken, s ha fel is dolgozzuk a megtermelt élelmiszert, akkor a hozzáadott érték is itthon marad, amit vissza tudunk fogatni a gazdaságba. Nem célunk ma már, a korábbival ellentétben, hogy alapanyagokat exportáljunk.

Kényszerpályát is jelent ez bizonyos értelemben, mivel ma már exportra is csak prémium terméket, nem pedig tömegterméket lehet szállítani. Utóbbinak is lenne felvevő piaca, de nem vagyunk képesek olyan mennyiséget gyártani egy-egy termékből, ami ezt a fajta piacot, mint pl. az orosz, vagy a kínai piac, kielégítené. Ettől függetlenül, amit előállítunk, azt el is tudjuk adni, lehetőségeinket maximálisan képesek vagyunk kihasználni.

A hazai termékek vásárlását több, közvetett eszközzel igyekszik elősegíteni a kormányzat, ugyanakkor kínosan vigyáz arra, hogy semmiképpen ne alkalmazzunk olyan, a piac működését közvetlen módon befolyásoló, diszkriminatív módszert, amit az Európai Unió versenyszabályai tiltanak.

Elsősorban a fogyasztók tájékoztatásának és döntési lehetőségének jobbítása céljából hozták meg a

Magyar Termék rendeletet, amelyet az Uniónál először nem akartak elfogadni, némi átírás után azonban működésre alkalmasnak találták. Ez a rendelet határozza meg a fogalmakat, hogy mi a magyar termék, mi a hazai termék és mi a hazai feldolgozású termék. Ezekre emblémák születtek, amelyek árusításkor alkalmazhatók, de a terméknek meg is kell felelnie ezeknek. Eddig a termékek 80%-án szerepelt a magyar termék felirat, ami teljes mértékben valótlan, mert nem teljesen magyar alapanyagból készült, jó részét nem Magyarországon gyártották.

Tehát:

A magyar terméknek 100%-ban magyar alapanyagból kell készülnie, Magyarországon gyártják, Magyarországon csomagolják, itt hozzák forgalomba.

A hazai termék esetében 50% a magyar alapanyag, a hazai feldolgozású termék készülhet teljes mértékben import alapanyagból, de idehaza kerül feldolgozásra, csomagolásra.

Ez a rendelet egy évvel ez előtt jött létre, egy év türelmi idő volt, azóta komolyan vizsgálják és ellenőrzik betartását.

Az eredmény; átrendeződött a polcon az árú, eltűntek a „magyar termék" feliratú árúk, arányuk 30-40%-ra csökkent,

ez a csökkenés még lejjebb, 20%-ra várható egy éven belül. Akkor lesz igaz az árúk felirata. Ekkor fognak egyre több magyar terméket bevinni a boltokba, amit el tudnak adni, ha tényleg magyar árút fogunk keresni. Ausztriában ez lezajlott, működik, 80 éve csinálják.

A kormány a valós lehetőségek és igények figyelembe vételével újraszabályozta az egyszerre feldolgozható kistermelői áruk mennyiségét. Hasonló kezdeményes volt a közbeszerzési törvény módosítása, amely így már lehetővé tette, hogy a közékeztetésbe kistermelők is be tudják szállítani saját termékeiket.

Számos feldolgozott élelmiszer van forgalomban ugyanis, amit Magyarországon csak darabolnak, szeletelnek, átcsomagolnak, a velük kapcsolatos tényleges technológiai folyamatok azonban külföldön zajlanak. Ezeken az élelmiszereken az új szabályozás szerint nem lehet hazaira utaló jelölést alkalmazni. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a felhasznált alapanyagok ugyan külföldről származnak (kakaó, kávé, ananász, stb.), de minden tényleges előállítási munkafolyamat Magyarországon történik, ezek a hazai feldolgozású élelmiszerek.

Miért jó számunkra, ha idehaza minél több magyar terméket tudunk eladni? Mert a magyar termékeket, a szó szoros értelmében, a szántóföldtől az asztalig ellenőrzés alatt tudjuk tartani. A multi láncok megalakulásával, gyakorlatilag mindenki ott akar vásárolni. Ez alapjában nem jelent gondot, de elfedi előlünk, hogy milyen jók a hazai vidéki termékek, amelyekben megbízhatunk, mert tudjuk, hogy honnan, kitől származnak, s tudjuk, hogy nem vitték át háromszor az országon eladás céljából, s nem rakódik rá 20-30% szállítási költség.

A kormány evégett rendeleteket gyártott, könnyítéseket hozott az eladást illetően is, s így a kistermelő rendeletben meghatározott módon, 40 km-es körzeten belül különböző könnyítésekkel lehet eladni ezeket a termékeket.

Így nincs magas szállítási költség, a rövid táv miatt könnyítések alkalmazhatók, mert utolérhető az árú, a helyi piacra kivitt, pl. kerti árú útja estére meghatározható. Az ellenkező példát jelenti a korábbi felállásban, hogy 1.800 km-t utazik egy répa, míg a konyhára kerül. Könnyítést jelent, hogy a közbeszerzési eljárás alól is kikerültek ezek a rövid távon forgalmazott, kistermelőktől származó termékek. Így jutnak friss termékek iskolákba, óvodákba, s nem a több száz kilométerről hozott fonnyadt zöldségek.

