A BUDAVÁRI KIRÁLYI PALOTA TÖRTÉNETE a Budapesti Történeti Múzeumban

A török kori Rudas fürdőA Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeuma két állandó kiállításon mutatja be három szinten az egykori palota hat és fél évszázados történetét. A középkori királyi palotát az 1950-es években kezdték feltárni. A déli, barokk kori épület az alagsorban helyezkedik el, a földszinten 1686-tól, a töröktől való visszafoglalástól a 19.századig láthatóak a megmaradt tárgyak, az első emeleten pedig a 19-20. század fordulóján, a historizmus idejében kibővített palota emlékeit őrzik. Az épületek többször szenvedtek súlyos károkat: a török ostromban, Buda visszafoglalásakor, majd az 1849-es ostromban és a II. világháborúban.

A török kori Rudas fürdőA Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeuma két állandó kiállításon mutatja be három szinten az egykori palota hat és fél évszázados történetét. A középkori királyi palotát az 1950-es években kezdték feltárni. A déli, barokk kori épület az alagsorban helyezkedik el, a földszinten 1686-tól, a töröktől való visszafoglalástól a 19.századig láthatóak a megmaradt tárgyak, az első emeleten pedig a 19-20. század fordulóján, a historizmus idejében kibővített palota emlékeit őrzik. Az épületek többször szenvedtek súlyos károkat: a török ostromban, Buda visszafoglalásakor, majd az 1849-es ostromban és a II. világháborúban.

A török korszak után a palota többé nem lett királyi székhely. Mária Terézia uralkodása alatt az angolkisasszonyok, majd a nagyszombati egyetem költözött bele, a 18. század végétől területét a nádorok, a két világháború között pedig a kormányzó hivatalai foglalták el.

Buda címere

Buda, „a királyi méltóság széke és trónusa" című rész a középkor tárgyi emlékeit mutatja be, amelyek az ásatások során előkerült, restaurált leletekből származnak: kövek, kőfaragványok, kályhacsempék, címerek, pecsétek, egyebek. Kiegészítésül az uralkodók képmásait, leszármazottait, történelmi leírásait láthatjuk – akár interaktív módon. A középkorban az Árpád-házi királyoknak több lakhelyük volt, családjukkal együtt vándoroltak egyik várukból a másikba: Esztergomba, Fehérvárra, Óbudára.

A gótikus Buda

IV. Béla király az 1241-42-es tatárjárást követően alapította Buda városát a Várhegyen, de lakott Óbudán, a mai Árpád-híd budai hídfője mellett is. I. (Anjou) Károly Budán töltött néhány évet, de tartósan Visegrádon rendezkedett be, akárcsak fia, Nagy Lajos király (1342-1382), aki komolyan belefogott a Várhegy déli részén a palota építkezésébe, és a Duna vizét a várba vezették. Ettől kezdve mondhatjuk, hogy az ország fővárosa Buda lett az 1526-os török hódoltságig. Előbb még Luxemburgi Zsigmond fejlesztette elegáns királyi székhellyé a palotát  

Beatrix királyné síremléke

A királlyá választott Hunyadi Mátyás pedig az európai uralkodók között elsőként honosította meg a várban a reneszánsz kultúrát. Zsigmond király sárkányrendjéről, Mátyásról és feleségéről, aragóniai Beatrixről kályhacsempék, síremlékek maradtak fenn. A vár ásatásait Gerevich László, majd Zolnay László vezette, a műemléki helyreállítást Gerő László végezte. Maketteken és (nem mindig hű) korabeli ábrázolásokon láthatjuk a gótikus környezet fejlődését.

Víztöltő figurák

Az ún. Albrecht-pince, az egykori jégverem, a kút már a reneszánsz korába viszi a látogatót. Akad itt gótikus lovagterem, a Corvinák könyvtára, Nagy Lajos király kápolnája, Királypince, árnyékszék maradványok, őrségi pihenőhely, kőfaragóműhely is, amíg elérkezünk a barokk kori palotához  

Dunai átkelés és pontonhíd

1686-tól, a töröktől való felszabadulás után a palota csúnya károkat szenvedett, és évekig lakatlanul pusztult tovább. 1714 után a budai várparancsnokság számára kezdték el barokk stílusban kiépíteni, a középkori maradványok felhasználásával. Az épület azonban egy tűzvész során porig égett. 1748-ban Grassalkovich Antal – Mária Terézia engedélyével – közadakozást rendezett, és Franz Anton Hillebrandt, a magyar kamara főépítészének irányításával megterveztette a kétemeletes, kettős kupolával ellátott új épületet. Mária Terézia és utódai nem akartak beköltözni az 1770-re felhúzott palotába. A központi térben helyezték el a Szent Jobb Kápolnát. 1795 és 1847 között a népszerű József nádor lakott benne. Halála után fia, István nádor Rapp László udvari építészt kérte fel a hatoszlopos kolonnád, kupola, udvari istálló készítéséhez, azonban az átalakítást az 1848-49-es szabadságharc megakadályozta, súlyosan megrongálta.

