Drasztikusan visszaesett a vállalati hitelállomány

Több mint 30 százalékkal csökkent a vállalatok hosszú lejáratú kötelezettségállománya 2009-hez képest. Az Opten céginformációs szolgáltató elemzése szerint a bankok számlavezető ügyfélkörében 7 és 15 százalék között szóródik a kiemelt kockázatú ügyfelek aránya. Márpedig a stabil hitelportfóliók, a hitelezés felfutása és a beruházások növekedése létfontosságú lenne a magyar gazdaság számára.

„Az elmúlt években a vállalkozások beruházási hajlandósága a stagnáló gazdaság és az elszálló árfolyamok mellett jelentősen visszaesett, míg a bankok – néhány kivételtől eltekintve – kényszerű stratégiaváltással visszafogták hitelkihelyezéseiket, és a hitelportfólió kockázatának csökkentésére koncentráltak" – mondja Tóth Tamás, az Opten Kft. ügyvezetője. A pénzintézetek a kint lévő „rossz" portfólió leépítése mellett csak a legjobb minősítésű ügyfeleknek folyósítottak újabb beruházási hiteleket. Mindezek eredőjeként 2009-hez képest nominálértéken több mint 30 százalékkal csökkent a vállalatok hosszú lejáratú kötelezettségállománya, a reálértéken számolt csökkenés pedig még nagyobb. Mindez hosszú távon rendkívül káros lehet a magyar gazdaságra nézve.

Az Opten által elvégzett elemzés szerint a tíz legnagyobb vállalati ügyfélállománnyal rendelkező hazai bank számlatulajdonos ügyfélkörének kockázatossága erősen differenciált. Egyes bankok esetében alig 7 százalék, több esetben viszont a 15 százalékot is megközelíti a kiemelt kockázatú ügyfelek aránya.

Az ágazati felszámolási és cégfluktuációs arányokból megállapítható, hogy nagy különbségek vannak az ágazatok általános megbízhatóságában is, ezért a pénzintézetek kezében megvolt a lehetőség, hogy hitelezési stratégiájuk függvényében eltérő ágazatokat patronáljanak. „Érdekesség, hogy ennek ellenére a bankok számlatulajdonos ügyfélkörében a vállalati portfóliók eloszlása ágazati szempontból meglehetősen egyenletes" – mondja Tóth Tamás.

A csak nagyon kockázatosan hitelezhető cégek elhelyezkedése regionális szempontból is jelentős különbségeket mutat. Általánosságban elmondható, hogy az üzleti etika fejlettségi szintje és a megbízhatóság keletről nyugati irányban folyamatosan növekszik, ez alól negatív kivétel a főváros, amely a második legkockázatosabb térség a „veszélyességi" listán.

Budapest és a megyék kockázati rangsora

(*1. a legkockázatosabb, 20. a legbiztonságosabb terület)

Az MNB jelenleg az alacsony alapkamattal, illetve a növekedési hitelprogramokkal próbálja mozgásba hozni az alacsony szintre beállt hitelpiacot. Sajnos az alacsony bizalmi indexek következtében a vállalkozások beruházási hajlandósága, ezzel a hitelek keresleti oldala továbbra is hiányzik, és a banki különadók sem segítenek a pénzügyi szektor hosszú távú stabilizálásában. A szabályozói környezet pozitív vagy negatív változása ebben a kiélezett helyzetben könnyen a banki stratégiák átalakításához vezethet, ami értelemszerűen a portfóliók újabb átrendeződését vonja majd maga után.

Módszertan

A számlatulajdonos-ügyfélportfólió kockázati elemzése magyarázatot adhat a bankok visszafogott hitelezési stratégiájára, hiszen a bővülés legtermészetesebb útja a már meglévő ügyfelek hitelezése. „A banknál számlát vezető ügyfelek céginformációs adatai – beszámolóadatok, kapcsolt vállalkozások, hatósági eljárások, elmarasztalások – fontos támponttal szolgálnak az adott bank ügyfélportfóliójának kockázatáról – mondja az elemzés módszertanáról Tóth Tamás. – Az elemzés természetesen nem egyenértékű a bankok hitelkockázat-elemzésével, hiszen nemcsak a hitelezettek, hanem a teljes vállalati ügyfélkör kockázatát méri, miközben a bank valós kockázatot csak a hitelek után visel" – hívja fel a figyelmet az Opten igazgatója.