A H1N1 most a legfőbb téma

  Hogyan jöhetett létre a H1N1?

A Forsense 1000 fős novemberi közvélemény-kutatása szerint a közbeszédben a korábbi két hónaphoz képest jelentősen csökkent a politikához közvetlenül köthető témák aránya, és a diskurzust egyértelműen az új influenza határozza meg. A lakosság közérzete októberhez képest nem változott, továbbra is mélyponton van.

  Hogyan jöhetett létre a H1N1?

A Forsense 1000 fős novemberi közvélemény-kutatása szerint a közbeszédben a korábbi két hónaphoz képest jelentősen csökkent a politikához közvetlenül köthető témák aránya, és a diskurzust egyértelműen az új influenza határozza meg. A lakosság közérzete októberhez képest nem változott, továbbra is mélyponton van.

Terjed az új influenza a közbeszédben

Az elmúlt időszak legfontosabb hazai történései közül a megkérdezettek több mint kétharmada tudott spontán felidézni konkrét ügyet. A korábbi két hónaphoz képest jelentősen csökkent a politikához közvetlenül köthető említések aránya, és a diskurzust egyértelműen az új influenza határozta meg. A spontán említések 50 százaléka a H1N1 vírushoz volt kapcsolható. Több évre visszatekintve is igen ritka, hogy egy kérdés ennyire uralja a legfontosabb események listáját. A probléma fókuszpontba kerülését az is jelzi, hogy szeptemberben még a válaszoknak csak 3, októberben pedig 10 százaléka volt az új influenzával kapcsolatos említés. A további novemberi ügyek mind 10 százalék alatt maradtak. A tompai hármas gyilkosság (9 százalék), a rádiófrekvenciák ügye (5 százalék), a költségvetés tárgyalása (4 százalék), a sajóbábonyi roma-gárdista összecsapás (4 százalék) illetve a Hunvald-ügy és egyéb budapesti pl. a végkielégítésekkel kapcsolatos botrányok (3 százalék), kaptak még jelentősebb figyelmet. A többi esemény említése pedig 2 százalék alatt maradt, köztük olyanok, mint, a Fradi-botrány, az 56-os megemlékezés, vagy az áremelések és a nemrég még abszolút első gazdasági válság.

A pártpreferenciával nem rendelkezők körében majd tíz százalékkal magasabb a H1N1 vírus mint legfontosabb esemény említési aránya, míg a három nagyobb párt támogatói esetében a politikai szempontú témák hangsúlyosabbnak bizonyultak. A Jobbik támogatóinál elsősorban a sajóbábonyi és a rádiófrekvencia kiosztásának ügye bizonyult fontosabbnak, a Fidesz szimpatizánsainál elsősorban a tompai gyilkosság valamint a Hunvald- és egyéb Budapesttel kapcsolatos ügyek kerültek előtérbe, de jellemzően ők említették még a Zuschlag-pert vagy az 56-os megemlékezéseket, a válságot és az áremeléseket, míg a szocialista párt szavazói a sajóbábonyi ügy mellett a költségvetést emelték ki az átlagnál nagyobb mértékben. Megfordítva azt mondhatjuk, hogy azok között, akik szerint a sajóbábonyi ügy volt a legfontosabb hazai esemény, a három nagyobb párt szinte teljesen egyforma támogatottságot élvez, míg más témák említése esetén a Fidesz jelentős fölénye figyelhető meg.

A lakosság közérzete továbbra is mélyponton

Az októberi adatokhoz képest nem változott a lakosság közérzetét mérő index, és jelenleg a 0-100 közötti skálán 24 pontos értéken áll. Politikai preferencia szerint az MSZP szavazói körében mértük a legmagasabb, közepes szintnek megfelelő pontszámot (49 pont), a Fidesz szavazóinak indexe a legalacsonyabb, mindössze 13 pont, a bizonytalanoké pedig 24 pont. Bár összességében nem történt változás az index mértékében, pártpreferencia szerint a Fidesz szavazóknál csökkenést, az MSZP szavazóknál növekedést láthatunk. A megkérdezetteknek továbbra is elenyésző része (4 százalék) adott közepesnél jobb osztályzatot arra a kérdésre, hogy megítélésük szerint hogyan mennek a dolgok az országban, 70 százalék viszont 1-es vagy 2-es osztályzatot adott az ország dolgainak alakulására, igaz arányuk az év első felében volt már ennél magasabb is.

Legélesebb törésvonal az iskolai végzettség illetve a jövedelem alapján látható: a diplomások, illetve a magasabb jövedelműek körében a közérzet index nagysága 5 ponttal magasabb az átlagnál (29 pont). Az 55 évnél idősebbek, valamint a budapestiek is valamivel optimistábbak a többieknél. Más szocio-demográfiai ismérvek szerint nincsenek jelentős különbségek a közérzet index tekintetében, megállapítható, hogy a közérzet szempontjából továbbra is a politikai hovatartozás a leginkább meghatározó.

Módszertan

A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett november 5. és 20. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt. Az adatok időbeli stabilitásának érdekében az adatfelvétel minimális időablakát két hétben határoztuk meg, napi 100 fős lekérdezési limittel. A mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.