Révay András: A Kultúra, A Sport és A Bor Városa

A városi kiváltságok elnyerésének 650. évfordulóját ünnepli az idén Cegléd. Sok évszázad hányatott történelme után a város most ismét fellendülőben van.

A jeles évforduló nagy esemény a város életében és van is mire büszkének lenni, mondta el Földi László polgármester az ünnepségsorozatról szólva. Bizonyítható, hogy a vidék már négyezer éve óta lakott, a helység nevét először 1290-ben említik egy oklevélben. Nagy Lajos királyunk 1364. május 8-án, Visegrádon kelt oklevelében ad parancsot minden főpapnak, országnagynak, főispánnak, várnagynak, nemesnek, hogy a ceglédi polgároktól és telepesektől sem vízi, sem szárazföldi vámot behajtani ne merészkedjenek. A korabeli jogrend szerint Cegléd ezzel lépett be a városok sorába. Négy év múlva, 1368-ban a város királyi adományként az óbudai Klarissza apácák tulajdonába került. A szerzetesrend 1782-ig birtokolta a város jövedelmeit. A napjainkig nyúló történelemben a település neve Dózsával, Kossuthal is összeforrt, épült itt gyár, találtak gyógyvizet, de a legnagyobb kincs mégis a 38 ezer lakos, akik részesei a múltnak, tevékeny alakítói a jelennek és a jövőnek is.

Cegléd, a kultúra városa – jelentette ki a polgármester. Zenei múltja és jelene igazolja ezt. Itt található az ország egyik legjobb dobmúzeuma. Jelenlegi helyét már kinőtte, keresik a méltóbb megoldást. Nemzetközileg elismert sztárok részvételével minden évben megrendezik a dobosok és ütősök gálaműsorát. Legalább ilyen aktív a dzsesszélet és három európai hírű kórus is van a városban. A „hangverseny minősítésű" fúvószenekar 16. éve működik. A városháza nagytermében évente több operaestet rendeznek, legutóbb Rost Andrea volt vendégük. Júniusban rendezik a Laskafesztivált. Bár gomba is van ilyen nevű, a fesztivál főszereplője a tészta. Itt a lebbencs-szerű tésztát hívják laskának. A legnagyobb rendezvény mégis a Kossuth – napok. Két-három napig tart.

A polgármester véleménye szerint Cegléd a sport városa is. Nagy sportmúzeuma van, benne több olimpiai és egyéb, más bajnok tárgyai láthatók. A város határában működő amatőr gokart pálya az országban a leghosszabb, 820 méter. Néhány héttel ezelőtt adták át az új uszodát, ezzel jelentősen bővült az utánpótlás nevelésének lehetősége, és lerakták már a judo stadion alapkövét is. Voltak, akik felpanaszolták, hogy a sportlétesítmények helyett miért nem kórházat építenek? A válasz egyszerű: ha egészséges gyerekekből egészséges felnőttek lesznek, kevesebb kórház kell!

Tavaly volt tízéves a termálfürdő. Hidrogénkarbonátos, nátriumkloridos és jódos vize 54 fokos. Mozgásszervi, emésztőszervi, reumatikus betegségek, krónikus gyulladások kezelésére alkalmas. A kloridos víz bőrgyógyászati célokra, idegpályák rehabilitálására kiváló. Fürdő- és ivókúrára egyaránt ajánlják. A balneoterápiás kezelések közül az OEP támogatását élvezi a gyógyvizes fürdő, a súlyfürdő, az orvosi gyógymasszázs, víz alatti vízsugármasszázs, csoportos gyógytorna. A fürdő a gerincferdüléses, asztmás gyerekeket is várja, a 18 éven aluliaknak orvosi előírásra ingyenes a gyógyúszás. A fürdő szomszédságában van a négycsillagos Hotel Aquarell.

Bármennyire meglepő, Cegléd a borok városa is. A II. Világháború után a térségben több ezer hektár szőlőt telepítettek, melynek mára csak a töredéke maradt meg. A környékén mintegy háromszáz hektáron folyik bortermelés. Borrendjük is van: az Unghváry László Borrend. A hegybíró, Klément György jól tudja, az alföldi borok nem versenyezhetnek Villány, Eger, Tokaj boraival – de nem is akarnak! A térség szőlészeti, borászati jelentősége a filoxéra-vész után nőtt meg. Mathiász János és társai, például Unghváry László kezdték a homokot szőlővel betelepíteni. Cegléd központjában – az akkori időkben – Közép-Európa legmodernebb pincészete működött.

A pincerendszer egy része még ma is létezik. A város környékén nyolc – tíz olyan családi borászat dolgozik, ahová bármikor jó szívvel lehet vendéget küldeni. Számuk jelenleg növekvőben van. Elhelyezkedésük szerint két körre fűzhetők fel. Pünkösd táján – a város segítségével – autóbuszok mennek körbe, a kóstolni vágyók egy nap akár mindet végiglátogathatják, leszállnak az egyiknél, bevárják a másik buszt, mennek tovább. A borról mondják: palackba zárt napfény – hát ez erre a vidékre biztosan igaz. A napsütéses órák száma kiemelkedően magas. Friss, virágillatú, üde borok születnek errefelé. A város bora 2013-ban a Cserszegi Fűszeres és a Cabernet Sauvignon lett.

