A jogosulatlan szolgáltatók extrém kockázatot jelenthetnek a befektetőknek

 A pénzügyi piacokon megjelenő, engedély nélkül tevékenységet végző szolgáltatók jellemzően hangzatos, rövid távon is magas hozamokat ígérve igyekeznek felkelteni a befektetők érdeklődését. Ezen ajánlatok azonban – megfelelő szervezeti és szakmai feltételek hiányában – kimagasló kockázattal járnak, s komoly anyagi kárt is okozhatnak. Kellő körültekintéssel ugyanakkor a kisbefektetők is sokat tehetnek a jogosulatlan szolgáltatók kiszűréséért és a kockázatok csökkentéséért.

 A pénzügyi piacokon megjelenő, engedély nélkül tevékenységet végző szolgáltatók jellemzően hangzatos, rövid távon is magas hozamokat ígérve igyekeznek felkelteni a befektetők érdeklődését. Ezen ajánlatok azonban – megfelelő szervezeti és szakmai feltételek hiányában – kimagasló kockázattal járnak, s komoly anyagi kárt is okozhatnak. Kellő körültekintéssel ugyanakkor a kisbefektetők is sokat tehetnek a jogosulatlan szolgáltatók kiszűréséért és a kockázatok csökkentéséért.

A befektetési szolgáltatók itthon kizárólag a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyével vagy (más uniós pénzügyi felügyelet meglévő engedélye esetén) regisztrációjával végezhetnek befektetési tevékenységet. Befektetés előtt – az MNB honlapján elérhető nyilvános adatbázisból – könnyen ellenőrizhető, hogy az adott pénzügyi intézmény engedéllyel végzi-e tevékenységét. Azon szolgáltatók (cégek, természetes személyek), amelyek nem szerepelnek a jegybanki nyilvántartásában, nem jogosultak e tevékenységek végzésére.

Az MNB 2013 októbere óta 82 piacfelügyeleti eljárást indított, melyből 49 eset jogosulatlan szolgáltatással állt összefüggésben. Jelenleg mintegy 50 piacfelügyeleti eljárás van folyamatban, ebből 40 eljárás 2015-ben indult. A felügyeleti fellépést az esetek többségében itt is az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenységek gyanúja indokolta. A jogsértő gyakorlatot folytatók elrettentése érdekében a jegybank 2015-ben is több mint 1,3 milliárd forint összegben szabott ki piacfelügyeleti bírságot és az esetek többségében büntetőeljárást is kezdeményezett.

A kizárólag internetes felületeken megjelenő, egzotikus országokban bejegyzett cégek sokszor pilótajáték-szerű forrásgyűjtési tevékenységet végeznek. Ennek sajátossága, hogy nem végeznek tényleges pénzügyi, gazdasági tevékenységet: az ígért magas hozamot így addig tudják fizetni (fenntartva a befektetői elégedettséget), amíg elegendő új ügyfelet képesek bevonni, s azok befizetéseiből a régebbi ügyfelek hozamait fedezni. Új csatlakozó ügyfelek híján viszont tevékenységük összeomlik.

Egyes, a pénzügyekben kevéssé járatos kisbefektetőket a korábbi évekhez képest alacsony betéti kamatok terelhetik a bizonytalan hátterű, ismeretlen befektetések felé, noha a biztonságosabb termékek reálkamata nem csökkent a korábbiakhoz képest. A jelenlegi 2-3 százalékos banki betéti kamatok például – a mostani 0 százalék körüli inflációnál – ténylegesen 2-3 százalék reálkamatot jelentenek, ami megfelel a korábbi, 4-5 százalékos inflációs környezetben elérhetett 6-8 százalékos betéti kamatnak. Akiben ugyanakkor a korábbi kamatszint rögzült, ma is ezt a teljesíthetetlen megtérülést várhatja el megtakarításainál. A betéti kamatokat jelentősen meghaladó hozam ígérete – főleg tőke- vagy hozamgaranciával, rövid távon – a mai piaci környezetben azonban nem reális, gazdaságilag nem termelhető ki. Az ilyen ígéretek rendkívül kockázatosak, azokat fenntartásokkal kell kezelni.

A jogosulatlan szolgáltatók a befektetőktől jellemzően készpénzben, az adófizetéssel és a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos előírásokat mellőzve veszik át a befektetésre szánt összegeket. Emellett nem rendelkeznek a jogszabályok, egyéb szakmai előírások által előírt – jelentős ügyfélvédelmi garanciát biztosító – tárgyi, személyi és anyagi feltételekkel sem. Mindez tovább növeli a befektetés kockázatát.

Az engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmények esetleges fizetésképtelensége, felszámolása esetén a betét- és befektető-védelmi garanciaalapok kártalanítást nyújtanak. Az MNB nyilvántartásaiban nem szereplő – gyakorta külföldi székhelyű, idegen ország jogrendje alá tartozó – társaságok ügyfelei azonban kizárólag a (sokszor bizonytalan kimenetelű) bírósági eljárásokban tudják érvényesíteni kárigényüket.

Amennyiben valaki „gyanús" terméket vagy szereplőt észlel, vagy ha nincs meggyőződve arról, hogy a vele kapcsolatba kerülő személy jogosult az általa bemutatott tevékenységek végzésére, úgy ezt a jegybank internetes felületén is bejelentheti. A befektetésekről és befektetési szolgáltatókról további hasznos információkat találhatók az MNB honlapjának fogyasztóvédelmi aloldalán, továbbá a Pénzügyi Navigátor Füzet sorozatban is.