Révay András: Kincsek Szöulból
5 perc olvasás
A hagyományos koreai mesterségekkel foglalkozó huszonnégy művész 150 kiváló alkotást mutat be Budapesten. Ezúttal igazi kincsek érkeztek Szöulból; bútorok, ékszerek, festmények, gazdagon díszített, ünnepi használati tárgyak láthatók a Koreai Kulturális Központban.
A hagyományos koreai mesterségekkel foglalkozó huszonnégy művész 150 kiváló alkotást mutat be Budapesten. Ezúttal igazi kincsek érkeztek Szöulból; bútorok, ékszerek, festmények, gazdagon díszített, ünnepi használati tárgyak láthatók a Koreai Kulturális Központban.
Ez nagyszabású kiállítás a Koreai Köztársaság és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 25. évfordulója alkalmából nyílott meg – mondta el Nam Gwang-pyo, a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete. A műtárgyak ritka lehetőséget kínálnak arra, hogy bepillantást nyerjünk Korea mai napig élő tradicionális kultúrájába. Ezek a tárgyak nem kifejezetten művészi alkotások, hanem a koreai emberek mindennapi életében használt kellékek. Láthatunk például tradicionális viseletet vagy olyan tárolóeszközöket, amelyekben különböző háztartási cikkeket helyeztek el, és olyan edényeket, amelyekben a közeli barátokkal elfogyasztott italokat és ételeket szolgálták fel.
A koreaiak ősei a mindennapi életben használt tárgyakat is gondosan és művészi szinten igyekeztek elkészíteni, aminek eredményeként rendkívül értékes remekműveket hoztak létre. A kiállításon személyesen is jelenlévő – szöuli szellemi örökségként nyilvántartott – Népművészet Mesterei, elődeik tehetségét és szaktudását örökölték, és megőrizték a mesterségek eredeti formáját. Van közöttük a gyöngyházberakás művészetének őrzője, ezüstműves mester, íjkészítő, hangszerkészítő és a buddhista templomfestészet továbbvivője is. Felélesztik és megőrzik azokat a hagyományos művészeti technikákat, amelyeket az eltűnés veszélye fenyegetett. Munkáikon látható, hogyan jelennek meg újra Korea kimagasló értékű hagyományai korszerű feldolgozásban.
Megerősítette a nagykövet szavait Kim Eun Young, a Szöuli Mesterek Népművészeti Egyesületének igazgatója, a díszítőcsomózás mestere. Számunkra öröm – mondta – hogy a „Korea kincsei Szöulból" című kiállítás egy olyan európai fővárosban került, mint Budapest, mely szintén jelentős kultúrájáról híres. A kapcsolatok is régebbiek, mint gondolnánk. Igaz ugyan, hogy 1989-ben a volt szocialista országok közül elsőként Magyarország vette fel a diplomáciai kapcsolatot Koreával. Ám azt kevesen tudják, hogy még ezt megelőzően, az 1940-es években, Ahn Ik-the – a koreai himnusz zeneszerzője – a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végezte tanulmányait.
A hagyományos koreai kultúra a koreai kézművességet hosszú időn át, mint kulturális értéket őrizte meg. A Szöuli Mesterek Népművészeti Egyesülete igyekszik minden évben külföldi kiállítások keretében megismertetni az ország egyedi iparművészetét, és bemutatni kulturális sokszínűségét. Ez az első koreai iparművészeti kiállítás Magyarországon és a most Budapesten látható alkotások is minden bizonnyal képesek arra, hogy megérintsék a magyar emberek szívét. A népi hímzés például itt is népszerű, ezért valószínűleg sokan fogják érdekesnek találni a chimseon varrástechnikát, a koreai csomózással készült selyem kiegészítőket.
Láthatók olyan ritkaságok, mint a fa tárgyak kagylóhéjjal való díszítése, a najeon, valamint három olyan lakkozási technika is megfigyelhető, melyek nem csupán növelik a színek intenzitását, hanem több száz évig hibátlan állapotban őrzik meg azokat. A tradicionális koreai háztartási eszközök és ékszerek az ezüstművesség fortélyait őrzik. Helyet kapott az ülő életmódhoz illeszkedő fafaragási technika, és ismerkedhetünk a különböző használati tárgyak, tároló edények, szalma- és gyékényszőnyegek elkészítésének történetével. Betekintést nyerhetünk a buddhista templom festészetbe, a húros hangszerek készítésének titkaiba és a szaruból készült íj vagy a jáde köves ékszerek megmunkálásába. Több hagyományos koreai szeszesitallal is megismertet minket a kiállítás, többek közt Dél-Korea nemzeti italával, a soju-val.
Koreában a szöuli szellemi örökségeket számozott listába foglalják. Közülük az első a lakkozás, melynek igen sok fajtája ismert. A második a songjulju, a fenyőből készült bor, melyhez növények leveleit, virágszirmokat adnak, hogy kellemesebb íze legyen. A tudósok körében rendkívül népszerű volt. A királyi családnak felszolgált tiszta, átszűrt rizsbor a kilences számot kapta, a gyógyszerként használt jakju rizsbor volt a 37-es. A népi minhwa festészet, a tizennyolcas, a közemberek érzelmeit jeleníti meg, egyszerre túlzó és szürrealista. Gyakori témája az állatok, például a tigris és a nyúl. A kiállítás június 10-ig ingyenesen látogatható a budapesti Koreai Kulturális Központban. (1124 Budapest Csörsz u. 49-51.)