Landerer és Heckenast sajtója

A palota építésének utolsó szakaszában, a középső tömbben I. Ferenc József császár lakosztályát rendezték be, falakat burkoltak, a belső tereket neorokokó stílusba öltöztették. Királyi és királynéi audienciatermeket hoztak létre. 1871-ben pályázatot írtak ki egy európai rangú palota-együttes tervezésére.

Polyphon zenegép

A megvalósítás Ybl Miklósra várt, akinek 1891-es halála után Hauszmann Alajos és építész irodájának vezetője, Györgyi Aladár vette kézbe az újabb rekonstrukciót. A várépítészeti bizottság elnöke akkor Podmaniczky Frigyes volt. A déli és az északi szárny összekötésénél kupolát emeltek. 1900 körül dísztermekkel bővült: a Szent István- és a Hunyadi-terem. A krisztinavárosi és a Dél felé eső szárnyat többféle stílus jellemezte: a neoreneszánsztól a neobarokkig és a magyaros szecesszióig – ezekről fényképek tanúskodnak. Ybl eredeti terveit Hauszmann átalakította. 1905-re a palota az ország legnagyobb, 667 négyzetméter alapterületű dísztermével rendelkezett. A királyi palota báltermét csupán korabeli fényképeken láthatjuk – a valóságban nem. Akkoriban csatlakozott hozzá kis- és nagy ebédlő is. Az északi szárny első emeletén, páncélszobában vigyázták a koronaőrök a Szent Koronát.

Blaha Lujza

Kormányzó a királyi palotában

Horthy Miklós kormányzó 1920. április elsején költözött a Várba, némiképp modernizálta a berendezést, de szándékosan nem I. Ferenc József termeiben élt, viszont fenntartotta a feudális udvari szokásokat. A palota utolsó lakója Szálasi Ferenc nemzetvezető volt 1944 utolsó hónapjaiban.  

Polgármesteri szék

A királyi palota végső pusztulása 1945 januárjában következett be a bombázások és a tűzvész miatt. A tetőszerkezet beomlott, a berendezés kiégett. Leromlása fokozódott az 1950-ben ráhúzott ideiglenes tető és a favázat tönkretevő gombák miatt. Az 1960-as években elkezdett építkezés során a dekorációs elemeket nem őrizték meg, egyáltalán nem dokumentálták. A II. világháborús pusztítás mértéke még a fényképek láttán is megindító.

A palota újjáépítése 1946-ban Gerevich László régészeti feltárásával kezdődött, azután Gerő László iránymutatásával folytatódott. 1949-ben határozta el a kommunista vezetés, hogy a romok között felépítse a saját hatalmi szimbólumát, méghozzá a középkori védvonalon. Az erődrekonstrukció 1952-re készült el. 1949-től 1957-ig átterveztették a palotát „a szocreálon keresztül a tanácstalanságig" – idézzük a BTM új kiadványából. Meghagyták a hauszmanni sziluettet egy szocialista-realista kupolával, kisebb homlokfelújítással, majd 1956 nyarán az összes tervet sutba dobták. 1957-ben a Hazafias Népfront ötletére, Hidasi Lajos tervei alapján 1959-ben határozott a pártvezetőség, hogy a palotát kulturális célokra hasznosítsák. 1961-ben döntöttek a barokk formájú kupola építése mellett. A termeket végül nem a Hauszmann-féle rajzok alapján, hanem díszítmények nélkül újították fel. 1967-ben megnyílt az E épületben a Budapesti Történeti Múzeum, 1975-ben a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkásmozgalmi Múzeum. 1985-ben az Országos Széchényi Könyvtár is beköltözhetett a palotakomplexumba.

Szoba-konyha a Várnegyedből

A BTM II. emeleti folyosóján és termeiben újabb kiállítás járul hozzá a palota történetéhez az előkerült tárgyakból, ábrázolásokból, valamint a 19-20. század jelentősebb emlékeiből. Utóbbiak közül valók: festmény Blaha Lujzáról, makettek Zala György szobrairól (a Hősök terén), láthatunk polyphont, polgármesteri széket, egy várnegyedi lakókonyhát, Landerer és Heckenast angol gyártmányú nyomdagépét (sajtó) stb., vagyis a „közelmúlt" megfogható tárgyait. Ide tartozik Hauszmann Alajos carrarai márványszobra és a restaurált Libatolvaj szobra, amelyekről korábban írtunk.

DOBI ILDIKÓ