Hogyan számítódik a szerzői jogi védelmi idő?
4 perc olvasás
A szerzői jog a szerző életében és halála után (post mortem auctoris) 70 évig védi a műveket. A periódus vége mindig az adott év december 31-ére esik, így az év kezdetén egyszerre kerül ki az oltalom alól valamennyi olyan mű, amelynek szerzője 1943-ban hunyt el.
A szerzői jog a szerző életében és halála után (post mortem auctoris) 70 évig védi a műveket. A periódus vége mindig az adott év december 31-ére esik, így az év kezdetén egyszerre kerül ki az oltalom alól valamennyi olyan mű, amelynek szerzője 1943-ban hunyt el.
Többszerzős művek esetén az utoljára elhunyt szerzőtárs halálától számítódik a védelmi idő. Ez vonatkozik például a zeneművekre, dalokra, nótákra is. Ezeknél tehát a zeneszerző(k) és szövegíró(k) közül a legkésőbb meghalt személy halálozási dátumát kell figyelni.
Külföldi művek jogi oltalma
Az Európai Unió államai egységesen szabályozzák a szerzői jogi védelmi időt. Az EU-n kívüli származású műveknél azonban nehezebb lehet a jogi védettség megállapítása. A vonatkozó nemzetközi megállapodás, a Berni Uniós Egyezmény szerint ha eltérő a védelmi idő a felhasználás helyén és a származási országban, mindig a rövidebb védelmi idő alkalmazandó.
Abban tehát biztos lehet a magyar felhasználó, hogy az 1943-ban vagy az előtt elhunyt szerzők művei Magyarországon szabadon felhasználhatók. A később elhunyt szerzők esetében is előfordulhat, hogy a védelmi idő már lejárt, de ennek megállapítása valamivel nehezebb feladat.
Egy konkrét példával élve: Szergej Rahmanyinov 1918 előtt keletkezett művei Oroszországban kerültek publikálásra. Mivel ott a szerző halála után 50 éves védelmi időt állapítanak meg, ezek a művek Magyarországon már 1994-ben kikerültek a szerzői jog alól. Amerikában és Nyugat-Európában megjelent utolsó művei azonban csak most, 2014. január elseje után használhatók fel engedélykérés nélkül.
Milyen szerzői jogok maradnak fent a védelmi idő lejárta után?
Egyetlen szerzői jog, a névjog marad fenn a védelmi idő lejárta után. A jogalkotó szerint ugyanis továbbra is fontos, hogy a műveket mások ne tulajdonítsák sajátjukénak. Ez a szabály inkább garanciális jelentőségű, a gyakorlatban még nem került sor egyszer sem a szerzői jogi törvény ezen passzusának bírósági alkalmazására.
Szerzemény, előadás, hangfelvétel
2013 fontos fejleménye volt a szerzői jogban, hogy az előadók és hangfelvétel-előállítók védelmi idejét az egész EU-ban 50-ről 70 évre emelték. Ez a változás azonban nem érintette a szerzők (alkotók) védelmét.
– szerzők: haláluk után 70 évig
– előadók: a hangfelvétel első forgalomba hozatala után 70 évig
– hangfelvétel-előállítók: a hangfelvétel első forgalomba hozatala után 70 évig
Nem éledtek fel azonban a már lejárt védettségek. Tehát az 1962-ben vagy az előtt rögzített hangfelvételek továbbra is szabadon felhasználhatók.
Mindig külön kell figyelni, hogy a szerzői, illetve az előadói-előállítói jogok lejártak-e. Tehát pl. egy friss Mozart-felvétel felhasználásakor nem kell már gondolni az alkotó jogaira, de a felvételen közreműködő előadó és a kiadó jogai még élnek.
Magyar szerzők, akik 1943-ban hunytak el
BÁLINT GYÖRGY – irodalom
HARSÁNYI ZSOLT – irodalom, könnyűzene
HEGEDÜS LÓRÁNT – irodalom
HUBER GYULA – könnyűzene
KISS LAJOS – irodalom
KOMOR GYULA – irodalom
LOVASS GYULA – irodalom
PÁSZTOR BÉLA – irodalom
REICHARD PIROSKA – irodalom
REINITZ BÉLA – komolyzene
REJTŐ JENŐ – irodalom
RÉKAI NÁNDOR – komolyzene
SALAMON ERNŐ – irodalom
STEIN AURÉL – irodalom
SZABOLCSI LAJOS – irodalom
TAMÁSSY ANDOR – könnyűzene
ZAKÁL DÉNES – könnyűzene