A bérlakás
3 perc olvasás
Az 1789-es Nagy Francia Rendszerváltás után Párizs polgármestere Léon de Saint-Just lett. Szerény természetű lévén kis albérletben lakott a Rue de Vaugirard egyik lepusztult házában..Már javában tartott a spontán privatizáció, amikor meglátogatta barátja Robespierre, a Közjóléti Bizottság vezetője.
Az 1789-es Nagy Francia Rendszerváltás után Párizs polgármestere Léon de Saint-Just lett. Szerény természetű lévén kis albérletben lakott a Rue de Vaugirard egyik lepusztult házában..Már javában tartott a spontán privatizáció, amikor meglátogatta barátja Robespierre, a Közjóléti Bizottság vezetője.
Meg vagy te húzatva Léon, korholta. Hogy lehet ilyen patkánylyukban lakni egy közjogi méltóságnak, nemzeti büszkeségünknek, szeretett polgármesterünknek? Nézz ki magadnak egy másik lakást és vedd bérbe. Igazad van, felelte a jóbarát, de lakbért fogok fizetni szigorúan piaci alapon.
Pár nap múlva Saint-Just talált egy rendes lakást Párizs külterületén, huszonhárom kilométerre a Városházától. Legfeljebb minden reggel bekocsikázok, délután meg vissza, gondolta. Hivatala 100 frankban szabta meg a havi bérleti díjat, méltányossági alapon, figyelembe véve a Nagy Francia Rendszerváltásban szerzett érdemeit.
Ám a konvent egyes tagjai, elsősorban a girondisták vétót emeltek. A Szabadság és a Testvériség az rendben van, de hol az Egyenlőség? Léon de Saint-Just keményen visszavágott nekik. A megállapított lakbér arányos, etikus, méltányos és tisztességes. Az ingatlan a hazaáruló Capet Lajosé volt, aki elhanyagolta. A szobák magasak, a fűtési rendszer korszerűtlen. Nincs hozzá garázs. A kertben lévő tavacska vize piszkos. Nekem kell majd karbantartanom és a kertet is. A házban nincs telefon.
Bocsánat, kiabált közbe egy másik girondista, de Bell csak hetven év múlva fogja feltalálni a telefont! Na, álljon meg a menet, kiáltotta Pétion de Villeneuve, a konvent elnöke, nem azért vagyunk itt, hogy találmányokkal foglalkozzunk, hanem hogy jó döntéseket hozzunk. Különben is egy bizottság megvizsgálta az ügyet és semmi szabálytalanságot nem talált.
Néhány év múlva a ravasz Saint-Just meg akarta venni a palotát, persze 50 százalék engedménnyel, mert hiszen lakott volt. Sajnos tragikus hirtelenséggel elhunyt, így a tranzakcióból nem lett semmi. Különben is 1799. brumaire 18-án Bonaparte Napóleon tábornok államcsínnyel magához ragadta a hatalmat és mint a Köztársaság Első Konzulja megsemmisített minden korábbi jogszabályt, szerződés. A palota hasznosításáról is a továbbiakban ő gondoskodott.
Láng Róbert