A Budapesti Értéktőzsde friss elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar tőkepiac a következő években erős bázist biztosíthat a hazai vállalati szektor növekedéséhez. A tőkepiac ugyanis hatékonyan finanszírozza a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtésben is fontos szerepet játszik. A Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója szerint a magyar gazdaságpolitika közeli feladata kell legyen, hogy elősegítse a magyar tőkepiacon keresztül a vállalati szektor finanszírozási igényének és a befektetők finanszírozási potenciáljának egymásra találását.

 

A Budapesti Értéktőzsde friss elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar tőkepiac a következő években erős bázist biztosíthat a hazai vállalati szektor növekedéséhez. A tőkepiac ugyanis hatékonyan finanszírozza a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtésben is fontos szerepet játszik. A Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója szerint a magyar gazdaságpolitika közeli feladata kell legyen, hogy elősegítse a magyar tőkepiacon keresztül a vállalati szektor finanszírozási igényének és a befektetők finanszírozási potenciáljának egymásra találását.

 

Nemzetközi példák sora mutatja, hogy az értékpapírpiacok létfontosságúak a gazdaságok számára. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) friss elemzéséből kiderül, hogy az értékpapírpiac nélkülözhetetlen mind a munkahelyteremtés, mind a gazdasági függetlenség erősítéséért folytatott küzdelemben, ezért fontos, hogy a gazdaságpolitika a nyilvános tőkepiac felé terelje a gazdasági élet szereplőit. Egy erős, a belső befektetői bázisra támaszkodó tőkepiac olyan stabil finanszírozási bázist képes teremteni a gazdaság számára, amely jelentősen javítja az ország ellenálló képességét a külső sokkokkal szemben, ennek a jelentősége pedig különösen felértékelődik a hitelforrások beszűkülésekor. Katona Zsolt, a BÉT vezérigazgatója az elemzés ismertetése kapcsán kiemelte, hogy a tőkepiaci forrásbevonás a gazdaságpolitika egyik legfontosabb célkitűzésének, a munkahelyteremtésnek is a legfontosabb eszköze lehet. Éppen ezért az államnak elemi érdeke, hogy használja a tőkepiaci eszközöket és a gazdasági élet szereplőit is ebbe az irányba terelje.

A munkahelyteremtésben betöltött nélkülözhetetlen szerepe mellett a tőkepiac legnagyobb értéke a gazdasági növekedés finanszírozásában mutatkozik meg. A nyilvános tőkepiaci finanszírozás a fiatal, de nagy növekedési potenciállal rendelkező cégek számára is alternatívát tud nyújtani más finanszírozási formák, pl. a kockázati tőke mellett. Ugyanakkor nem elsősorban versenytársa a kockázati tőkefinanszírozásnak, sokkal inkább egymásra épül e két forma. Magyarország az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a feltörekvő cégek számára elérhetővé tegye a kockázati tőkét: a Jeremie-program jelenleg is folyik és már eddig is több tucat cég számára teremtette meg a növekedés lehetőségét. Katona Zsolt ezzel kapcsolatban kiemelte: „Ezek a kezdeményezések nemzetgazdasági céljukat – úgymint a gazdasági növekedés ösztönzése és a munkahelyteremtés – csak akkor tudják hatékonyan elérni, ha a programból kilépő cégek évek múlva hazai, vagy akár multinacionális nagyvállalatokká válnak, és tevékenységükkel a hazai gazdaságot gyarapítják, a hazai foglalkoztatottságot növelik." A BÉT vezérigazgatója hozzátette: „A siker egyetlen fokmérője nem lehet az, hogy hány Jeremie alap exit történik majd meg külföldi stratégiai befektetőknek történő értékesítéssel, mivel a makrogazdaság ebből keveset profitál. Egy külföldi cégbe való beolvadással ugyanis a társaság hazai munkahelyteremtő képessége jelentősen lecsökken, sőt, sok esetben csak a tudást, a know-how-t exportáljuk. Ezzel szemben egy független, magyarországi cégközpontból irányított társaság azon túl, hogy a magasabban kvalifikált és magasabb jövedelmű foglalkoztatottak számát növeli, még egyéb költéseiben is sokkal inkább kötődik az országhoz."

A BÉT elemzése rámutat: az állam érdekében áll a fejlődő cégeket olyan finanszírozási formák felé terelni, ahol az önálló növekedés feltételei nem csorbulnak. Ez a forma pedig a nyilvános tőkepiaci finanszírozás. A nyilvános tőkepiacra lépés azonban stratégiai lépés és nem pusztán finanszírozási kérdés, amit az ad hoc pénzügyi környezet alapján kell eldönteni. Egy cég növekedése idegen forrásból

 

 

korlátok közé van szorítva, így egy bizonyos ponton minden vállalat életében eljön a pillanat, hogy saját forrást is bevonjon. A nyilvános részvénytőke bevonással a társaság, illetve a tulajdonos megteremti az önálló növekedés alapjait, lehetővé teszi, hogy a cégtulajdonos kompromisszumok nélkül megvalósíthassa elképzeléseit.

Katona Zsolt szerint fontos, hogy ennek a vállalati körnek a hazai gazdaság is megfelelő alternatívát nyújtson, mert nem lehetnek illúzióink, hogy ellenkező esetben jelentős hazai tőke fogja más országok befektetési lehetőségeit gazdagítani. Egy dinamikusan növekedő tőkepiac, ahol magasabb hozammal kecsegtető hazai feltörekvő vállalatok gyűjtik a forrást, kiváló eszköze lehetne a hitelpapíroktól elforduló tőke Magyarországon tartásának. A BÉT vezérigazgatója kiemelte: a gazdaságpolitika közeli feladata kell legyen, hogy elősegítse mind a vállalati szektorban meglévő finanszírozási igény, mind a befektetői oldalon meglévő finanszírozási potenciál magyar tőkepiacon keresztüli egymásra találását, és ezen belül is a legnagyobb hangsúlyt a KKV szektor tőkepiac felé terelése kell, hogy kapjon speciális szabályrendszerrel, pénzügyi ösztönzőkkel.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük