A bejglit nagyon jól kell megsütni
6 perc olvasás
A címben szereplő tanácsot Kiss Zoltán cukrászmester adta a résztvevőknek az Év Bejglije verseny eredményének kihirdetésekor – nem véletlenül. Feltételezzük, az otthoni bejglisütésre vállalkozók is tudják ezt, de azért nem árt ismételni. A versenyt a Magyar Cukrász Ipartestület a negyedik alkalommal hirdette meg és az idén már ötvennél is több alkotás versengett a díjakért és a kitüntető címekért.
Csakúgy, mint a korábbiakban, most is három kategóriában nevezhettek be a cukrászok a versenyre: hagyományos diós bejgli, hagyományos mákos bejgli és ínyenc bejgli bemutatásával lehetett a kilenctagú zsűri elé lépni. Kizárólag olyan termékekkel indulhattak a cukrászdák, amelyek megfelelnek a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/16-1 számú előírásában foglaltaknak, hiszen a bejgli – éppen az Ipartestület kezdeményezésére – a Magyar Élelmiszerkönyvben „védett” termék. Ahogyan az Ipartestület többi – az Év Fagylaltja és a Magyarország Tortája – szakmai versenyének, ennek a megmérettetésnek is az a célja, hogy felhívja a figyelmet a kiváló alapanyagokból készült ünnepi süteményekre, és népszerűsítse a kézműves bejglit az igazi minőséget kereső fogyasztók körében. 
Nem mindegy, hogy milyen bejglit fogyasztanak az emberek- hangsúlyozta Erdélyi Balázs a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke. Óriási különbség van egy ipari körülmények között előállított, tartósítószerekkel és egyéb állományjavítókkal készült bejgli és egy cukrászdában, gondos figyelem mellett, válogatott alapanyagokból, kézműves eljárással sütött bejgli között. Mindemellett persze a versenynek az is része, célja, hogy általa a szakma is fejlődjön! Valamennyi versenyünknél minden évben ott szerepel a szándékaink között, hogy egyre jobb minőségű, tökéletesebb termékeket kínáljuk a vásárlóknak. Ez egyben szakmánk jövőjének is záloga. Ezért is szeretnénk, ha évről-évre többen neveznének, mert minél több a résztvevő, annál hitelesebb lesz az eredmény is –hangsúlyozta az elnök. 
Mivel három versenykategória volt, három zsűri dolgozott. A mákos kategória zsűrijéből Karl Zsolt cukrászmester – (Karl Cukrászda, Dunaharaszti) őszintén elmondta, került eléjük finom mákos bejgli és olyan is, ami nem illett ebbe a versenybe. Túl kevesen használtak a tésztához disznózsírt, az jobb lenne hozzá, mint a vaj – ő még így tanulta a mestereitől – és senki sem engedte át hengeren a mák töltelék egy részét pedig úgy sokkal jobban kijönnek az ízek, ezáltal megmutatkozik benne a mákolaj, sokkal szaftosabb lesz, sokkal mákosabb íze lenne a bejglinek. Noha tíz évnél is régebb óta csiszolgatja a bejgli receptjeit, szívesen tanul a mai napig. Elég nehéz volt kiválasztani a győztest, mert az egyik kicsit száraz volt, de nagyon jó az íze, másik szaftosabb, de szegényesebb volt az íze –végül azért megtalálták közöttük a legjobbat. 
A diós bejglik zsűrizésének tapasztalatairól Gyuris László cukrászmester (A Cappella Cukrászda, Szeged) szólt. Ők szerencsésebbnek mondhatták magukat, noha sokan párhuzamosan indultak mindkét kategóriában. A disznózsír hiány itt is tapasztalható volt, pedig tudjuk, miért tesszük bele: teljesen más tésztát kapunk ezáltal, egy kicsit omlósabb lesz, nem olyan tapadós. Rossz bejgli viszont nem került eléjük és öt egészen kiemelkedett a mezőnyből. Ezt az ötöt szűkítették háromra, így alakult ki – többszörös újrakóstolás után – a helyezés. Otthon is érdemes kóstolgatni, mert ilyenkor az ember rengeteg üzenet kap az ízek által. Persze a töltelékben meg kellene jelenjen egy kis darabos dió, egy kis dióliszt és nem csak az édes morzsát kellene használni, a fűszerezéssel viszont csínján bánjunk! 
