A kiberbűnözés több mint 315 milliárd dolláros kárt okoz évente a világgazdaságnak
5 perc olvasás
A vállalkozások világszerte közel 500 milliárd dollárt költhetnek el csak 2014-ben az illegális szoftverekre telepített vírusok okozta károk elhárítására. Ebből 127 milliárd dollár ment el a biztonságos működés fenntartására és 364 milliárd dollár az adathalászat kivédésére.
A vállalkozások világszerte közel 500 milliárd dollárt költhetnek el csak 2014-ben az illegális szoftverekre telepített vírusok okozta károk elhárítására. Ebből 127 milliárd dollár ment el a biztonságos működés fenntartására és 364 milliárd dollár az adathalászat kivédésére.
Az egyéni felhasználók, becslések szerint, 25 millió dollárt költöttek tavaly a biztonsági rések felszámolására és 1,2 milliárd órát töltöttek el a káros programok miatt megbénult számítógépeik javításával. Ezek az adatok az IDC (International Data Corporation) és a Szingapúri Egyetem (National University of Singapore) közös, „Az illegális szoftver és a kiberbűnözés" című nemzetközi tanulmányából származnak, amelyet 1700 felhasználó, informatikus, vállalatvezető és kormánytisztviselő bevonásával végeztek el Brazíliában, Kínában, Franciaországban, Németországban, Indiában, Indonéziában, Japánban, Mexikóban, Lengyelországban, Oroszországban, Ukrajnában és az Egyesült Államokban. A kutatás eredményeit a Microsoft „Play it Safe" kampánya keretében hozták nyilvánosságra, amely arra irányul, hogy felhívja a közvélemény figyelmét az illegális szoftverek és a kiberbűnözés közötti összefüggésre.
A tanulmányból az is kiderült, hogy a felhasználók 60 százaléka szerint a vírussal fertőzött szoftverek az adatbiztonságra jelentik a legnagyobb veszélyt, ezt követi – 51 százalék szerint – az illegális tranzakciókból, 50 százalék szerint pedig az emailek, közösségi oldalak, bankszámlák feltöréséből származó kár. Ennek ellenére a megkérdezettek csupán 43 százaléka szokta frissíteni a vírusirtóját, így a többségük továbbra sem védekezik a kibertámadások ellen. A kormánytisztviselők azt hangsúlyozták, hogy a kibertámadások nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek: bizalmas információk, üzleti titkok tudódhatnak ki, amelyek politikai bonyodalmakat, illetve versenyhátrányt okozhatnak az érintett kormányoknak és vállalatoknak.
„A kiberbűnözők hasznot húzhatnak bármilyen biztonsági résből, amely katasztrofális pénzügyi következményekkel járhat – mondta David Finn a Microsoft Kiberbűnözés-ellenes Központjának vezetője. „Ezek a bűnözők a pénzszerzés reményében folyamatosan újabb és újabb módszereket dolgoznak ki azért, hogy betörjenek a számítógépekbe, ahonnan személyes adatokat, jelszavakat, pénzt tulajdonítanak el. A Microsoft Kiberbűnözés-ellenes Központjában mi azon dolgozunk hogy véget vessünk az ilyen jellegű tevékenységnek, hogy a személyes adatok, a számlaadatok biztonságban legyenek. Ha elzárjuk a bűnözők útját ezekhez az adatokhoz, megszűnhet a kísértés is a bűnözésre."
John Gantz az IDC kutatási vezetője hangsúlyozta: „Az illegális szoftver használata ahhoz hasonló, mintha valaki egy aknamezőn sétálna: nem lehet tudni, hogy hol lépünk rá valamilyen csúnya dologra, ám ha ez megtörténik, a rombolás igencsak kiterjedt szokott lenni. A pénzügyi kockázat hatalmas és a következmények a jól működő vállalkozásokat is megroppanthatják." Hozzátette: „A legális szoftver hosszútávon kifizetődő, mert nem kell „extra" költségekkel számolni a biztonsági kockázatok miatt."
A Szingapúri Egyetem vizsgálatába bevont, 203 darab, illegális szoftvereket tartalmazó PC 61 százaléka volt fertőzött már az első használat előtt: trójai programok, férgek, vírusok, hacker programok (hacktools), rootkitek és reklámprogramok futottak rajtuk.
„Az egyetem vizsgálata rámutatott, hogy a kiberbűnözők miként használják ki az illegális szoftver piacot a káros programok terjesztésére. Csak azt tudjuk ajánlani, hogy mindenki használjon megbízható forrásból származó, eredeti szoftvereket a saját biztonsága érdekében." – hangsúlyozta Biplab Sikdar, a Szingapúri Egyetem elektromérnök és számítástechnikai szakának professzora.
Az egyéni felhasználók, a kis- és középvállalkozások, vállalatok és állami intézmények egyaránt abban érdekeltek, hogy megbízható forrásból, legális szoftverekkel együtt szerezzék be számítástechnikai eszközeiket. A Microsoft mindent meg tesz azért, hogy megóvja a gyanútlan felhasználókat a hamis szoftverek letöltésétől vagy megvásárlásától, amelyek káros programok és az ezekkel együtt járó adatlopások és folyamatos meghibásodások veszélyének teszik ki a számítógépeiket.
További információ a témában a http://www.microsoft.com/security oldalon olvasható, ahol egyben ellenőrizhető, hogy a felhasználó számítógépén vannak-e káros programok, és az oldal lehetőséget kínál azok eltávolítására is.
Az IDC tanulmányról bővebb információ a Microsoft Play It Safe weboldalán, http://www.play-it-safe.net, található, továbbá a Digital Crimes Unit aloldalon: http://www.microsoft.com/en-us/news/presskits/dcu/default.aspx.