A gyógyszerkutatások területén fogott össze a három nagy vidéki egyetem
4 perc olvasás
Klinikai kutatások tematikus hálózatának kialakítása és nemzetközisítése. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, a Pécsi Tudományegyetem vezetésével, a Szegedi Tudományegyetemmel és a Debreceni Egyetemmel konzorciumban valósul meg az a projekt, melynek célja hozzájárulni a hazai innovatív klinikai kutatások és a gyógyszerágazat fejlődéséhez.
Klinikai kutatások tematikus hálózatának kialakítása és nemzetközisítése. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, a Pécsi Tudományegyetem vezetésével, a Szegedi Tudományegyetemmel és a Debreceni Egyetemmel konzorciumban valósul meg az a projekt, melynek célja hozzájárulni a hazai innovatív klinikai kutatások és a gyógyszerágazat fejlődéséhez.
Mindez növeli az orvostudományi kutatások volumenét, az ebből származó nemzetgazdasági és egészségügyi ágazati bevételeket, javítva hazánk versenyképességét és a nemzetközi gyógyszerkutatásokban való részvételét. A 2017. június 1-jével elindult kutatási és szervezetfejlesztési projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, 3 év alatt összesen 1,5 milliárd forintból.
Prof. Dr. Kovács L. Gábor szakmai vezetésével – hálózatba szerveződve -, kilenc tematikusan kijelölt kutatási téma mentén a három egyetem 36 szakemberének együttes kutatási munkája valósul meg, ami egyedi működési modell a pályázati struktúrában. Ezek a kutatási témák jellegüket tekintve orvostudományi innovációk, eredményeik – tudományos jelentőségükön túlmenően – jelentős mértékben járulnak hozzá a hazai és az európai gyógyszerkutatásokhoz. A „pilot projektek" kimenetelének végcélja az Európai Klinikai Kutatási Infrastruktúra Hálózatban (ECRIN) elvégzendő vizsgálatokra való felkészülés, a Horizont 2020 projektekben való részvétel erősítése, valamint az ECRIN tagországokkal közös kutatási pályázatokban történő részvétel.
A projekt során megvalósítandó szervezetfejlesztés lehetővé teszi a hazai orvosegyetemek egységes klinikai kutatási hálózatának, együttműködési és fejlesztési modelljének, működési kollaborációjának kialakítását. A pályázat további célja a nemzetközi modellek adaptációja, a kutatási hálózatok fejlesztése és működtetése, a kutatási eredmények nemzetköziesítése, valamint a magyar részvétel biztosítása más országok által kezdeményezett multicentrikus akadémiai vizsgálatokban. Ezáltal a konzorciumban szerepet vállaló egyetemek képességet és készséget szereznek innovatív K+F klinikai fejlesztések hatékonyabb és önálló kezdeményezésére. Ezen célok nagyban hozzájárulnak a nemzetközi programokban, így például a Horizont 2020-ban történő sikeres részvételhez, a kutatási teljesítmények nemzetközi szinten láthatóvá tételéhez. A HECRIN Konzorcium támogatja a kutatói potenciál erősítését a klinikai kutatásokban és annak akkreditált folyamatokon keresztüli átültetését a gyakorlatba. A konzorcium elősegíti a folyamatos szakmai képzéseket, valamint erőfeszítéseket tesz a klinikai adatvagyon kutatási célokra történő hasznosítására. A humán klinikai vizsgálatok eredményei jelentős hatással bírnak a klinikai orvostudomány fejlődésére.
A pályázatban bemutatott kutatási projektek és szervezetfejlesztés elsőként törekszik az innovatív egyetemi kutatóműhelyekből származó („investigator-initiated") klinikai kutatások nemzetközi és országos feladatainak standardizálására, összekapcsolására és koordinált fejlesztésére.
2014-ben a magyar tagszervezet (HECRIN Konzorcium) az ECRIN-ERIC teljes jogú tagja lett. A konzorcium megosztott kutatási infrastruktúraként működik. A HECRIN Konzorcium több mint 100 egyetemi klinikát és diagnosztikai intézetet, valamint 100 kórházi osztályt képvisel és – a későbbi csatlakozásra váró megyei kórházaktól eltekintve – lefedi az innovatív klinikai kutatásokra képes teljes magyar kutatóhálózatot. A HECRIN Konzorcium támogatást nyújt a magyar kutatók által kezdeményezett klinikai vizsgálatok nemzetközivé válásában, és bevonja Magyarországot más európai országok klinikai kutatásaiba. A kutatók által kezdeményezett klinikai vizsgálatok a klinikai gyakorlat releváns kérdéseire adnak választ és bizonyítékot szolgáltatnak a megalapozott és fenntartható egészségügyi döntésekhez.
2017-ben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) hivatalosan is jelezte Magyarország részvételét az ECRIN-ERIC európai infrastruktúrában. A magyar államot az NKFIH képviseli, a magyar tudományos központ szerepét a HECRIN Konzorcium látja el, a vezető – a HECRIN Konzorcium tagjainak döntése, és az Emberi Erőforrások Minisztérium Egészségügyi Államtitkárság, valamint az NKFIH jóváhagyása alapján – a Pécsi Tudományegyetem. A HECRIN Konzorciumot szakmailag Dr. Kovács L. Gábor akadémikus (PTE) irányítja.
Lantai József
