2022.november.29. kedd.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Advent első vasárnapjával elkezdődött az új katolikus egyházi év is

3 perc olvasás
<span class="inline inline-left"><a href="/node/34804"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/kep_98.thumbnail.jpg" border="0" width="100" height="75" /></a></span>Advent első vasárnapján, november 29-én kezdődött el az új egyházi év.Ezen a napon kezdődik az új egyházi év, s egyben a karácsonyi ünnepkör, a megtestesülésben közénk érkező Krisztus várása. Az advent a latin Adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik. A magyar nyelv Úrjövetnek is nevezi ezt az időt.<br />

kep 98.thumbnailAdvent első vasárnapján, november 29-én kezdődött el az új egyházi év.Ezen a napon kezdődik az új egyházi év, s egyben a karácsonyi ünnepkör, a megtestesülésben közénk érkező Krisztus várása. Az advent a latin Adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik. A magyar nyelv Úrjövetnek is nevezi ezt az időt.

kep 98.thumbnailAdvent első vasárnapján, november 29-én kezdődött el az új egyházi év.Ezen a napon kezdődik az új egyházi év, s egyben a karácsonyi ünnepkör, a megtestesülésben közénk érkező Krisztus várása. Az advent a latin Adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik. A magyar nyelv Úrjövetnek is nevezi ezt az időt.

Adventben a keresztény ember karácsonyra, Krisztus születésének ünnepére, de egyben Krisztus világvégi eljövetelére is készül. Az advent mint liturgikus idő eredete az V. századig nyúlik vissza, miután az egyházban általánossá lett a karácsony megünneplése. VII. Gergely pápa a karácsonyt megelőző négy hétben határozta meg az adventi időszakot, az első vasárnap mindig a Szent András apostol ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső vasárnap. Az adventi időszakot 1570-ben V. Piusz pápa tette kötelezővé az egész egyházban.

Az Úr eljövetelére a keresztények bűnbánó lélekkel készülnek, így advent – amely korábban böjti idő volt – a nagyböjthöz hasonlóan bűnbánati időszak, ezért liturgikus színe a viola (lila). A XIX. században elterjedt adventi szimbólum, az adventi koszorú négy gyertyája közül három viola-, egy pedig rózsaszínű. Az öröm színe ugyanis a fehér, s ez a lilával, a bűnbánat színével keverve rózsaszínt ad. Mivel advent harmadik vasárnapja az öröm vasárnapja, vagy latin nevén Gaudete-vasárnap – e nap szentmiséje bevezető énekének első szavai ugyanis: Gaudete in Domino semper (Örüljetek az Úrban mindig) -, ezen a napon gyújtják meg a rózsaszín gyertyát. A miséző pap is violaszínű miseruhát használ adventben, de a harmadik vasárnapon rózsaszínt is választhat.

A katolikus templomokban ebben az időszakban nem díszítik virággal az oltárt, az orgona csak az ének kíséretére szorítkozik. Eredetileg a Mária-tisztelet egyik megnyilvánulásaként vált szokássá az adventi hétköznapok különleges hangulatú hajnali miséje, a roráte, melynek elnevezése advent 4. vasárnapjának kezdőénekéből, Izajás prófétától való. „Rorate, coeli desuper, et nubes pluant justum – Harmatozzatok, egek onnan felülről, és felhők hozzák az igazat."

Magyar Kurír

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2022 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.