A jogalkotó az AB döntéseinek 95%-át tiszteletben tartotta

A nemzetközi kritikák egy része szerint a magyar Kormány tendenciózusan felülírja az Alkotmánybíróság döntéseit, ezzel pedig sérül a hatalmi ágak közötti egyensúly és a végrehajtó hatalom feletti alkotmányossági kontroll. A Századvég Alapítványnak a 2010-es kormányváltás utáni alkotmánybírósági döntéseket vizsgáló elemzése alapján megállapítható, hogy az azóta megszületett elmarasztaló alkotmánybírósági határozatok 95%-át tiszteletben tartotta a jogalkotó, és eleget tett az azokban előírt kötelezettségeinek.(Az elemzés letölthető a cikk végén lévő linkekről!)

A nemzetközi kritikák egy része szerint a magyar Kormány tendenciózusan felülírja az Alkotmánybíróság döntéseit, ezzel pedig sérül a hatalmi ágak közötti egyensúly és a végrehajtó hatalom feletti alkotmányossági kontroll. A Századvég Alapítványnak a 2010-es kormányváltás utáni alkotmánybírósági döntéseket vizsgáló elemzése alapján megállapítható, hogy az azóta megszületett elmarasztaló alkotmánybírósági határozatok 95%-át tiszteletben tartotta a jogalkotó, és eleget tett az azokban előírt kötelezettségeinek.(Az elemzés letölthető a cikk végén lévő linkekről!)

A Századvég Alapítvány vizsgálatának fókusza arra irányult, hogy a jogalkotónak milyen volt a hozzáállása az Alkotmánybíróság döntéseihez. A vizsgálat alapjául azok a kormányváltás óta – jelentőségük miatt – a Magyar Közlönyben közzétett alkotmánybírósági határozatok szolgáltak, amelyek valamely jogszabály vagy jogszabályhely alkotmányellenességét mondták ki, illetve alkotmányos mulasztást állapítottak meg. A kormányváltás óta az Alkotmánybíróság 46 ilyen elmarasztaló határozatot tett közzé a Magyar Közlönyben. A vizsgálat nem terjedt ki a Közlönyben közzé nem tett határozatokra, valamint azokra a határozatokra és végzésekre sem, amelyek nem állapították meg jogszabály alkotmányellenességét.

A vizsgált 46 határozat 95 %-ában a jogalkotó az Alkotmánybíróság döntéseit maradéktalanul tiszteletben tartotta. Az említett 46 határozat 37%-ában az Alkotmánybíróság határozatai valamely jogszabály oly módon történő megsemmisítéséről rendelkeztek, hogy a döntés érvényesüléséhez nem volt szükség további, külön jogalkotói lépésre. Emellett azonban a határozatok 58%-ában a jogalkotó valamely intézkedés (mulasztás vagy megsemmisített rendelkezés pótlása) megtételére volt köteles, amelyeket a testület iránymutatásainak megfelelően végre is hajtott.

A kormányváltás óta a Magyar Közlönyben megjelent összesen 46 elmarasztaló határozat mindösszesen 5%-ában fordult elő, hogy a Kormány valamilyen intézkedéssel felülírta az Alkotmánybíróság döntését. Összesen három egyértelmű eset azonosítható: a Balaton törvény kisajátítással kapcsolatos egyes rendelkezései, a végkielégítésekre kivetett 98%-s különadó és a fizetett politikai reklámok tilalma. Ezen túlmenően lehet néhány alkotmánybírósági döntés, amelynek a besorolása vita tárgyát képezheti. Ilyen például a közterületi életvitelszerű lakhatás kérdése. Bizonyos szakértői vélemények szerint az alkotmánybírósági döntésnek megfelelő alaptörvény-módosítás született, tehát nem állapítható meg a korábbi döntés felülírása. Másik kérdéses példaként a családvédelmi törvény megsemmisített családfogalma hozható fel, amely nem került vissza a jogrendszerbe, az Alaptörvény pedig a negyedik módosítást követően – az ezzel ellentétes kritikák ellenére – csak a család fogalmának alapját rögzíti. Ezek az esetek tehát nem minősíthetőek kifejezetten a korábbi döntéseknek ellene mondóknak.

A vizsgálat alapján tehát megállapítható, hogy az esetek túlnyomó többségében, 95%-ában a jogalkotó tiszteletben tartotta az Alkotmánybíróság döntéseit és eleget tett a határozatokban foglalt követelményeknek.

A részletes elemzés az alábbi linken érhető el: http://www.szazadveg.hu/files/kutatas/ABdontesek.pdf