Az ínyenc kategóriában tapasztaltakat Kiss Zoltán cukrászmester – (Családi Kiss Cukrászat, Lajosmizse) ismertette. Szerinte ők voltak a legszerencsésebbek, mert az ínyencségnél a lehetőségek tárháza óriási, minden versenyző belevarázsolhatta a tésztába saját kreativitását. Az ínyencség számomra különleges dolog – mondta – a versenyzők is nagyon jól bántak ezzel. Egy kis fűszert, meglepetést már az alaptésztába bele lehet gyúrni, az jobban kihozza az ízeket. A különleges gyümölcsöket: vörös áfonyát, meggyet, szilvát, birsalmát, körtét harmonikusan sikerült belecsempészni a finom töltelékbe. Dúsították különböző magvakkal, szépen betöltötték a bejglit. Jövőre jöjjenek még többen, az igazi ínyencség hatalmas lehetőségeket kínál. Nekik csak egy tanácsot adott: vigyázzanak, mert a bejglit nagyon jól kell megsütni, alacsonyabb hőmérsékleten, kicsit tovább!
Az észrevételek és jó tanácsok elhangzása után került sor az eredmények kihirdetésére. A hagyományos diós bejgli kategóriában az aranyérmes, és ezzel „Az Év Diós Bejglije” díj nyertese: Lengyel Gabriella – Édes Szelet cukrászda, Budapest. Ezüstérmes: Kiss Károlyné – Major Cukrászda, Budapest, a bronzérmet Kara József Zoltánné vihette haza Kesztölcre, az Erika Cukrászdába.
A hagyományos mákos bejgli kategóriában az aranyérem és ezzel „Az Év Mákos Bejglije” díj tulajdonosa Gyomaendrődről a Desszert Centerből érkezett: Simon Andrea. Az ezüstérem Tolnára került: Fazekasné Both Anikóhoz a Both Cukrászdába, míg a bronzérem, Budapesten maradt, Kiss Károlyné kapta a Major Cukrászdában.
A nagy érdeklődéssel várt ínyenc kategóriában nem csak maga a bejgli, de a nyertes személye is meglepetést jelentett. A győztes, „Az Év Ínyenc Bejglije” cím birtokosa, tehát az aranyérmes bejgli, romantikus hangzású nevet kapott: Adventi pirkadat. Készítője, a verseny legfiatalabb résztvevője, Millei Renátó, Siófokon dolgozik a Dinasztia Cukrászdában. Lapunk kérdésére válaszolva elmondta: a családjában nincs cukrász, amikor a pályaválasztásra került sor és a vendéglátóipar felé „kezdett el kacsintgatni”, az osztályfőnöke javasolta az iskolát, ahol a férje szakácsnak tanult. Ő inkább cukrász lett, mert az „kreatívabb szakma” A Dinasztia Cukrászdában kezdett tanulni, két és fél évvel ezelőtt végzett, de igyekszik folyamatosan fejleszteni magát és ehhez a cukrászdában minden támogatást megkap. A díj birtokában már a titkot is elárulta: a tészta hagyományos volt, a töltelék különleges. Mandula grillázsba vörös áfonyát, majd hozzá még egy jellegzetes aromájú indiai fűszert, kardamomot tett és összefőzte. Süteményekhez a vörös áfonya – mandula kombináción már régóta gondolkodott, végül most a bejglinél próbálta ki.
A bejgli versenynek hagyományosan egy különdíja is van. Az Auguszt Elemér különdíj szabályzata az idén megváltozott. A tavalyi kiírásban még úgy szerepelt, hogy nyertese az aranyérmesek közül legmagasabb pontszámot elért versenyző. Idén pedig azé lett, aki több kategóriában is helyezést ért el – és a legmagasabb pontszámot kapta. Aki pedig ezt az összetett feltételt teljesíteni tudta az Kiss Károlyné – Major Cukrászda, Budapest.