Először 1964-ben ünnepelték meg a város alapításának évfordulóját, május 8-át – mondta el a Kossuth Múzeum igazgatója, Reznák Erzsébet. Az idei rendezvénysorozat célja bemutatni, honnan indult és hová jutott a város. A Múzeum erre az ünnepre Cegléd kialakulásának néhány évszázadát, középkori régészeti emlékeit mutatja be. Sajnos ezekből nincs túl sok, mert a mai városközpont az Árpád-kori város fölé épült. Régóta tervezik és az ünnepre valószínűleg el is készül a „Ceglédi képeskönyv". Benne időrendi sorrendben a város történetét bemutató képek sorakoznak majd úgy, hogy a helyi iskolások is eredménnyel forgathassák. Még egy évfordulóra is készül a város: a szájhagyomány szerint 1514-ben ott mondott beszédet Dózsa György. Bár ezt a tényt a tudomány azóta megcáfolta, a Parasztháború emlékét ápolják.

A termálfürdő mellett nagykiterjedésű Aqua Centrum, kemping és szabadidőpark, erdei iskola is működik. Tótin Lóránt igazgató szerint náluk a vendégek elégedettsége a legfontosabb. A megközelítésük vasúton nagyon egyszerű. Budapestről ötven perc alatt ott a vonat, a Budai úti megállótól 600 méterre vannak. Azoknak a vendégeknek, akik hosszabb időn keresztül szeretnék igénybe venni a Ceglédi Szabadidőközpont által nyújtott szolgáltatásokat, azoknak a 4 hektáros Apartmanpark és Kemping kínál szálláslehetőséget. A fenyőerdővel körülölelt kemping területén 36, télen-nyáron üzemelő modern, fűthető, komfortos, négy személyes apartman épült, felszerelt konyhával, fürdőszobával, hálószobával, televízióval. Továbbá 120, lakókocsik vagy sátorozok számára kialakított parcella fogadja a turistákat.

A minden igényt kiszolgáló, 17 csúszdával felszerelt Aquapark 2005-ben nyitotta meg kapuit. Az Aqua Centrum alapmotívuma egy középkori vár hangulatát idézi, mesés, játékos elemekkel. A csúszdák között családi-, gyermek-, zárt-, nyitott csúszdák kanyarognak. Ezek közül a legérdekesebb az ingacsúszda, mely hazánk öt legextrémebb csúszdájának egyike. A „gyermek szigeten" sárkánycsúszda, zárt és nyitott gyermekcsúszdák találhatók, míg a vadfolyó, és a csőcsúszdák a felnőtt közönséget várják. Közös családi élményt a négysávos családi csúszda és a lassúfolyó kínál. A legvakmerőbbek a kamikáze, a feketelyuk illetve a hagyma csúszdán tehetik próbára bátorságukat.

A város ünnepeire a vendéglátók is készülnek. Kiss Gyula, a Zöldházak Fagyizó és Cukrászda üzletvezetője egy titkot is elárult. Máshol a „barátfüle" főtt, töltött tésztát jelent, náluk a szilvalekváros „papucsnak" is ez a neve. Családias vállalkozásukra a szeretet, a jó kiszolgálás és az odafigyelés jellemző. Száznál is több, különféle süteményt, olasz, főzött fagylaltot, esküvői tortát és rá karamellvirágokat készítenek. A város ünnepségeihez 2010 óta csatlakoznak. Augusztus 20-án elkészítik a hivatalos recept alapján az ország tortáját, tavaly ők nyerték a „Város tortája" címet is gesztenyés, körtekrémes remekükkel.

Imregi Tibor családi vállalkozása 30 éves, jelenlegi vendéglőjét 12 éve vezeti. Kezdetben hagyományos, magyar konyhát vittek, az évek változásával egy kicsit alkalmazkodni kényszerültek a nemzetközi irányzatokhoz. Ma a jellemzőjük a magyaros ételek, némi mediterrán hatással. Rendszeres résztvevői a hazai és külföldi gasztronómiai fesztiváloknak, de mindig jelen vannak a városi rendezvényeken is. Különlegességük az alföldi gulyás, ami nem azonos a gulyáslevessel. Inkább átmenet a leves és a pörkölt között. Mondhatni: egy hosszú lére eresztett pörkölt, amiben még különféle adalékok is vannak. Alapja a bográcsgulyás burgonyával, de nagyon sok változata van, mint például szegedi, szerb, debreceni gulyás. Az alföldi – a zöldségtermesztés miatt – répát, borsót, zellert is tartalmaz.