Felmérés szerint, ma már a boltban az emberek 75%-a az egymás mellett kínált, közel azonos árú külföldi és a hazai termék közül a hazait választja, korábban ez az arány 10-15% volt. Azonban, ha a külföldi termék sokkal olcsóbb, akkor azt választják. Ez sem gond, az igények lehetnek különbözők, csak nem szabad becsapni a vevőt, tudnia kell, hogy mi van a 300 Ft-os és mi az 1.800 Ft-os virsliben…Lehet, hogy utóbbi egyetlen szálának nagyobb a beltartalmi értéke, mint az előbbi három száljáé.

Különböző könnyítések és segítségek léteznek a minél több magyar termék előállításához. A kis-, közép-, és mikro-vállalkozások rengeteg pályázati lehetőséggel szembesülhetnek, uniós pénzből és hazai büdzséből származóval egyaránt. Mindegyikből van bőven, hatásuk már érezhető. Olyan kis-, és középvállalkozások nőttek már ki, amelyek exportra is tudnak termelni, ehhez viszont meg kell teremteni az export-piaci lehetőséget. A kormány és a mezőgazdasági tárca csak a lehetőséget tudja megteremteni, minden további a vállalkozón, termelőn, élelmiszer feldolgozón, állattartón múlik.

Országok közötti viszonylatban a tárca feladata megteremteni a jogi-, ill. kereskedelmi alapját az országok közötti forgalmazásnak, létrehozni a megfelelő hatósági papírokat annak működéséhez. Elsősorban állati eredetű termékeknél jelent ez nagyobb gondot, ahol a bizonyítványokat nagyon komolyan veszik. Most már Oroszország felé az elmúlt két és fél évben 25-30%-al nőtt az export, összességében a teljes mezőgazdasági export az elmúlt három évben 20%-al emelkedett Magyarországon. Bizonyos termékek vonatkozásában ezek a számok még kedvezőbbek.

Megnőtt a lehetőség, hogy sertés-, és sertés-készítmény termékek mehessenek Amerikába, erre az elmúlt 15 évben nem volt lehetőség. Oroszországba gyakorlatilag mindent szállíthatunk, Kínába sertés, szarvasmarha termékeket lehet szállítani, hasonlóképpen Vietnámba is. Az arab országokba gyakorlatilag mindent, amit ők megesznek, megisznak, alkohol kivételével. A legtöbb helyre elsősorban szarvasmarhát, a lehetőség mindenhol adott, Algéria is nagy felvevő piac. Sok más piaci lehetőség is van még, mindenhol biztosított az ügylet hatósági része. A világ bármely részébe, pl. Japánba, Mexikóba is tudunk exportálni, most már minden a vállalkozókon múlik.

Rendeletek nyomán, a nagy kereskedelmi multi cégek is egyre nagyobb arányban jelenítenek meg magyar élelmiszert polcaikon, vannak olyanok már, amelyek helyi és regionális termékeket is felvásárolnak. Nem csak Budapesten van logisztikai raktáruk, hanem megyei, sőt kisrégiós viszonylatban is., s onnan töltik fel helyi boltjukat.

Maga is megtakaríthatja a szállítási költséget, olcsóbban tudja adni az árút, jobban jár.

A kereskedelmi cégek saját márkás termékeit is ellenőrzik, ezen is rajta kell lenni a gyártónak, az árus engedélyezési számának, vissza kell tudni vezetni, hogy kitől származik az adott árú.

Az élelmiszerbiztonságról szólva, nyilvánvaló, hogy az élelmiszerek speciális helyet foglalnak el a tömegtermékek szokásos kínálatában, közvetlenül szervezetünkbe jutva, annak működésére közvetlen hatást gyakorolnak. Ebből adódik, hogy az élelmiszer bizalmi termék, hiszen megvásárlása során feltéttelezzük, hogy a vele foglalkozó vállalkozók az egészségünket, biztonságunkat óvó, megfelelő minőségű árút értékesítenek számunkra.

