2024.november.30. szombat.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

A fájdalmas depresszió – a kínzó magánzárka

4 perc olvasás
  <span class="inline left"><a href="/node/5815"><img class="image _original" src="/files/images/cssjd15a.gif" border="0" alt="Depressio" title="Depressio" width="90" height="83" /></a></span><em>Minden év októberében, ezúttal október 8-án kerül megrendezésre a Lelki Egészség Világnapja. Az őszi időpont nem véletlen, hiszen az ősz a depresszió felbukkanásának évszaka: a hőmérséklet és a napos órák számának csökkenésével egyenes arányban nő a depresszió előfordulása.

  DepressioMinden év októberében, ezúttal október 8-án kerül megrendezésre a Lelki Egészség Világnapja. Az őszi időpont nem véletlen, hiszen az ősz a depresszió felbukkanásának évszaka: a hőmérséklet és a napos órák számának csökkenésével egyenes arányban nő a depresszió előfordulása.

  DepressioMinden év októberében, ezúttal október 8-án kerül megrendezésre a Lelki Egészség Világnapja. Az őszi időpont nem véletlen, hiszen az ősz a depresszió felbukkanásának évszaka: a hőmérséklet és a napos órák számának csökkenésével egyenes arányban nő a depresszió előfordulása. Napjainkban egyre többet tudunk a depresszióról, mégis akad e betegségnek olyan vonatkozása, amelyről kevés szó esik. Az elmúlt években fokozatosan fordult a szakemberek érdeklődése a depresszióhoz társuló fájdalmak felé, és mára kiderült, hogy korántsem lényegtelen és egyáltalán nem ritka problémáról van szó.

A depresszió az elme és a test betegsége

A depresszió hagyományosan érzelmi (emocionális) – például lehangoltság, szorongás – és vegetatív – pl. alvászavar – tünetekkel jellemzett betegség. Éppen ezért nem meglepő, hogy felismerése és kezelése során elsősorban ezek a tünetek állnak előtérben. Pedig a depresszió olyan betegség, ami gyakran nagyszámú, különféle testi tüneteket, elsősorban fájdalmakat okoz.

A depresszió kialakulásának hátterében különböző agyi pályák zavart működését feltételezik, melyet bizonyos ingerület átvivő anyagok (pl.: szerotonin, noradrenalin) hiánya okozhat.

A legújabb tudományos vizsgálatok arra következtetnek, hogy ugyanezek az anyagok szerepet játszanak a fájdalomérzet kialakulásában is. Pontosabban, a gerincvelő fájdalomérző pályáit olyan módon szabályozzák, hogy a normális testi ingerek által keltett érzeteket az ember ne fájdalomként élje meg. Ezek hiányában azonban a fájdalomküszöb csökkenhet. E feltételezés kapcsolja össze a depresszió jellemző tüneteit azokkal a fájdalmakkal, amelyet a depressziós betegek gyakorta éreznek.

Fáj-e depresszió?

Egy nemrégiben elvégzett felmérés alapján a magyar pszichiáterek véleménye szerint betegeik több mint felénél (55 százalékánál) jelentkeznek depresszióhoz társuló fájdalmak. A leggyakoribb panaszok:

–        nyaki fájdalmak

–        fejfájás

–        derék- vagy hátfájás

–        hasi fájdalmak

–        izületi fájdalmak

Már több mint egy évtizede annak, hogy tudományos publikációban rámutatattak amerikai szakemberek, az alapellátásban a depressziós betegek akár 80 százaléka is kizárólag testi tünetekkel, elsősorban fájdalmakkal jelentkezik. Azonban sok orvos ilyenkor nem veszi figyelembe a depresszió lehetőségét, és csak a testi (szomatikus) okok aprólékos és alapos feltárására helyezi a hangsúlyt. Erre egyébként jellemzően akkor kerülhet sor, ha az érintett fáradtságra, energiahiányra, és „megmagyarázhatatlan" testi fájdalmakra panaszkodik, érzelmi vagy vegetatív tünetek nélkül. Éppen ezért túlságosan hosszú idő telik el addig, amíg a beteg megfelelő, pszichiáteri segítséget kap.

Ma már általánosan elfogadott irányelv, hogy a depressziós beteg kezelésében valamennyi tünetet meg kell szüntetni ahhoz, hogy az érintett elérje a teljes felépülést. A klinikai vizsgálatok eredményei szerint azonban a jelenleg legelterjedtebb terápiák alkalmazása mellett a betegek 60-70 százaléka nem éri el a teljes tünetmentességet.

A visszamaradó, ún. maradványtünetek rontják a betegek életminőségét, és gyakran akadályozzák munkájuk, vagy akár a mindennapi teendőik elvégzését is, azáltal, hogy  gyakoriak a különböző fájdalmas testi tünetek.

A maradványtünetek háromszorosára növelik a visszaesés kockázatát, azaz amíg a teljesen felépült betegeknek pusztán negyede, addig a maradványtüneteket mutatók több mint háromnegyede újból megtapasztalja a betegség sötét mélységeit.

A legfrissebb tudományos eredmények immár közvetlenül rámutattak arra is, hogy depresszióhoz társuló fájdalom esetén a beteg bizonyíthatóan lassabban indul el a gyógyulás útján, és a kezelése a szakemberek számára is nehezebb feladat.

Fontos leszögezni: nem minden depressziós beteg küzd testi fájdalmakkal, mint ahogy a megmagyarázhatatlannak tűnő fájdalom sem a depresszió biztos jele. Mindazonáltal tudományos tény, hogy – klinikailag igazolt depresszió és társuló fájdalmak esetén – a pszichés és a testi tünetek együttes kezelése gyorsabb, sikeresebb felépülést eredményezhet.

 

EZ IS ÉRDEKELHETI

szexualpszichologus 18 perc olvasás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük