A hosszúhetényi tájház az Év Tájháza 2014-ben
10 perc olvasás
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cigánd városa adott helyet idén, 2014. szeptember 26-án a Tájházszövetség szervezésében megrendezésre került országos tájház találkozónak, ahol kihirdették az Év Tájháza díj nyertesét.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cigánd városa adott helyet idén, 2014. szeptember 26-án a Tájházszövetség szervezésében megrendezésre került országos tájház találkozónak, ahol kihirdették az Év Tájháza díj nyertesét.
Az Év Tájháza 2014-ben a Hosszúhetényi Tájház.
A beadott pályázatok elbírálásában a Tájházszövetség elnöksége részéről delegált szakmai zsűri vett részt, akik helyszíni tapasztalatok alapján, megadott szempontok szerint hozták meg végül döntésüket. Idén összesen három tájház pályázott az elismerésre: a Hosszúhetényi Tájház, A Noszvaji Gazdaház, valamint a Vésztői Mesterségek Háza és tájház.
A Baranya megyei Zengő és a Hármas-hegy lábánál elterülő Hosszúhetény tájháza az 1860-as években épült. A műemléki épület a 19. század közepétől, a 20. század első feléig mutatja be a dél-dunántúli népi építészet jellegzetes lakóházát. Bocz Árpád helyi lakos tulajdonát, és a benne található értékes magángyűjteményt 2008-ban vásárolta meg az önkormányzat. A megújult tájház gazdag, jó állapotú gyűjteménye, valamint értékes textil-és fazekas anyaga mellett, kiváló szakemberekkel is rendelkezik. A nyitott lábas pajta mezőgazdasági gyűjteményének darabjai közül kiemelkedik a "Röck" -féle cséplőgép a 19. század végéről, amely még ma is működőképes. A közösségi térként szolgáló felújított istállót táborok, rendezvények, múzeumpedagógiai programok számára alakították ki a közelmúltban. A tájház és udvara az udvari kemencével együtt, a falu oktatási-nevelési intézményeinek, valamint a civil szervezeteknek, a Hosszúhetényi Hagyományőrző Együttes és a helyi kézművesek rendezvényeinek biztosít alkalmat a bemutatkozásra, tudásuk, tapasztalatuk átörökítésére.
A Hosszúhetényi tájház szakszerűen felújított és szakszerűen berendezett kiállításaival méltán nyerte el 2014-ben az Év Tájháza kitüntető címet. A tárgyak állagvédelme, a nyilvántartás szabályossága mellett a múzeumpedagógiai programok tekintetében is példaértékű munka folyik a tájházban. A pályázati források bevonásával egyenletes ívű fejlődés látható a tájház megújulásában. A Hosszúhetényi tájház azon „élő" tájházak közé tartozik, ahol nemcsak a minőségi közösségi programok kialakítására törekszenek, hanem a kiállítások szakmai színvonalának emelésére is.
„Kívánjuk, hogy ez az értékes munka a továbbiakban is töretlen lelkesedéssel folytatódjon tovább, melyhez örömmel nyújtjuk át az Év Tájháza díját."
Az Év Tájháza díjátadót követően konferenciával folytatódott a találkozó, "Épített örökségünk a tájház, mint közösségi színtér" címmel. A Magyarországon működési engedéllyel rendelkező tájházak több, mint fele műemléki védettséget élvez. A szakmai konferencia és találkozó előadásai, tanulmányi kirándulása a műemléki tájházak felújítására, megőrzésére és hasznosítására, a benne megvalósuló közösségi programokra irányítják a hallgatóság figyelmét.
A Magyarországi Tájházak Szövetsége XII. országos szakmai konferenciáját és találkozóját Dr. Bereczki Ibolya tájékoztatása alapján 2014. szeptember 25-27. között a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cigándon rendezték meg.
Az idei év fő témája "épített örökségünk a tájház, mint közösségi színtér".
A Magyarországon jelenleg közel 200 működési engedéllyel rendelkező tájház, egyedülálló módon jeleníti meg egy adott település, vagy tájegység építészeti örökségét. Ezek közül mintegy 109 épület, épületegyüttes, műemléki védettséget is élvez. A magyarországi tájházak hálózata világörökségi várományos helyszíneit ezek a helyben megőrzött, védett népi műemlékek alkotják. A "magyarországi tájházak hálózatának" UNESCO világörökségi listára kerülése valódi sikertörténet lehet a szakmabelieknek, a gyűjteményeket gondozó civileknek és állami intézményeknek egyaránt. A szakmai konferencia és találkozó alkalmával a részt vevők műemléki felújításokkal ismerkedhetnek meg, bemutatkoznak jól működő műemléki épületekhez kötődő tájházi közösségek, és betekintést nyerhetnek egy-egy műemléki tájház rendezvényekkel teli életébe. A találkozó helyszíne: a 2013. év "Év Tájháza" díjas Cigándi Falumúzeum.
A rendezvény házigazdái: Oláh Krisztián, Cigánd Város polgármestere, valamint dr. Bereczki Ibolya a Magyarországi Tájházak Szövetségének elnöke, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre megbízott főigazgatója. A rendezvény társszervezője: a Magyar Nemzeti Múzeum, Rákóczi Múzeuma, Sárospatak.
A szakmai találkozót Dr. Cseri Miklós (az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős helyettes államtitkára) nyitotta meg. A konferencia témáját Dr. Vígh Annamária (Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi főosztályvezető) előadása vezette be.
Ezt követte Jékely Bertának, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ tudományos munkatársának a műemléki tájházakról, mint az UNESCO világörökségi lista várományosairól szóló ismertetője.
A népi műemlékek helyreállításával, a műemléki tájházak építészeti felújításáról szóltak Devescovi József (Pannon-Protect Kft.), valamint Buzás Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre főépítészének előadásai.
Krizsán András egy, a népi műemlékek megőrzési gyakorlatára fejlesztett programot ismertette, ahogyan egy másik előadó Fáy Dániel a terényiek értékvédelmi projektjét mutatta be. Kispálné dr. Lucza Ilona a kiskőrösi Petőfi szülőház és Szlovák Tájház, Juhász László a Mezőcsáti Tájház, Hadobás Pál az edelényi tájház, Bajnóczy-Kovács Edina a Gyömrői Tájház, Verbőczi Gyuláné az Ócsai Tájház műemléki felújításait követően megvalósuló közösségi programjaival ismertette meg a szakmai találkozó résztvevőit.
A Bodrogköz Tájmúzeumáért Alapítvány elnöke, Csáki Balázsné vezetésével egy sikeresen megvalósult európai uniós projekt eredményeit is hallhatták a résztvevők. Az országos találkozó alkalmával, a péntek délutáni programban, lehetőség nyílt arra is, hogy a pályázati támogatásoknak köszönhetően megvalósult programokat, felújításokat mutassanak be egymásnak a résztvevő tájházak képviselői. A szakmai találkozót a cigándi házigazdák helyi különleges ételekkel, kézműves bemutatókkal és bodrogközi hagyományőrző programokkal színesítették.
A péntek esti programban a Tájházszövetség közgyűlése is helyet kapott, melyre az egyesület tagjainak aktív részvételével került sor.
A szombati napra tervezett tanulmányi kirándulás, kitűnően egészíti ki a konferencián hallottakat, és ismerteti meg a résztvevőket Hercegkút, Sárazsadány, Bodrogkisfalud, Erdőbénye felújított tájházaival, népi műemlékeivel és kiállításaival.
A Magyarországi Tájházak Szövetsége szakmai tevékenységében központi helyen szerepel a tájházakkal, e speciális, a helyi közösségek életében kiemelt szerepet játszó muzeális és közművelődési intézményekkel szorosan összekapcsolódó ismeretterjesztő, tudásátadó tevékenység. Az ismeretterjesztés egyik területe kifejezetten a tájházakat fenntartó, működtető, és az utóbbi fél évtizedben jelentős fejlesztéseket megvalósító egyesületi tagoknak szól, amelynek kiváló alkalma az Országos Tájháztalálkozó. A szakmai nap elméleti előadásai egy-egy összefoglaló témához kapcsolódóan széles kitekintésre adnak lehetőséget, ugyanakkor a konkrét eredmények, sikerek, mások számára alkalmazható jó gyakorlatok bemutatását is szolgálják. Az egymástól tanulás lehetőségét nyújtják a szakmai nap délután programjai, amelyhez jól kapcsolódnak a következő nap tanulmányi kirándulásának kiválasztott helyszínei.
A 2002. november 26-án alakult Magyarországi Tájházak Szövetsége az alapítás óta eltelt több mint egy évtizedben az alábbiak történtek.
- A szövetség valamennyi statisztikai régióban évente regionális találkozókat szervez, ahol a megjelentek megismerhetik a régióban működő tájházak fejlesztési kérdéseit, helyi sajátosságokra alapozott programjait, a helyi közművelődésben, identitásnövelésben alkalmazott módszereket.
- 2003-tól minden év őszén megrendezi a Szövetség országos találkozóit. A szakmai programok mellett a résztvevők gyakorlati példákon keresztül is megismerhetik egy-egy térség néprajzi, népi építészeti, helytörténeti sajátosságait.
- A tagság számára „Tájházi műhely" címmel évenként hat részből álló szakmai- továbbképzési programot szervezett, amely alkalmanként elméleti és gyakorlati továbbképzésben részesítette a résztvevőket. A képzések helyszínét többnyire a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum biztosította, de Mezőkövesden, Szennán, Nyíregyháza – Sóstón is sor került a „Tájházi műhely" alkalmaira. A továbbképzések kiteljesedéseként valósult meg 2009-ben a „Tájházi Akadémia", amely mindazokat az ismereteket – vagy azok forrását – tartalmazta, melyeket egy 21. századi speciális kisgyűjtemény vezetőinek, fenntartóinak ismernie kell. A sikeres kezdeményezés alapján „Tájházi ismeretek" címmel az akadémia anyaga kiadvány formájában is megjelent.
- Eredményes kapcsolatfelvételt és érdemi együttműködést alakított ki a Szövetség a határainkon túli magyar nyelvterületek tájházaival, azok vezetőivel, Vajdaság, Szlovákia, Kárpátalja, Erdély területén.
- Szoros, intenzív kapcsolatot épített ki a Szövetség a szakmai és a hasonló területen működő társszervezetekkel, intézményekkel, valamint a kultúráért felelős minisztérium Közgyűjteményi Főosztályával (EMMI, SZNM, NKÖM, OKM, NEFMI, KÖH, ICOM MNB, Magyar Turizmus Rt, Pulszky Társaság, országos kisebbségi önkormányzatok, Honismereti Szövetség…).
- Meghirdette az „Év tájháza" pályázatot, amelynek fő célja a tájházak szakmai színvonal-növelése, és az átlag feletti, példaértékű házak fokozottabban ismertté tétele.
- A Szövetség kiadványa, a Tájházi Hírlevél évente négy alkalommal jelenik meg, bemutatva jól működő tájházainkat, a házak fenntartásával, karbantartásával, a gyűjtemények védelmével, gondozásával, pályázati lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatással.
A Magyarországi Tájházak Szövetsége jelenlegi taglétszáma: 127 jogi és 136 egyéni tag. Minden régióban egy elnökségi tag koordinálja a munkát, rajtuk kívül a német és a szlovák nemzetiségi tájházakat, valamint a határon túli magyar tájházakat is képviseli egy-egy.
Kiadványaik elektronikus úton az alábbi honlapokon is olvashatók.
Lantai József
