A kegyeletsértés mocskos határa: az elhunyt Vágó István arcával reklámoznak

Böngészek az Interneten, megjelenik Vágó István neve egy Google hirdetésben. Látszólag úgy tűnik egy cikkre irányít a hirdetés, de ahogyan lekattintja a látogató, már is megjelenik amitől kiakad minden jóérzésű ember.

Lássuk ezt a képet ha Vágó István cikkére klikkelünk és menjünk végig a mocskos marketing minden milliméteren

Hol van az etikusság egy elhunyt képmásának felhasználásában és reklámban történő szerepeltetésében? A Magyar jog alapvetően radikálisan summázza az elhunyt képmásának jogát: ami elhunyt nincs, annak nincsenek jogai és punktum. Pontosan a jogi szövegezést is megismerve, egy hideg, az ember értékét már semmibe degradáló jogi környezet a magyarországi.

A Ptk. szerint az elhunyt személy jogutódait megilleti a kegyeleti jog, amely a halott emlékének megsértése miatt juttatható érvényre.

Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. A kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti. Több örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatékból való részesedésük arányában illeti meg. [Ptk. 2:50. § (1)–(2) bekezdés]

A természetes személy jogképessége halálával megszűnik. A nem létező személynek jogai, így természetesen személyiségi jogai sem lehetnek. A magyar polgári jog (szemben egyes külföldi jogokkal, amelyek a halott ember személyiségi jogát is elismerik) ezt a dogmatikai-logikai következtetést konzekvensen elfogadja. Az elhunyt személy emléke is megsérthető azonban, a kegyeleti jogként felfogott jogi védelem megadása indokolt tehát.

Az etikusság kérdése az elhunytak képmásának felhasználásával és reklámban történő szerepeltetésével kapcsolatban összetett és sokszor vitatott.

Néhány fontos szempont, amit figyelembe kellene venni amikor egy elhunyt ember képmásával valaki, termékének kelendőségét a Google hirdetésen keresztül, az elhunyt képmásával reklámozza,  jelen esetben Vágó István. Számos olyan hirdetés pörög a Googleban ahol Vágó István képmása a marketinget végző arc és ez ebben a formában mocsok és embertelen üzleti fogás álláspontom szerint.

Mire kellene véleményem szerint odafigyelni egy elhunyt főleg közszereplő esetében: 

Hozzájárulás: Az etikusnak tekinthető, ha az elhunyt személy még életében hozzájárult a képmása ilyen célú felhasználásához, vagy ha az örökösök vagy a jogosultak engedélyt adnak erre.

Tisztelet és méltóság: A képmás felhasználása során fontos, hogy a reklám tiszteletteljes legyen, és ne sértsen meg senkit. Az elhunyt személy méltóságának megőrzése is fontos szempont.

Cél és kontextus: A reklámban történő felhasználás célja és a kontextus is befolyásolhatja az etikusság kérdését. Ha például a cél az elhunyt személy hagyatékának, munkásságának vagy jótékonysági tevékenységének támogatása, akkor ez pozitív fényben tüntetheti fel a felhasználást.

Időzítés: Az elhunyt személy halála után mennyi idő telik el, amíg a képmása felhasználásra kerül, szintén befolyásolja az etikusságot. Túl korai felhasználás érzékenynek tekinthető, és fájdalmat okozhat a hozzátartozóknak és a rajongóknak.

Átláthatóság: Fontos, hogy a reklámban egyértelmű legyen, hogy a képmás felhasználása a személy halála után történt, és hogy az összefüggést korrekt módon kezeljék.

Az Európai Unióban nincs egységes szabályozás az elhunytak képmásának felhasználására vonatkozóan.

A tagállamok jogrendszerei eltérő módon közelítik meg ezt a kérdést, és a szabályozások országonként változhatnak. Azonban vannak közös alapelvek, amelyek az EU-n belül több országban is érvényesülnek:

1. Személyes adatok védelme: Az elhunytak személyes adatainak védelmére vonatkozóan az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) nem terjed ki, mivel a GDPR csak az élő személyekre vonatkozik. Azonban egyes tagállamok saját nemzeti jogszabályaikban meghatározhatják az elhunytak személyes adatainak védelmére vonatkozó szabályokat.
2. Szellemi tulajdonjog: Az elhunytak képmásának felhasználására vonatkozóan az EU szerzői jogi és kapcsolódó jogokat érintő szabályai is érvényesek lehetnek. Ezek a jogok általában a szerző halála után egy meghatározott időszakra, például 70 évig érvényesek, és az örökösök vagy jogutódok gyakorolhatják őket.
3. Személyiségi jogok: Az elhunytak képmásának felhasználását illetően a személyiségi jogok szintén fontosak. Egyes országokban, például Franciaországban, a személyiségi jogok a halál után is érvényesülhetnek, és az örökösök vagy jogutódok gyakorolhatják őket. Más országokban, mint például Németországban, a személyiségi jogok halál utáni védelme korlátozottabb.

Összességében az elhunytak képmásának felhasználása az EU-ban országonként eltérő szabályozások alá eshet. A védelem szintje és a jogok gyakorlása függ a nemzeti jogrendszerektől és az adott ország törvényeitől. Az etikai szempontok – mint a hozzájárulás, tisztelet és méltóság, cél és kontextus, időzítés, és átláthatóság – továbbra is fontosak, és a döntéshozóknak figyelembe kell venniük őket a képmások felhasználásának engedélyezésekor

A kérdés, hogy a Google etikus-e, ha engedi Vágó István elhunyt képmásának felhasználását reklámokban? – szubjektív megítélés alá tartozik.

Az etikai szempontok figyelembevétele és a reklámok felülvizsgálata a Google hirdetési platform felelőssége.

A Google hirdetési irányelvei szabályozzák a megjelenő reklámok tartalmát és formátumát, és ezen irányelvek betartása a hirdetők felelőssége. A Google lehetőséget biztosít a felhasználóknak a reklámok jelentésére, amelyek sértik az irányelveket, és a cégnek felülvizsgálati folyamatot kellene lefolytatnia az ilyen jelentések alapján.

Az elhunyt képmásának felhasználása esetén több etikai szempont is fontos, mint például a hozzájárulás, a tisztelet és méltóság, a cél és kontextus, az időzítés és az átláthatóság. Ha a Google megfelelően értékeli ezeket a szempontokat és biztosítja, hogy a reklámok összhangban vannak az etikai normákkal, akkor a platform etikusnak tekinthető.

Azonban, ha a Google nem vizsgálja felül az ilyen reklámokat, és nem lép fel a kérdéses vagy etikátlan hirdetések ellen, akkor a cég etikai felelőssége megkérdőjelezhető.

Összefoglalva, a Google etikus működése függ attól, hogy mennyire veszi figyelembe az etikai szempontokat, és milyen mértékben jár el a kérdéses vagy etikátlan reklámok esetében. A végső megítélés a cég gyakorlatán és a felhasználók visszajelzésein alapul.

Mint magyar ember akinek Vágó István személye maga a tudás és annak csodás átadási metodikája, a műsorvezető, az ember, a hiteles közszereplő: mindenféle képen bántja az önérzetemet az efféle reklámozás. Azt pedig, hogy hogyan lépnek fel ez ellen Vágó István családja, örökösei, barátai és követői, azt csak titkon remélem, hogy nagyon gyorsan és keményen.

Őszinte tisztelettel és sajnálattal kényszerültem e cikk megírására….