Napjainkban ezen bizalmi funkció szerepének erősödését tapasztalhatjuk, amikor a növekvő számú termelői piacok valamelyikét felkeressük. Ezeken az élelmiszer előállítója és a fogyasztó gyakran közvetlenül találkozik egymással. Amennyiben az eladó bizalom-gerjesztő, megvásároljuk a terméket, ha nem, akkor inkább tovább megyünk. Nekünk magyaroknak az élelmiszerek különös jelentőséggel bírnak. A mi klímánkon igen sokféle, rendkívül jó minőségű alapanyag áll rendelkezésre, a hazai szaktudás, a kialakult és a hatóságok által következetesen ellenőrzött higiéniai gyakorlat pedig megfelelő garanciát nyújt a fogyasztásra kerülő hazai élelmiszerek biztonságára, a hazai fogyasztói eIvárásoknak való megfelelésre. Minél nagyobb távolságra, minél hosszabb ideig utaztatjuk az élelmiszereket, annál inkább szükség van a hosszú idejű eltarthatóságot biztosító technológiákra, egyben az utólagos fertőződés elkerülésére. Ezeket a követelményeket gyakran csak hozzáadott vegyi anyagokkal lehet elérni. A hosszúra nyúló szállítási távolságok pedig törvényszerűen nagyobb környezetszennyezést okoznak. Természetesen minél távolabbról és minél több kereskedő beiktatása után jut hozzánk az élelmiszer, annál személytelenebbé válik a kapcsolat az előállítóval, amely a termelői piacon még közvetlen és átlátható. Közhely ma már, hogy magyar termék vásárlásával hazai munkahelyeket támogatunk és őrzünk meg, összességében saját jólétünket támogatjuk.

Magyarország az élelmezésbiztonsági globális ranglistán jó helyen szerepel, derül ki az amerikai központú vegyipari konszern, a DuPont megbízásából készült felmérésből, amelyet az Economist Intelligence Unit (EIU) állított össze.

A felmérés egyik alindexében az élelmiszerek minősége és biztonsága terén a régiós országok közül hazánk érte el a legjobb helyezést. A világranglistát az Egyesült Államok vezeti, míg Magyarország a 28. helyen áll a 107 fejlett, ill. fejlődő országot rangsoroló felmérés első harmadában, derül ki az EIU által készített összeállításból. A tekintélyes londoni gazdaságkutató cég 27 különböző mérőszám alapján rangsorolta az országokat abból a szempontból, hogy azok polgárai mekkora mértékben és milyen árszint mellett jutnak hozzá a megfelelő tápértékű, biztonságos élelmiszerekhez. Az EUI által az országok rangsorolására kidolgozott globális élelmezésbiztonsági index (Global Food Security Index, GFSI) három alindexből tevődik össze. Az egyik az élelmiszerek megfizethetőségét veszi figyelembe, vagyis azt, hogy az egyes országokban milyen árszint mellett lehet megvásárolni az élelmiszereket.

Itt olyan mérőszámokat összesít az EUI, amelyek például azt mutatják be, hogy az élelmiszerre költött összegek mekkora hányadát jelentik a háztartások kiadásainak, ill. mekkora a mezőgazdasági termékekre kivetetett vámok mértéke, vagy mekkora állami támogatást kapnak a gazdák.

Élelmiszer termékeink GMO-mentes (génmódosítás nélküli) volta exportunkban fontos szerepet játszik, nagy tekintélynek örvend. Mentesség hiányában semmit sem tudnánk exportálni pl. Oroszországba. A magyar kormányzat nem véletlenül szán nagy figyelmet ennek az előnynek a fenntartására, s a GMO mentességet az alkotmányban garantálja. Minden Magyarországra bejövő vetőmagot ellenőrzünk.

A hazai termékek közül a kiváló minőségűekre szeretnénk a fogyasztók figyelmét felhívni a Kiváló Magyar Élelmiszer termék-tanúsító védjegy használatával. A szigorú feltételrendszer szakmai elvárásait a VM által felállított zsűri határozza meg. Ennek középpontjában a kiváló minő teljesítése áll. Az elvárásokat jelentősen szigorították, így feltehetően rövid idő múlva már a fogyasztók is érzékelhetik a védjeggyel ellátott termékek magasabb minőségét.

A lényegesen jobb összetételű élelmiszerre kívánták irányítani a fogyasztók figyelmét akkor is, amikor elindították a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozásában a különleges élelmiszerek minőségét meghatározó terméklapokat.

A különleges jelzővel forgalomba hozott termékek esetében elvárják a lényegesen jobb minőségű és mennyiségű alapanyagok felhasználását, valamint a felhasznált adalékanyagok mennyiségének legkisebb mértékre szorítását. Egyebek mellett egyes mézfajtákra, lekvárokra, szörpökre, tejtermékekre, édességekre, sütőipari termékekre készült

eddig „különleges termék" leírás.

A hagyományos összetételű, hagyományos technológiával előállított élelmiszerekre irányítja a fogyasztók

figyelmét a Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram. Ebben az esetben, a legalább 50 éves múltra visszatekintő eljárások használatával készített termékeken, egy sikeres pályázat eredményeként feltüntethető a HÍR logó.

A további fogyasztói tájékoztatást segítő intézkedés lesz a kézműves élelmiszerekre vonatkozó részletes élelmiszerkönyvi szabályozás, megjelenése az év végén várható. Egyre többen értékesítik terméküket kézműves élelmiszerként. Szabályozás hiányában előfordulhat, hogy a kézműves fogalom alatt eltérő elvárásokat fogalmaznak meg a piaci szereplők. A tisztességes verseny feltételeinek biztosítása érdekében, az érintettek bevonásával megkezdték a részletes követelmények meghatározását .

Az államtitkár mindenkit buzdít a magyar termékek vásárlására, hosszabb távon mindenképp megéri.

Harmat Lajos